Édes Anyanyelvünk, 1991 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, az Anyanyelvápolók Szövetségének és a Széchenyi Társaságnak a támogatásával. A szerkesztőbizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztőbizottság: Deme László Fábián Pál Halasy-Nagy Endre Rácz Endre Tolcsvai Nagy Gábor Felelős szerkesztő: Bencédy József Helyettese: Grétsy László Szerkesztőség: Budapest VH, Kazinczy u. 23-27. 1364 Budapest, Pf. 122. Kiadja: a Széchenyi Társaság Felelős kiadó: Dr. Rubovszky András Előfizethető: a Széchenyi Társaságnál, Sobieski János u. 40.i. e. 1. közvetlenül vagy postautalványon. Megjelenik negyedévenként. Egy szám ára: 25 Ft. Előfizetési díj: egy évre 100 Ft Kárpátalján: 10 rubel Szlovákiában: 50 korona Erdélyben: 100 lej a Vajdaságban: 25 dinár Burgenlandban: 20 schilling Előfizethető: Kárpátalján: a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezeténél 295510 Beregszász, Pf. 90 Jugoszláviában: Horvátországi Magyarok Szövetsége Elnöksége 54000 Osijek, Partizanski trg. 3/II. Felvidéken: Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága 81557 Bratislava Nom. 1. máju 10-12. HU ISSN 0139-9457 Készítette: CERBERUS Kft. 1054 Budapest, Kálmán I. u. 23. Telefon: 13-23-511 Felelős vezető: a kft. ügyvezető igazgatói 2 ÉDESANYANYELVÜNK födött azóta - a rádió, az újságok hatásaként - a köznyelv, a közös nyelvi formák befolyása. De azután hamarosan és kedves mosollyal megállapították, hogy a csikó itt bizony csirkó, s pityókát főznek a sperhelten, esetleg a pestalján, azaz a szabadtűzhelynél, nem krumplit vagy pláne burgonyát. És a kedves kis tüskés állatka nem sün, hanem szőrdisznyó, a kisgida meg kecskeolló, s az egérféreg. (Az ó, ő, é a zágoni nyelvjárásban diftongus, kettős magánhangzó formájában él. A pontos jelölést itt elhagytam, mert megnehezítené az olvasást.) A kedves Benedek Elek (sokunknak Elek apó) meséinek hangulatát idéző kujak, kujakomnyi ( ököl, öklömnyi) szót is csak többszöri kérdezés után ismerték fel és el. (Nyilván meghökkentek volna, ha megmondom, hogy a kujak egészen közeli rokona a kujáknak...) A -sza, -sze nyomósító szó meglétét pedig (amelyet a köznyelv főként a nosza, nesze szóban őriz) hiába is próbáltam volna kérdéssel tisztázni, de a beszélgetés során többször is előkerült: mutassadsza, csináldsza jól, aggyadsza ide, húzdsza elébécske... Több alkalommal figyelmeztettek rá, főként a férfiak, hogy igen, igen, úgy mondjuk, ahogy felírták, bács, pakulár, esztena, de ezek román szók! Magyarul másként kellene mondani! Végül is megegyeztünk abban, hogy ezeket is joggal vallhatják magukénak, olyan igazán kedves, hangulatos és régi - szintén román eredetű - szavakkal együtt, mint az áfonya, a kaláka vagy a cimbora. Az együttélés során kölcsönösen tanulunk egymástól, ez a dolgok rendje, a jószomszédság természetes velejárója. Mi is visszaadtuk a kölcsönt, vagy - több esetben - mi kezdtük a kölcsönadást, ilyen szavakkal, mint bíró, város, szállás, puszta. Meg Mikes Kelemen is használ „hazai” román eredetű szavakat; egyik levelében például szokotál igét olvassuk, amely azt jelenti: számlál, számít. Abban a levelében, amelyben így emlegeti a régi otthont: a mi édes tündér hazánk. Megegyeztünk szépen, hogy a „szócsere" is a kívánatos jó együttélés jele, következménye lehet. Ahogyan erről a délelőtti istentiszteleten - más vonatkozásban - a különböző felekezetek képviselői - református, katolikus, ortodox egyházi vezetők is bizonyságot tettek. Lőrincze Lajos Tartalom Lőrincze Lajos: Zágonban - másodszor ................................................................. 1 Szilágyi Ferenc: „Szép, s értelmes magyarság" ................................................... 3 Szathmári István:A Károli-biblia titka ...................................................................... 4 Grétsy László: Nyelvében él a nemzet? ................................................................ 5 M. Korchmáros Valéria: Nyelvtan és irodalom ....................................................... 6 F. Kovács Ferenc, Fábián Fái: Meditáció a sorvégi elválasztásról ...................... 6 Kiss Ágnes: Szleng és választékosság a Magyar Narancsban ........................... 7 Pásztor Emil: Ötszáz versziliárd ............................................................................ 8 Richly Gábor: Árulkodó önéletrajz ........................................................................... 8 B. G.: Bolti udvariasság ............................................................................................. 8 Büky László: Textúráit szójakocka ......................................................................... 9 Tiszaváry Ervin: Az eltérított tagadás ...................................................................... 9 Holczer József: Ne higgy a higgynek! ...................................................................... 10 A Huszita Biblia .......................................................................................................... 11 Tolcsvai Nagy Gábor: Zimmer verlag ...................................................................... 12 Thimar Márta: Az amerikai magyarok nyelvhasználatáról ................................... 12 Bán Ervin: Magyarosított? nevek ......................................................................... 13 Balabán Péter: Azok az idegen szavak .................................................................. 13 Zimányi Árpád: Fotogén fotómodell ....................................................................... 13 Lucza Katalin: Az anyanyelvi nevelés száz napja ................................................ 14 Graf Rezső: Ágoston Mihály: Rendszerbomlás? .................................................... 14 Szende Aladár: Gyorshír az Anyanyelvápolók Szövetségének közgyűléséről ....................................................................................................... 15 Szüts László: Megújulóban a Szarvas Gábor nyelvművelő napok ...................... 15 Postaláda .................................................................................................................... 16 Gráf Rezső:Akiknek nemzeti ismérve, hogy a magyar nyelvhez ragaszkodnak. ..................................................................................................... 16 Deme László: A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságáról ......................................... 17 Pontozó .................................................... 18 TN. G.rGötz László: Keleten kél a nap .................................................................. 19 Balázs Géza: „Hungary-notaxiland" .................................................................... 20 Rozslay György: FKGP kontra FKgP ....................................................................... 20