Egészségügyi Dolgozó, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-02 / 1. szám
DR. ŐRT IMRE, az Egészségügyi Minisztérium anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője a népesedési politika végrehajtásának megszervezésében, irányításában végzett kiemelkedő tevékenységéért és eredményes munkája elismeréséül átvette a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést az egészségügyi minisztertől. ★ AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK Szakszervezete és az Egészségügyi Minisztérium dr. Papolczay Ferenc szemész főorvos emlékére hirdetett alapítványát dr. Podhorányi György (Fővárosi István Kórház-rendelőintézet) pályázata nyerte el. ★ A MUNKA ÉRDEMREND arany fokozatával tüntették ki dr. Strecker Ottót, a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórház igazgató főorvosát — kimagasló munkásságának elismeréseként — az intézet 25 éves jubileuma alkalmából. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Margittay Tibornak, a Szabadsághegyi Állami Tüdőgyógyintézet főgyógyszerészének eredményes munkásságáért, nyugdíjba vonulása alkalmából. ★ HŐGYES ENDRE EMLÉKÜLÉST rendezett az Egészségügyi Tudományos Tanács a Semmelweis-teremben. Itt nyújtotta át dr. Petrányi Gyula akadémikus, a tanács elnöke, dr. Endes Pongrác professzornak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézete igazgatójának a Hőgyes-emlékérmet. A tervidőszak két esztendejében 5 ezer kórházi ágyfejlesztés valósult meg, amit ha a tervezett fejlesztéssel összehasonlítunk, akkor a teljesítést időarányosnak tekinthetjük. Hozzá kell azonban tennem, hogy a megvalósult kórházi ágyak között szerepelnek azok is, melyek a IV. ötéves tervről áthúzódtak és a jelen tervidőszak első évében álltak a gyógyítás szolgálatába. Bár sok a bizonytalansági tényező a további beruházásoknál is, mégis remélhető, hogy a tervtörvényben előírt fejlesztések megvalósulnak. Optimális esetben tehát 1980. év végéig várható, hogy a tervezett mintegy 10 ezer gyógyintézeti ágy a betegek rendelkezésére áll majd. Számolunk azonban azzal is, hogy a meglevő kórházi ágyak közül mintegy 2500-ast — mivel már nem felelnek meg a modern gyógyászati követelményeknek — meg kell szüntetni, ezeket esetleg más egészségügyi célra kell felhasználni. Ezért a tervidőszakban a tényleges ágyszaporulat mintegy 7500 lesz. Köztudott, hogy a kórházi beruházások tervezése és megvalósítása rendkívül hoszszú folyamat. Egyes intézmények építése 6—8 évig is eltart. Célunk, hogy a betegellátás színvonalának gyorsabb növekedése érdekében az építési időt is lerövidítsük. Ugyanakkor az új intézmények létesítése mellett jelentős rekonstrukciós beruházásokat is végre kell hajtanunk. Ez azt jelenti, hogy a meglevő öreg, elavult épületek felújítása mellett újakat is létrehozunk, egy-egy régebbi kórházat így korszerűbbé teszünk. A kórházi intézmények rekonstrukciója egy állandó folyamat — ez a világon mindenütt így van —, hiszen nemcsak az épületek elavultsága teszi ezt szükségessé, hanem a gyógyintézeti munkában és az orvosi technikában tapasztalt gyors fejlődés is ezt követeli. Tehát az intézmények korszerűsítése nem egy-egy tervidőszakfeladata, hanem egy állandó folyamat. — Szakszervezetünk elnökségének legutóbbi ülésén — dr. Aczél György miniszterhelyettes reális tájékoztatása alapján — megvitatták az egészségügyi beruházások helyzetét. Előtérbe kerültek a főváros rendkívül nehéz betegellátási gondjai is. Kérem miniszter elvtársat tájékoztassa olvasóinkat erről is, külön térjen ki az Országos Traumatológiai Intézet kiürítésének szükségességére. — Budapesten valóban rendkívül nehéz a helyzet. Sok kórház, vagy annak egyegy részlege hosszú évtizedes múltra tekint vissza, műszaki állapotuk rossz. Ezért korszerűtlen adottságokkal rendelkező intézményekben nagyon nehéz a korszerű gyógyító munkát megteremteni. Az intézmények dolgozóira rendkívül nehéz feladat hárul, hogy biztosítsák a magas szintű betegellátáshoz szükséges követelményeket. Sajnos olyan körülmények is adódnak, hogy az épület rossz állaga miatt egy-egy osztályt, vagy egy teljes intézetet ki kell üríteni. Ez történt az Országos Traumatológiai Intézet esetében is. Az épület magán viseli a felszabadulás előtti építkezéseknél tapasztalt mulasztásokat. Bauxitbetonból építették, statikai hibákat is elkövettek az építkezésnél, ezért az épület szerkezetei elavultak. Hosszú időn keresztül vizsgálták az épület műszaki adottságait, míg végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy az évről évre gyorsan romló műszaki állapot miatt az intézetben a gyógyítást veszélytelenül folytatni már nem lehet, a jelentősnek ítélt rekonstrukció miatt az épületet ki kell üríteni. Mivel a traumatológiai ellátás biztosítása nemcsak a főváros, hanem az ország ügye is, ezért elsősorban olyan új beutalási rendszert léptettünk érvénybe, mely továbbra is biztosítja az eddig jól szervezett és hiánytalan ellátást Budapesten. Kétségtelen, ho®r az Országos Traumatológiai Intézet kiürítése az egyes fővárosi, illetve országos intézményekre többletfeladatot hárít. Reméljük azonban, hogy a közeli években egy jelentősebb rekonstrukcióval, illetve egy korszerű új Traumatológiai Intézettel ezt a feszültséget is fel tudjuk oldani. További gondot jelent az is, hogy az Országos Traumatológiai Intézet épületében működő III. Belklinika elhelyezéséről is gondoskodnunk kell. A Klinika számára más speciális feladatot ellátó intézményt kellett igénybe venni. Nem hallgatható el, hogy ezzel egyéb területen nőttek a feszültségek, súlyosbodott — különösen a belgyógyászat terén — az ágyhiány. Szükség van tehát arra, hogy különösen a fővárosban, a rekonstrukciókat és a fejlesztéseket a közeli években jelentősen meggyorsítsuk. E nehéz körülmények között is számítunk valamenynyi egészségügyi dolgozó további jó munkájára. Azoknak az áldozatkész tevékenységére is, akiikre e helyzet miatt jelentős többletfeladat hárul. Ügyelünk arra is, hogy ezek a dolgozók az átcsoportosítás miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Bár változatlanul gondot jelent a fővárosban az építőipari kapacitás hiánya, mégis bízom abtan, hogy a jövőben az egészségügyi beruházások vállalásában, kivitelezésében a válalatok részéről az eddigieknél nagyobb készséggel fogunk találkozni. Döntő lépésnek tartom azonban beruházási tevékenységünk erősítését, az alaposabb, gyorsabb előkészítést, az orvosok, a tervezők és a kivitelezők jobb összhangjának megteremtését, és nem utolsósorban a kivitelezések gyorsítását Csak így tudunk előre lépni fővárosi gondunk gyors felszámolásában — fejezte be nyilatkozatát dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. (szn) AZ EGÉSZSÉGÜGYI BERUHÁZÁSOK HELYZETE ÉS PROBLÉMÁJA Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter nyilatkozata Közeledünk az V. ötéves tervidőszak első feléhez. Maga a tervtörvény konkrétan meghatározta a kórházi ágyfejlesztés mértékét: ez idő alatt mintegy 10 ezer új gyógyintézeti ágyat kell létesíteni, gondot fordítva a már működő intézmények felújítására is. Felkértük Dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisztert, tájékoztassa olvasóinkat a jelenlegi és várható helyzetről. Az új esztendő küszöbén (Folytatás az 1. oldalról) nak egyedül és gyorsan kell döntenie, ez azonban nem vihető át a vezetési stílusba. A demokratikus vezetési módszer térhódítása átmenetileg több munkával jár, de egyetlen vezető sem mondhat le arról, hogy döntéseibe bevonja munkatársait, kikérje a döntést végrehajtó dolgozók véleményét. A többletmunka megtérül, ezt bizonyítják a demokratikusan vezetett intézmények tapasztalatai. A munkahelyi demokrácia fórumrendszerét kormányhatározatok, egészségügyi miniszteri utasítások szabályozzák. Továbbfejlesztését szolgálja az egészségügyi miniszterrel közös állásfoglalásunk is. Ezeket a fórumokat valódi tartalommal kell megtölteni, döntésre érlelt kérdéseket tárjanak a közösség elé, tájékoztassák őket az intézmény és az ellátás időszerű problémáiról, adjanak választ az elhangzott javaslatokra. Megkívánja ezt a politikai nevelőmunka hatékonysága is, mert így válnak a dolgozók érdekeltté intézményük, munkahelyük dolgaiban. Igen sok levelet kapnak a központi vezetőség osztályai és az Egészségügyi Dolgozó szerkesztősége. Jól érzékelhető, hogy egy-egy munkaügyi probléma mögött emberi konfliktusok, antidemokratikus vezetési módszerek húzódnak meg. A leveleknek, a bizalomnak örülünk, azonban elszomorító, hogy ilyen sokan vannak a munkaügyi tanácsot kérők, a diszkréciót igénylők vagy a névtelenségbe burkolódzók. Ez is egyik fokmérője a munkahelyi demokráciának és a szakszervezeti szervek tevékenységének. Közvetlen érdekvédelmi funkciónknak tettünk eleget akkor is, amikor az elnökség meghallgatta az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatóját a dolgozók munkavédelmi helyzetéről. A IV. ötéves terv időszakában — 1971—1975 között — a korábbi ötéves tervet meghaladóan mintegy 20 százalékkal nőtt a dolgozók száma, az üzemi balesetek aránya viszont 19,7 százalékkal volt nagyobb a tervidőszak utolsó évében, mint az elsőben. Tíz évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az üzemi baleseteknek közel kétharmada folyosón, konyhában, mosodában, műhelyben következik be. Közrejátszik bennük a munkahelyek technikai színvonalának elmaradottsága, a munka jellege, a fegyelmezetlenség. A legfontosabb feladat, hogy az egészségügyi intézményekben változzon meg a szemlélet, javuljanak a munkakörülmények, szilárduljon a munkafegyelem. Korszerű technológiával, a szakmai előírások megtartásának ellenőrzésével, higiénikus szennyesruha-kezeléssel, mosással és ágytáltisztítással meg kell előzni a kórházi fertőzést. Az elnökség megállapította azt is, hogy csökkenteni kell, vagy fel kell számolni a baleseti veszélyforrásokat .Nagyobb gondot kell fordítani a sugárforrásos és más veszélyes munkahelyeken az óvórendszabályok maradéktalan betartására, de ehhez biztosítsák a feltételeket is. Hatékony tetteket vár a nehéz fizikai munka, az ápolás gépesítése. Az elnökség és a minisztérium közös állásfoglalása szerint a vezetői ellenőrzés kiemelt feladata a munkavédelem folyamatos szemmeltartása. Szociálpolitikai teendőink közül kiemelem az egészségügyi nyugdíjasok helyzetét vizsgáló elemző munkánkat, melynek eredményeit a központi vezetőség ez évi első ülésén öszszegezi. Több ezer nyugdíjast kerestek fel aktivistáink, az elnökség és a központi vezetőség képviselői. Nemcsak felmérték helyzetüket, hanem ha kellett — és ez bizony sokszor előfordult — azonnal segítséget is adtak. Szakszervezetünk humánus kötelezettsége, hogy könnyítsen az egészségügy megfáradt öregein, intézkedésekre ösztönözzön mindenkit, aki felelős helyzetük javításáért, miközben ráébreszti a fiatalokat arra, hogy — Jules Renard szavaival szólva —: „A madár nem érzi, hogy megnyesik szárnyát, de nem tud repülni többé. Az öregség hirtelen köszönt be, mint a havazás. Egyik reggel arra ébredünk, hogy minden fehér.” Talán többeket meglep, ha érdekvédelmi feladataink közé sorolom az etikai helyzetet jobbító törekvéseinket is. Az egészségügyi dolgozónak ugyanis elsőrendű érdeke, hogy a légkör megtisztuljon, s ennek következtében megváltozzék a társadalom értékítélete, amely ma még egyesek miatt marasztalja el a többséget. Némi javulást hoztak a minisztériumnak az etikai helyzetet javítani kívánó intézkedései: az etikai célprogram az intézeti etikai tanácsok megalakulása, a továbbképzési rendszer fejlesztése, a határidőhöz kötött vezetői kinevezés. Biztató, hogy a megyei etikai bizottságok is mindinkább megtalálják a megelőzés feladatait. Közel sem vagyunk azonban megelégedve a fejlődéssel, az intézetek ilyen irányú munkájával. Többet kell tenni az erkölcsi légkör tisztaságáért az állami vezetőknek, a szakszervezetnek és a pártszervezetnek, az intézeti etikai tanácsoknak és társadalmi bíróságoknak, mindazoknak, akiknek feladatuk van e téren. Az állami vezetők továbbra se legyenek elnézőek a szakmai tudatlanságból, felelőtlenségből adódó hibák iránt. Ne tűrjék el a rideg, embertelen bánásmódot s azt a megengedhetetlen gyakorlatot, hogy egyesek összecseréljék magánrendelőjüket az állami intézménnyel. A most már általánossá váló béremelés vissza kell szorítsa az orvos és a beteg kapcsolatának, az orvostársadalom tekintélyének súlyosan ártó gátlástalan anyagiasságot. A számonkérésnek nagyon is helye van akkor, amikor ez a „céhen belül” burjánzik. Megköveteli ezt a fiatal orvosnemzedék nevelése is, hiszen a pályakezdők viszolyognak a borítéktól, mert nem anyagiasan érkeznek az intézetbe, hanem ott válnak azzá. Elsősorban a vezetők felelősségét szeretném hangsúlyozni, utalva a régi latin közmondásra: „A szó tanít, de a példa hat!” Amikor az állam a nehéz gazdasági körülmények ellenére ebben az esztendőben az orvosokat jelentős béremelésben részesíti, a gondoskodásért morális igényeket is támaszt. Az említetteken kívül még számos egészségpolitikai, kulturális és más feladatokat végeztünk a múltban, várnak ránk ilyenek a jövőben is. Ezek közül most a közvetlen érdekvédelmi teendőket emeltem ki. Meggyőződésem ugyanis, ha kiegyensúlyozott az egészségügyi dolgozók élete, demokratikusak, biztonságosak munkafeltételeik, ez a betegellátásnak is hasznára válik. A központi vezetőség, az elnökség és a magam nevében eredményes, boldog, békés új esztendőt kívánok szakszervezetünk minden tagjának. MUNKATÁRSAINK KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki Tiborcz Györgynét, a budapesti bizottság nyugdíjas csoportjának vezetőjét a dolgozók érdekében végzett több évtizedes odaadó, megértő, lelkiismeretes munkájáért. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Csík Péterné, a fővárosi Gyógyszertári Központ szakszervezeti tanácsának titkára, aki sok éven át eredményesen, felelősségteljesen munkálkodott azért, hogy a gyógyszertári dolgozók élet- és munkakörülményei javuljanak, növekedjék erkölcsi és társadalmi megbecsülésük. Mindkét munkatársunk nyugdíjba vonulása alkalmából részesült a magas elismerésben. Jó egészséget, tartalmas, szép éveket kívánunk! -Felhívás A nagy hagyományú és népszerű László kórházi énekkar múlt év szeptemberétől az Egészségügyi Dolgozók Énekkara lett. Ez nem csupán névváltozást jelent: a kórus reprezentálni kívánja a főváros valamennyi egészségügyi intézményét. A központi együttes új tagokat, a dalt és a muzsikát szerető férfiakat és nőket vár. Jelentkezni lehet próbaéneklésre kedden és pénteken délután 6-tól 9-ig a szakszervezet Semmelweis Székházéban (Budapest, VIII. Szentkirályi u. 21.) Az újjászervezett együttes szép programot tervez. Februárban a Rádió amatőr kóruspódiumán fognak szerepelni, április 4-e alkalmából bemutatkozó hangversenyt tartanak a nagy nyilvánosság előtt. A dr. Sapszon Ferenc SZOT-díjas karnagy vezetésével működő kórus várja a fővárosi egészségügyi dolgozók jelentkezését. Querner: Magvetők Az új Kardiológiai Intézet Az új, 240 millió forintért létesített Kardiológiai Intézetet dr. Schultheisz Emil miniszter adta át rendeltetésének. Az ünnepségen részt vett az EVSZ európai területi irodájának vezetője, dr. Leo A. Kaprio és D. K. Szokolov, az iroda osztályvezetője, a főváros párt-, állami és tömegszervezeteinek számos képviselője. A 243 férőhelyes Országos Kardiológiai Intézet ma Európa egyik legkorszerűbb egészségügyi intézménye. Négy műtőjéből kettőben egyidejűleg végezhetnek szívkatéteres vizsgálatot, külön készülék vehető igénybe a röntgenes érvizsgálathoz. Az eddiginél lényegesen korszerűbb körülmények között dolgoznak itt a diagnosztikus és terápiás részlegek. Háromszor annyi műtétet végezhetnek az intézményben, mint régen. A tízemeletes épület harmadik szintjén gyermekosztály működik. Az új épület tervezői ma már a helyszínen tanulmányozzák az osztályok működését, a működési tervek készítésében — gyakorlati tapasztalataikkal segítve az építőket — részt vettek az osztályvezető főorvosok, az orvosok, a nővérek. Az Országos Kardiológiai Intézet 1975 óta együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel. Második éve európai referenciaközpont. A fiatalok magas vérnyomásának tanulmányozásában jelentős a KGST-n belüli tudományos kutatási tevékenységük. Az intézmény építési terveivel egy időben kezdték meg a szakemberképzést; szívsebészek töltöttek egy évet külföldi tanulmányúton. 1978-ban 600, később 800 motoros szívműtétet tudnak majd végezni itt az 1975-ös 60—80 és a későbbi 200-zal szemben. Az új intézményben különleges műszerekkel, speciálisan képzett orvosok dolgoznak; három teljes műtéti csoport képes a legbonyolultabb szívműtétek elvégzésére. A magyar egészségügy és a külföld sokat vár a Sámán Kató úton emelt új intézménytől, melynek orvosai más körülmények között joggal lehetnek büszkék eddigi eredményeikre is. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK 1978. r. a. t1