Egészségügyi Dolgozó, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

SMS. JANUÁR 1. J­anuár elsején nemcsak új évet, hanem kissé új életet is kezdünk, ezért szerkesztő bizottságunk felkérte dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert, tájé­koztassa olvasóinkat arról, mit jelent az egészségügy számár­­a a gazdasági irányítás új rendszerének bevezetése, meg­­valósítása.­­ Az óesztendő a gazdaság­irányítás új rendjével kapcso­latosan a felkészülés éve volt a mi területünkön is. Reform jellegű változások elsősorban a termelés szférájában történ­tek. Ezek számos következmé­nye kihat azonban az egész­ségügy területére is, így az Egészségügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállalatok­nál a termelővállalatokra vo­natkozó elvek érvényesek. A termékforgalom új rendjével például az egészségügyi intéz­ményeknek is számolniuk kell. Ugyancsak érvényesíte­nünk szükséges nekünk is az új Muráva Törvénykönyvéből a szakszervezetek megnöveke­­d­ett jogköréből adódó feladato­kat, hogy csak néhány példát említsek. — Milyen előkészületek előzték meg az­ eg­észségügk területén az új irányítási rendszer bevezetését? — Munkánk előterében 1967-ben a reformmal kapcso­latos feladatok, állottak. Meg­jelent az egészségügyi minisz­ter ágazati feladatairól és ha­tásköréről szóló kormányhatá­rozat. Kiadás előtt áll az egészségügyi szakigazgatási szervek feladatkörét, hatáskö­rét és hatósági jogkörét, va­lamint szervezeti tagozódását tartalmazó utasítás. Kiadtuk ez új Munka Törvénykönyvé­nek az egészségügyre vonatko­zó végrehajtási utasításátt Ez utóbbival kapcsolatban ren­dezzük például a kinevezések, az orvosi­rányí­tás és a határ­idős rendelet egyes kérdéseit. Előkészítettük az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozó vál­lalatait működésének­­szabá­lyozását Megállapodtunk a Magyar Tudományos Akadé­miával a tudomány irányítá­sának néhány szervezeti kér­désében. De sorolhatnék to­vább más, már elkészült, il­letve folyamatban levő intéz­kedéseket is, hiszen bár az új mechanizmus bevezetése 1968. január 1-vel történik, évek kellenek ahhoz — tudatos, szorgalmas munkával töltött esztendők —, hogy pozitív ha­tását igazán éreztesse. A Miniszter elvtárs vá­lasza egyértelműen megcá­folta a reformnak az egész­ségügyre történő alkalma­zásával kapcsolatos mindkét szélsőséges nézetet. Akad­tak ugyanis, akik úgy vél­ték, hogy a gazdasági irá­­ nyítás új rendszere egyál­talán nem érintheti szakte­rületünket, míg mások a népgazdaság egyéb ágaza­taihoz hasonló méretű és hatású változásokra számí­tottak. A leggyakoribb én úgy látjuk, a legfontosabb kérdés, ami az egészségügyi szakembereket a reform­mal kapcsolatban foglal­koztatja: az új gazdasági mechanizmus keretei kö­zött hogyan érvényesül az egységes egészség­politika, az ellátás arányos fejleszté­se? — A december 1-i, az egész­ségügyi miniszter feladatairól és hatásköréről szóló kormány­­határozat — az Egészségügyi Minisztérium helyes és haté­kony munkáját feltételezve — biztosítékot nyújt ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények egységes elvek alapján működ­jenek, és arányosan fejlődje­nek. A határozat egyúttal biz­tosítja azt is, hogy a népgaz­dasági tervekkel összefüggő, azzal összehangolt egészség­politika alakuljon ki. A kor­mányhatározat alapján az egészségügyi miniszter hatá­rozza meg az ágazati hatáskör­be tartozó egészségügyi in­tézmények és vállalatok szer­vezeti, működési elveit, il­letve szabályait, és ellenőr­zi azok végrehajtását. Az egészségügyi szakszempontok érvényesítésének egyik fontos eszköze, hogy a miniszter fe­lelőssége kiterjed valamennyi egészségügyi intézményre, kór­házra, rendelőre, szanatórium­ra (kivéve a fegyveres testüle­teket), függetlenül attól, hogy milyen szervezeti alárendelt­ségben működnek. — Lényeges eleme a kor­mányhatározatnak az egész­ségügyi miniszter hatósági jogkörének meghatározása is. Ezen belül — egyebek mel­lett — meghatározza az állami közegészségügyi-jár­ványügyi felügyeletet ellá­tó szakhálózat intézményei­nek és szerveinek feladat­körét, hatáskörét és hatósági jogkörét, működési területét, szervezeti, működési elveit és szabályait. A tanács végrehaj­tó bizottsága, az állami köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyeletet ellátó szakhálózat ta­nácsok által fenntartott intéz­ményei és szervei számára az egészségügyi miniszter által meghatározott feladatok ellá­tásához szükséges feltételeket biztosítja.­­ A gazdasági irányítás új rendjének egyik lényeges vo­nása a tanácsok megnöveke­dett jog-, f­elelősség- és hatás­köre. Áll ez a tanácsok által fenntartott szociális és egész­ségügyi intézményekre, szer­vekre, vállalatokra is. Ezen jogok gyakorlásában felelős feladat hárul a szakigazga­tási szervekre, köztük a ta­nácsok egészségügyi szakigaz­gatási szerveire és ezek veze­tőire, a megyei, a városi, já­rási főorvosokra. Felelős sze­repük kell legyen abban, hogy a végrehajtó bizottságok irá­nyító munkájában megfele­lően érvényesüljenek az egészségügyi szakszempontok, hogy a tanácsok terveiben, te­vékenységében megfelelő he­lyet kapjon az egészségügy. Igényes feladat ez, amely az eddiginél lényegesen elmé­lyültebb, elemzőbb munkát kíván meg tőlük. Az Egészség­­ügyi­­Minisztérium elvi állás­­foglalásokkal, módszertani irányelvekkel, nor­atívákkal, szakmai tájékoztatókkal irá­nyít, és biztosítja az egységes egészségpolitika megvalósulá­sát. Valljuk be, ez az Egész­ségügyi Minisztérium irányító és ellenőrző tevékenysége iránt szárason magasabb köve­telményeket támaszt. Elvileg irányítani sokkal nehezebb, mint részletkérdésekben köz­vetlenül tanácsot, utasítást ad­ni, operatíve irányítani. Az el­vi irányítás a tanácsok végre­hajtó bizottságainak útján tör­ténik. — A reformmal kapcso­latban milyen további in­tézkedések várhatók? — Már maga az elvi irányí­tás módszere is megköveteli, hogy kidolgozzuk a magyar egészségpolitika irányelveit, világos és egyértelmű munka­köri leírásokat, működési sza­bályzatokat készítsünk az egészségügyi ellátás minden egysége részére, a körzeti or­vosok tevékenységére éppúgy, mint a megyei kórházak vagy országos intézetek számára. Kialakítjuk információs és el­lenőrzési rendszerünket, az Egészségügyi Minisztérium és a tanácsi szakigazgatási szer­vek, illetve a szakigazgatási szervek és az országos intéze­tek kapcsolatainak szabályait és módszereit.­­ Az egészségügyi dol­gozók érdeklődéssel várják, hogy megismerkedhessenek az egészségpolitikai irány­elvekkel. Szerepel-e ezek­ben valamilyen merőben, új elképzelés, koncepció? — Az elmúlt évek során megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése, jelen­tős mértékben fejlődött az ipar, új iparágak alakultak és ala­kul naiv, felgyorsult az urbani­zációs folyamat. Népünk egész­ségügyi helyzetében és állapo­tában bizonyos változások kö­vetkeztek be. Az orvostudo­mány, az egészségügyi szerve­zés szintén fejlődik, alakul, változik. Időszakomként le kell tehát mérni ennek a fejlődés­nek, változásnak a hatását, számolni kell következmé­nyeivel. Így például azzal, milyenek a lakosság morbidi­tási mutatói, milyen igényt tá­maszt a modern kórházi be­tegellátás vagy -gondozás stb. De számolni kell a szocialista társadalom fejlődéséből adódó következménnyel, a lakosság­nak az egészségügyi ellátás iránt növekvő igényeivel is. Az egészségpolitikai irányel­vekben, egészségpolitikánk kö­vetendő elveiben ezen változá­sok konzekvenciáit szeret­nénk levonni, megfogalmazni. Az irányelvek kidolgozása fo­lyamatban van, számos szak­ember foglalkozik megszöve­gezésükkel. Elkészülte után a tervezetet széles körű vitára bocsátjuk. — Az új Munka Tör­vénykönyve újfajta munka­erő-irányítást kíván meg az egészségügy területén is. Milyen gyakorlati felada­tokkal jár ez? — A kormányhatározat tar­talmazza az egészségügyi mi­niszter kinevezési jogkörét is. Kimaradja, hogy az egészség­­ügyi miniszter felügyeleti jog­körébe tartozik az állami egészségügyi intézmények ve­zetőinek kinevezése. A megyei szintű tanácsi intézmények ve­zető állású dolgozóinak kine­vezéséhez vagy felmentéséhez az egészségügyi miniszternek előzetesen hozzá k­ell járulnia. Módosítjuk a határidős rende­letet, illetve jobban az élet és a gyakorlat szükségleteihez igazítjuk. Mint ismeretes, megszűnik a végzett orvosok és egészségügyi dolgozók köz­ponti irányítása, állásukat ez­után közvetlen pályázat útján nyerhetik el. Ez a változás az új Munka Törvénykönyvéből adódik, melynek előírása sze­rint a munkaadó, illetve a munkavállaló közös megálla­podása szolgál alapul munka­­viszony létesítéséhez. Tárgya­lunk új munkakörök kialakí­tásáról — részlegvezető főor­vosi, osztályvezető főorvos­­helyettesi állások szervezésé­ről, a kórház-rendelőintézeti közös kulcsszámú állások bő­vítéséről. Mindezek lehetővé teszik — egyebek mellett — a törzsgárda megszilárdítását is. — Kérjük miniszter elv­társat, tájékoztasson ben­nünket az Egészségügyi Mi­nisztérium 1968. évi mun­katervében szereplő néhány főbb feladatról. — Kiemelt feladatunk — amint már említettem —, hogy az egészségpolitikai irányelvek tervezetét elkészít­sük, és széles körű vitára bo­csássuk. Dolgozunk az új egészségügyi törvény terveze­tén, szerepel a mun­katervben a negyedik ötéves terv és a perspektivikus terv előkészíté­se. Részletes normatívákkal elő kívánjuk segíteni, hogy az elmeellátás fejlesztésére, a re­habilitációra és a progresszív ápolási rendszerre hozott kol­légiumi határozatok gya­korlati megvalósítása elkez­dődjék a megyékben és a fő­városban. Felülvizsgálva a ré­gi és új szervezeti kereteket, miniszteri utasítást készítünk a gyógyító-megelőző hálózat működéséről, melyben felvá­zoljuk a fejlődés irányát is. A születésszám emelkedése is szükségessé teszi a szü­lészed­­­őgyógyászati ellátás javítását, amely szintén az új évi prog­ramunkban szerepel. A kollé­giumi határozat alapján mun­kálkodunk a középfokú egész­ségügyi oktatás reformján, bi­zonyos módosításokat végzünk az egészségügyi szakiskoláik szervezetén és működésén. A gyógyszerellátás elvi és gya­korlati teendőit a jövőben fő­osztály végzi, megszűnik a Gyógyszer- és Műszerügyi Fő­­igazgatóság. A lakosság és a kórházait még jobb gyógyszer­­ellátása, az e területen levő bürokrácia és a körzeti orvo­sok felesleges megterhelésének csökkentése érdekében foglal­kozunk a gyógyszerellátás né­hány elvi és gyakorlati kérdé­sével. 1z Hivatkozott arra a mi­­ niszter elvtárs, hogy az irá­nyítás új rendszerével kap­csolatos teendők meghatá­rozásakor számolni kell az új M­unka Törvénykönyvé­vel, illetve a szakszerveze­tek megnövekedett hatás­körével. Miben kíván az egészségügyi kormányzat — valamint az egészségügyi szakigazgatási szervek és állami vezetők — a szak­­szervezetre támaszkodni? — A Munka Törvénykönyve alapján készült végrehajtási utasítás kimondja, hogy a jog­szabályok által meghatározott körben és keretben igazgatói utasítással állapítsák meg az intézmény és a dolgozók jo­gaira és kötelezettségeire vo­natkozó végrehajtási szabályo­kat. Az utasítást a szakszer­vezeti bizottsággal egyetértés­ben adja ki az igazgató. Lé­nyegében­ arról van tehát szó, hogy a Munka Törvényköny­ve szellemének és szándékának megfelelően alakuljon az eg­észségügyi dolgozók munka­viszonya, fejlődjék a demok­ratizmus, javuljon a szocialis­ta morál az egészségügyi in­tézményekben. Cselekvő, ál­lásfoglaló dolgozók kellenek az új irányítási rendszer meg­valósításához, hiszen a reform lényegéből adódik, hogy vala­­me­nnyiük elemi érdeke, hogy ésszerűbben, lelkiismereteseb­ben, felelősségtel­jesebban cse­lekedjék, dolgozzák. Mindeh­hez szükség van a szakszerve­zet és az állami vezető elvi alapon, történő együttműködé­sére, lett légyen szó a dolgo­zók érdekvédelmi, munkaügyi problémáiról vagy a betegel­látás korszerű munkaszerve­zéséről. A szakszervezetek va­lóban tekintélyes, új jogokat kaptak. Élniük kell velük, fe­lelősséggel, hozzáértéssel, ügy­szeretettel. Az állami vezetők­nek pedig erre a felelősségre, hozzáértésre és ügyszeretetre — ha új módon kivárnak ve­zetni — támaszkodni kell. (szn) Az irányítás új rendszere és az egészségügy Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter nyilatkozata December 11-én, ünnepélyesen átadták rendeltetésének a nyíregyházi kórház új gyermek-, valamint fertőzőbeteg osztályát. A két új létesítmény, amelyre együttesen 20,5 millió forin­tot költöttek, lényegesen javítja az egészségügyi ellátást a városban és környékén, csök­kenti a zsúfoltságot a kórházban. A külsőre is szép, tetszetős, kétemeletes, 160 ágyas gyermekosztályt és a külön épületben levő, 86 ágyas fertőzőbeteg-osztályt a legmodernebb berendezésekkel látták el. A gyermekosztályon belül külön koraszülött részleg, új röntgen, laboratórium, kisműtő, fülészet áll a betegek, illetve orvosok rendelkezésére, 24 ágyat tar­tanak fenn szoptatós kismamák részére. Az új fertőzőbeteg-osztályon kapnak helyet ezentúl a májgyulladásos betegek is. A most átadott 236 ágy lehetővé teszi, hogy a gyermekosztály régi helyén urológiai osztályt létesítsenek, de 50 ággyal bővül a belgyógyászat is azáltal, hogy a fertőzőbeteg-osz­tály régi helyét megkapja. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ : Ki mit tud­­ a Bugát Pál kórházban A gyöngyösi Bugát Pál kórházban — ahol nagy gondot­­ fordítanak a középfokú egészségügyiek továbbképzésére — „Ki mit tud” vetélkedőt szerveztek 39 részvevővel, írásban és villámkérdésekre szóban kellett felelni egészségügyi tud­nivalókról. A zsűri Én tudom! Izgalmas pillanat Jól van így?

Next