Egészségügyi Dolgozó, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
SMS. JANUÁR 1. Január elsején nemcsak új évet, hanem kissé új életet is kezdünk, ezért szerkesztő bizottságunk felkérte dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert, tájékoztassa olvasóinkat arról, mit jelent az egészségügy számára a gazdasági irányítás új rendszerének bevezetése, megvalósítása. Az óesztendő a gazdaságirányítás új rendjével kapcsolatosan a felkészülés éve volt a mi területünkön is. Reform jellegű változások elsősorban a termelés szférájában történtek. Ezek számos következménye kihat azonban az egészségügy területére is, így az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál a termelővállalatokra vonatkozó elvek érvényesek. A termékforgalom új rendjével például az egészségügyi intézményeknek is számolniuk kell. Ugyancsak érvényesítenünk szükséges nekünk is az új Muráva Törvénykönyvéből a szakszervezetek megnövekedett jogköréből adódó feladatokat, hogy csak néhány példát említsek. — Milyen előkészületek előzték meg az egészségügk területén az új irányítási rendszer bevezetését? — Munkánk előterében 1967-ben a reformmal kapcsolatos feladatok, állottak. Megjelent az egészségügyi miniszter ágazati feladatairól és hatásköréről szóló kormányhatározat. Kiadás előtt áll az egészségügyi szakigazgatási szervek feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét, valamint szervezeti tagozódását tartalmazó utasítás. Kiadtuk ez új Munka Törvénykönyvének az egészségügyre vonatkozó végrehajtási utasításátt Ez utóbbival kapcsolatban rendezzük például a kinevezések, az orvosirányítás és a határidős rendelet egyes kérdéseit. Előkészítettük az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozó vállalatait működésénekszabályozását Megállapodtunk a Magyar Tudományos Akadémiával a tudomány irányításának néhány szervezeti kérdésében. De sorolhatnék tovább más, már elkészült, illetve folyamatban levő intézkedéseket is, hiszen bár az új mechanizmus bevezetése 1968. január 1-vel történik, évek kellenek ahhoz — tudatos, szorgalmas munkával töltött esztendők —, hogy pozitív hatását igazán éreztesse. A Miniszter elvtárs válasza egyértelműen megcáfolta a reformnak az egészségügyre történő alkalmazásával kapcsolatos mindkét szélsőséges nézetet. Akadtak ugyanis, akik úgy vélték, hogy a gazdasági irá nyítás új rendszere egyáltalán nem érintheti szakterületünket, míg mások a népgazdaság egyéb ágazataihoz hasonló méretű és hatású változásokra számítottak. A leggyakoribb én úgy látjuk, a legfontosabb kérdés, ami az egészségügyi szakembereket a reformmal kapcsolatban foglalkoztatja: az új gazdasági mechanizmus keretei között hogyan érvényesül az egységes egészségpolitika, az ellátás arányos fejlesztése? — A december 1-i, az egészségügyi miniszter feladatairól és hatásköréről szóló kormányhatározat — az Egészségügyi Minisztérium helyes és hatékony munkáját feltételezve — biztosítékot nyújt ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények egységes elvek alapján működjenek, és arányosan fejlődjenek. A határozat egyúttal biztosítja azt is, hogy a népgazdasági tervekkel összefüggő, azzal összehangolt egészségpolitika alakuljon ki. A kormányhatározat alapján az egészségügyi miniszter határozza meg az ágazati hatáskörbe tartozó egészségügyi intézmények és vállalatok szervezeti, működési elveit, illetve szabályait, és ellenőrzi azok végrehajtását. Az egészségügyi szakszempontok érvényesítésének egyik fontos eszköze, hogy a miniszter felelőssége kiterjed valamennyi egészségügyi intézményre, kórházra, rendelőre, szanatóriumra (kivéve a fegyveres testületeket), függetlenül attól, hogy milyen szervezeti alárendeltségben működnek. — Lényeges eleme a kormányhatározatnak az egészségügyi miniszter hatósági jogkörének meghatározása is. Ezen belül — egyebek mellett — meghatározza az állami közegészségügyi-járványügyi felügyeletet ellátó szakhálózat intézményeinek és szerveinek feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét, működési területét, szervezeti, működési elveit és szabályait. A tanács végrehajtó bizottsága, az állami közegészségügyi-járványügyi felügyeletet ellátó szakhálózat tanácsok által fenntartott intézményei és szervei számára az egészségügyi miniszter által meghatározott feladatok ellátásához szükséges feltételeket biztosítja. A gazdasági irányítás új rendjének egyik lényeges vonása a tanácsok megnövekedett jog-, felelősség- és hatásköre. Áll ez a tanácsok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekre, szervekre, vállalatokra is. Ezen jogok gyakorlásában felelős feladat hárul a szakigazgatási szervekre, köztük a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szerveire és ezek vezetőire, a megyei, a városi, járási főorvosokra. Felelős szerepük kell legyen abban, hogy a végrehajtó bizottságok irányító munkájában megfelelően érvényesüljenek az egészségügyi szakszempontok, hogy a tanácsok terveiben, tevékenységében megfelelő helyet kapjon az egészségügy. Igényes feladat ez, amely az eddiginél lényegesen elmélyültebb, elemzőbb munkát kíván meg tőlük. Az EgészségügyiMinisztérium elvi állásfoglalásokkal, módszertani irányelvekkel, noratívákkal, szakmai tájékoztatókkal irányít, és biztosítja az egységes egészségpolitika megvalósulását. Valljuk be, ez az Egészségügyi Minisztérium irányító és ellenőrző tevékenysége iránt szárason magasabb követelményeket támaszt. Elvileg irányítani sokkal nehezebb, mint részletkérdésekben közvetlenül tanácsot, utasítást adni, operatíve irányítani. Az elvi irányítás a tanácsok végrehajtó bizottságainak útján történik. — A reformmal kapcsolatban milyen további intézkedések várhatók? — Már maga az elvi irányítás módszere is megköveteli, hogy kidolgozzuk a magyar egészségpolitika irányelveit, világos és egyértelmű munkaköri leírásokat, működési szabályzatokat készítsünk az egészségügyi ellátás minden egysége részére, a körzeti orvosok tevékenységére éppúgy, mint a megyei kórházak vagy országos intézetek számára. Kialakítjuk információs és ellenőrzési rendszerünket, az Egészségügyi Minisztérium és a tanácsi szakigazgatási szervek, illetve a szakigazgatási szervek és az országos intézetek kapcsolatainak szabályait és módszereit. Az egészségügyi dolgozók érdeklődéssel várják, hogy megismerkedhessenek az egészségpolitikai irányelvekkel. Szerepel-e ezekben valamilyen merőben, új elképzelés, koncepció? — Az elmúlt évek során megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése, jelentős mértékben fejlődött az ipar, új iparágak alakultak és alakul naiv, felgyorsult az urbanizációs folyamat. Népünk egészségügyi helyzetében és állapotában bizonyos változások következtek be. Az orvostudomány, az egészségügyi szervezés szintén fejlődik, alakul, változik. Időszakomként le kell tehát mérni ennek a fejlődésnek, változásnak a hatását, számolni kell következményeivel. Így például azzal, milyenek a lakosság morbiditási mutatói, milyen igényt támaszt a modern kórházi betegellátás vagy -gondozás stb. De számolni kell a szocialista társadalom fejlődéséből adódó következménnyel, a lakosságnak az egészségügyi ellátás iránt növekvő igényeivel is. Az egészségpolitikai irányelvekben, egészségpolitikánk követendő elveiben ezen változások konzekvenciáit szeretnénk levonni, megfogalmazni. Az irányelvek kidolgozása folyamatban van, számos szakember foglalkozik megszövegezésükkel. Elkészülte után a tervezetet széles körű vitára bocsátjuk. — Az új Munka Törvénykönyve újfajta munkaerő-irányítást kíván meg az egészségügy területén is. Milyen gyakorlati feladatokkal jár ez? — A kormányhatározat tartalmazza az egészségügyi miniszter kinevezési jogkörét is. Kimaradja, hogy az egészségügyi miniszter felügyeleti jogkörébe tartozik az állami egészségügyi intézmények vezetőinek kinevezése. A megyei szintű tanácsi intézmények vezető állású dolgozóinak kinevezéséhez vagy felmentéséhez az egészségügyi miniszternek előzetesen hozzá kell járulnia. Módosítjuk a határidős rendeletet, illetve jobban az élet és a gyakorlat szükségleteihez igazítjuk. Mint ismeretes, megszűnik a végzett orvosok és egészségügyi dolgozók központi irányítása, állásukat ezután közvetlen pályázat útján nyerhetik el. Ez a változás az új Munka Törvénykönyvéből adódik, melynek előírása szerint a munkaadó, illetve a munkavállaló közös megállapodása szolgál alapul munkaviszony létesítéséhez. Tárgyalunk új munkakörök kialakításáról — részlegvezető főorvosi, osztályvezető főorvoshelyettesi állások szervezéséről, a kórház-rendelőintézeti közös kulcsszámú állások bővítéséről. Mindezek lehetővé teszik — egyebek mellett — a törzsgárda megszilárdítását is. — Kérjük miniszter elvtársat, tájékoztasson bennünket az Egészségügyi Minisztérium 1968. évi munkatervében szereplő néhány főbb feladatról. — Kiemelt feladatunk — amint már említettem —, hogy az egészségpolitikai irányelvek tervezetét elkészítsük, és széles körű vitára bocsássuk. Dolgozunk az új egészségügyi törvény tervezetén, szerepel a munkatervben a negyedik ötéves terv és a perspektivikus terv előkészítése. Részletes normatívákkal elő kívánjuk segíteni, hogy az elmeellátás fejlesztésére, a rehabilitációra és a progresszív ápolási rendszerre hozott kollégiumi határozatok gyakorlati megvalósítása elkezdődjék a megyékben és a fővárosban. Felülvizsgálva a régi és új szervezeti kereteket, miniszteri utasítást készítünk a gyógyító-megelőző hálózat működéséről, melyben felvázoljuk a fejlődés irányát is. A születésszám emelkedése is szükségessé teszi a szülészedőgyógyászati ellátás javítását, amely szintén az új évi programunkban szerepel. A kollégiumi határozat alapján munkálkodunk a középfokú egészségügyi oktatás reformján, bizonyos módosításokat végzünk az egészségügyi szakiskoláik szervezetén és működésén. A gyógyszerellátás elvi és gyakorlati teendőit a jövőben főosztály végzi, megszűnik a Gyógyszer- és Műszerügyi Főigazgatóság. A lakosság és a kórházait még jobb gyógyszerellátása, az e területen levő bürokrácia és a körzeti orvosok felesleges megterhelésének csökkentése érdekében foglalkozunk a gyógyszerellátás néhány elvi és gyakorlati kérdésével. 1z Hivatkozott arra a mi niszter elvtárs, hogy az irányítás új rendszerével kapcsolatos teendők meghatározásakor számolni kell az új Munka Törvénykönyvével, illetve a szakszervezetek megnövekedett hatáskörével. Miben kíván az egészségügyi kormányzat — valamint az egészségügyi szakigazgatási szervek és állami vezetők — a szakszervezetre támaszkodni? — A Munka Törvénykönyve alapján készült végrehajtási utasítás kimondja, hogy a jogszabályok által meghatározott körben és keretben igazgatói utasítással állapítsák meg az intézmény és a dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó végrehajtási szabályokat. Az utasítást a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben adja ki az igazgató. Lényegében arról van tehát szó, hogy a Munka Törvénykönyve szellemének és szándékának megfelelően alakuljon az egészségügyi dolgozók munkaviszonya, fejlődjék a demokratizmus, javuljon a szocialista morál az egészségügyi intézményekben. Cselekvő, állásfoglaló dolgozók kellenek az új irányítási rendszer megvalósításához, hiszen a reform lényegéből adódik, hogy valamennyiük elemi érdeke, hogy ésszerűbben, lelkiismeretesebben, felelősségteljesebban cselekedjék, dolgozzák. Mindehhez szükség van a szakszervezet és az állami vezető elvi alapon, történő együttműködésére, lett légyen szó a dolgozók érdekvédelmi, munkaügyi problémáiról vagy a betegellátás korszerű munkaszervezéséről. A szakszervezetek valóban tekintélyes, új jogokat kaptak. Élniük kell velük, felelősséggel, hozzáértéssel, ügyszeretettel. Az állami vezetőknek pedig erre a felelősségre, hozzáértésre és ügyszeretetre — ha új módon kivárnak vezetni — támaszkodni kell. (szn) Az irányítás új rendszere és az egészségügy Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter nyilatkozata December 11-én, ünnepélyesen átadták rendeltetésének a nyíregyházi kórház új gyermek-, valamint fertőzőbeteg osztályát. A két új létesítmény, amelyre együttesen 20,5 millió forintot költöttek, lényegesen javítja az egészségügyi ellátást a városban és környékén, csökkenti a zsúfoltságot a kórházban. A külsőre is szép, tetszetős, kétemeletes, 160 ágyas gyermekosztályt és a külön épületben levő, 86 ágyas fertőzőbeteg-osztályt a legmodernebb berendezésekkel látták el. A gyermekosztályon belül külön koraszülött részleg, új röntgen, laboratórium, kisműtő, fülészet áll a betegek, illetve orvosok rendelkezésére, 24 ágyat tartanak fenn szoptatós kismamák részére. Az új fertőzőbeteg-osztályon kapnak helyet ezentúl a májgyulladásos betegek is. A most átadott 236 ágy lehetővé teszi, hogy a gyermekosztály régi helyén urológiai osztályt létesítsenek, de 50 ággyal bővül a belgyógyászat is azáltal, hogy a fertőzőbeteg-osztály régi helyét megkapja. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ : Ki mit tud a Bugát Pál kórházban A gyöngyösi Bugát Pál kórházban — ahol nagy gondot fordítanak a középfokú egészségügyiek továbbképzésére — „Ki mit tud” vetélkedőt szerveztek 39 részvevővel, írásban és villámkérdésekre szóban kellett felelni egészségügyi tudnivalókról. A zsűri Én tudom! Izgalmas pillanat Jól van így?