Eger, 1875 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1875-11-25 / 47. szám
XIV. ér-folyani. Előfizetési dij. Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 47. szám. Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a Sycermi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 50 kr. 45 kr. 12 kr. 1875. november 25 én Hirdetésekért minden 3 hasébzott pet.t sorhely után 6, bélyeg adfejében minden hirdetést? 130, nyilttérben egy pet.t sorhelyért 15 kr fizettetik. Eger, nov. 28 1875. (Törvényszékünk ügye.) T. olvasóink előtt ismeretes, miszerint a vitát, mely az egri és gyöngyösi törvényszékek kérdésében, a két város helyi közlönyei között, pro et contra, elég hosszadalmasan folyt, a vita kezdeményezője s makacs előharcosa, Kovách László gyöngyösi orsz. képviselő által a fővárosi lapokba, nevezetesen a Pesti Naplóba is átviteleii, hol az, a közelebbi napokban Babics István képviselőnk ép oly talpraesett, mint K. L. urat minden esetlen sophismáival együtt tönkre verő válaszával érte el tetőpontját s egyszersmind — úgy hisszük — befejezését. Megragadjuk az alkalmat Babics I. képviselőnknek e válaszát lapunkban is egész terjedelmében közölni. Tesszük pedig ezt azért, mert: 1) ez számos t. olvasónk óhajtása; b) mert t. laptársunk, a Pesti N. érdekében, vagy hatalmában állónak tartotta képviselőnk válaszát helyenkint tetszése szerint megcsonkítani. Ez eljárás ellenében tehát nem vélünk fölösleges dolgot cselekedni, midőn a választ egész terjedelmében közöljük, amint következik: „Élve a t. szerkesztőség által a Pesti Napló 250 sz. esti kiadásában engedélyezett kedvezménynyel, miután e lap útban létem miatt később jutott kezemhez, a Kovách László úr által összeböngézett állításokra s valótlanságokra ezekben emelem végszavamat. Kovách László úr a P. N. I. e. 224 számában maga kezdé meg közérdek ürügye alatt Gyöngyös mellett az agitatiót, most mégis azzal mentekezik: nem tartották, — nem tudom kik? — a nagyközönség elé valónak a vita részleteit, s azért vonultak a „Gyöngyös1” cimű vidéki lapba vissza, ott árasztani el szóhalmazban Gyöngyösnek Eger feletti előnyeit, várva, hogy majd azokra a válasz az „Eger“ című lapot gazdagítandja. Hogy kezdeményező most is Kovách László úr volt, — mint előtérbe nyomus mindig, valahányszor a székhely kérdését illető helyen szőnyegre kerülni sejti,— igazolja a P. N. idézett 22- ik száma. Nem feleltem sehol a „Gyöngyös11 lap polémiájára, mert fel kellett tennem, hogy Kovách László barátom tréfálm, vagy bolo ndmiskázni akar, miután elhiszi, hogy Maczonka a világ közepe, mégis az ellenkező bebizonyítására engemt hív fel, ki ezt tagadom, holott ő köteles a bizonygassa], mint állító fél, noha felteszem róla, miként tudja, hogy a földgömbnek külszinén közepe nincs. Én komoly ügyben sem tréfálni, sem ámítani nem tudván, ily tartalmú cikkre válaszolni méltónak nem tartottam, de azt, tennem felesleges is lett volna, miután K. L. a választ elbizakodottságában csak olyan soit disant-nak jellegezni kegyeskedik, pedig erőködései jelzik, hogy : er ist doch in Schweiss gebraebt worden. Tiltakozik az egri folyamodvány szavai ellen, melyekkel a Gyöngyös melletti agitatiót jogosulatlannak és Heves megye közönsége legnagyobb részének érdekei ellen irányultnak mondja. A jogosultság mellett egyedül Gyöngyösnek a határszéltől beljebb, Egernek pedig a hoz közelebb fekvését, hangsúlyozza. A folyamodványban megdönthetetlen adatokkal van kimutatva, hogy az egész törvényszéki területet in concreto véve az egyes községek távolságát Egerhez és Gyöngyöshöz, viszonyítva a közelebbség Eger javára 31 mértföldet teszen ; fel van tüntetve abban, mit különben K. L. sem érintett, hogy a székhely megállapítása nem a közelség, vagy távolság szempontjából, hanem egyéb tényezők összehatásából mérlegelendő; maga is beismeri K. L. hogy Gyöngyös szinte csak 3 mértfölddel esik a határszéltől, különösen, Pest,Nógrád megyétől beljebb, a Jászságtól pedig annyira sem, központot tehát csak úgy képezhetne, ha hozzája még Nógrád megyének Balassagyarmatig terjedő területe is csatoltatnék. Ellenben Egerre nézve térképileg bizonyos, hogy az egész Mátra, melynek útja Egeren viszen keresztül, Tárná, és Tiszajárás felső részének közepét képezi; közelség szempotjából tehát a Gyöngyös melletti agitáció nem jogosult, nem pedig annál inkább, mert a fővasútvonalról csakúgy szárnyvonal szállít Egerbe, mint Gyöngyösre, e tekintetben elsőbbsége egyiknek a másika felett nincsen, valamint nincsen alapja annak, hogy a székhely egyik szélről, de százados helyéről a másik szélre tetessék által. Ezt jogosult régi óhajtásnak is csak reáfogja K. L. Ugyanis 1835-ik évben,— melyről tudva van — hogy épen az 1833-ik és 34-ik évi súrlódások folytán az akkori főispán és gróf Keglevich Miklós pártja közt, nemhogy túlnyomó befolyása lett volna a főispán és clprusnak, sőt ellenkezőleg folytonosan nevezetes kissebbségben volt: egyik közgyűlésben 1875 ik május 13-án indítványoztatott a megyei székhelynek Gyöngyösre áttétetele, mi 460 szavazattal 129 ellen elhatároztatott, ugyanazon gyűlésben azonban Szent Erzsébet nemesei részéről 170 ev, Leleszről 205-en, Bécsról 567 nemes, összesen: 945-en írásban tiltakoztak az áthelyezés ellen. A kiviteli tervezetre küldöttség neveztetvén, a most is létező épületek átváltoztatásainak és a törvényhatósági jogélet működéseinek megfelelő átalakítás nehézségei és költséges volta miatt a küldöttség véleménye folytán 1838. évi julius 16-án 1866. sz. alatt a székhelynek áttétele végkép elejtetett. Látszik ebből, hogy nem a főispáni hatalom és befolyás vezérelte az időben is a nemesség határozatait, hanem a tiltakozás és a kivitel lehetetlensége. A főispáni hatalom és befolyásra hivatkozás tehát nem egyéb mint ráfogás. A jogosultság másik érvtől azt hozza fel K. L., hogy a székhely csak visszavitetik azon régi helyre, ahonnan a közjó rovására elítéltetett. Nem búvárkodott K. L. régi levéltárakban a megye székhelyének története iránt. Mire való is volna molyos papírok, poros iratok közt időtöltést, vagy ismeretet keresni? K. L. megszokta csak úgy könnyedén reá mondani valamit, mert, mint róla beszélik, szerencsés a sikerek és vívmányok kivitelében, igy sikerült volna a pest-miskolci vasútnak az egyenlenes vonaltól, Gyöngyös mellőzésével, saját birtoka Vámos-Györk felé kanyaritása, miért is tagadta volna meg e kis kedvezést magától? s miért ne törekednék most Gyöngyöst székhellyel, és a szinte általa kivívott törvényszék megtartásával Egernek rovására megörvendeztetni, oly reáfogások merész hangoztatásával is, melyeket a történeti adatok megcáfolnak ? Mennyiben a történeti adatok adják a vezérfonalat kezünkbe, Heves megye székhelye kezdetben a hevesi várban volt. 1212—14 körül a váradi regestrum 174-ik száma szerint Sándor főispánságában egy pörös ügyben 9 községből jelennek meg egyesek a központi bírói széken. A tatárjárás után a várispánságok megszüntetésével Heves megszűnt a megyének központja lenni, s hiányzó fölényének tudatában megnyugvással engedte át a székhelyiség előnyét Egernek. Vannak adatok mindamellett arra is, hogy a megyegyűlések más helyeken a Tarna-völgyén, hová Eger is tartozik, tartattak meg. 1261. december 5-ike körül 5-ik István a fiatalabb király párthiveivel Poroszlón tartott gyűlést. 1271 ben Hevesen a hevesmegyei Hajontán, (hajóbalmán) ugyan ö a Dunán inneni rész nemeseinek országgyűlést hirdet (V. L. 151.) 1346 ban a hevesmegyei gyűlések Kompolton tartattak. (Fejér cod. dipl. IX. lap. 456.) 1370-ben Verpeléth mellett tartatott meg Hevesmegyének nemesi összejövetele. (Ugyanazon codex IX. 4. 315.) — 1381-ben Gara Miklós a hevesi nemesekkel Verpeléthen junius 24-ik körül ná'