Zsigmond Ferenc: Orosz hatások irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXVI. kötet 6. szám, 1945)
lásává" átalakított keresztyénség az ő vallása is.137 szerinte a művészek kétségbeesnének, ha nem a Golgota útját kellene járniuk.138 A perdita alakja őt is megragadta a Bűn és bűnhődésben, s a prostitúció áldozatainak életét tanulmányozni is akarta két francia íróbarátja segítségével Párizsban. Mily jellemző ez a nyilatkozata: „Mi, kik a religion de la souffrance humaine-t valljuk vallásunknak, úgy szeretünk meg egy nőt, — a szánalom alapján."139 — Eszünkbe jut itt Kosztolányi Dezső; ő szerinte is „mindig kell valaki, aki megértse az utcalányt s a tébolyultakat"; nagy könyvet szándékozott róluk írni.140 Földi Mihály regényei általában a bűn és bűnhődés, a szenvedés és megváltás nagy kérdései körül mozognak. Földi alaposan tanulmányozta Dosztojevszkijt, a „csodás elem"-nek, vagyis a misztikumnak is helyet juttat némelyik munkájában, valószínűleg Dosztojevszkij példája nyomán, de a tanítványból hiányzik egyebek közt a mester vallásos hite is. Itt most az imént említett írókkal kapcsolatban csak A házaspár c. regényéből vesszük ki példának a perdita-nő dosztojevszkijes szerepeltetését. Haller Miklós bankigazgató, élete végén eszmél rá arra, hogy előkelő származású felesége oldalán igazi szeretet nem jutott osztályrészéül, csak közömbösség, sőt unalom és ridegség; bankigazgatói pályájáról is elismeri, hogy a társadalmi élet rút igazságtalanságainak a terméke és egyúttal eszköze. Nagy fordulat áll be lelkében: egy prostituált nővel köt ismeretséget, nem keres nála érzéki élvezetet, hanem meleg emberi érzést, szeretetet, s ezt sokkal jobban meg is találja ott, mint felesége mellett és a másokat kizsákmányoló úri osztály körében. Végrendeletet ír, s vagyona legnagyobb részét közjótékonysági célra hagyja, prostituált női ismerősét is részesíti az örökségben, saját feleségének és egyetlen gyermekének pedig aránylag csekély hagyatékkal kell beérniök. Ebbe a perdita-tárgykörbe tartozik Balázs Sándor Bibikc tanár úr c. szomorkás „vígjátéka" is (1936). Egy tanár beleszeret egy kávéházi alkalmazott nőbe, minden akadállyal dacolva feleségül akarja venni, de a leány okosabban tudja megítélni a helyzetet, s elhárítja magától Naplója 327. 1. m U. o. 61. 1. "9 U. o. 375. 1. 140 Kosztolányi Dezsőné, K. D. 176. 1.