Egészségügyi Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-02 / 1. szám
Eredmények és tervek Kiskunhalason 1974-ben átadott új kórházunk ma is az ország egyik legkorszerűbb egészségügyi létesítménye. Azóta nagyot fejlődött nálunk az ellátás. 1977-ben a kórházunkban ápolt betegeik száma 20 418 volt, vagyis 58,9 százalékkal emelkedett. Az összes ápolási napok száma 212 593 volt, 69,6 százalékkal több. A műtétek száma 6 070 (81,5 százalékos emelkedés). A rendelőintézet 416 148 beteget látott el (34,5 százalékos növekedés). A korábbinál jóval több orvosi szakágazatban tudunk ellátást biztosítani. Gondolok elsősorban az intenzív betegellátó osztályra, a koraszülöttek ellátására, az urológiára, a szemészetire, a fülorr-gége osztályra, melyek korábban csak szakrendeléstként működtek, a kiterjesztett traumatológiai ellátásra stb. A meglevő hagyományosgondozás mellett megindult a szív- és cukorbeteggondo- zás, a gyermekkardiológiai, a vese-, a hematológiai gondozás. Megnőtt a lakosság bizalma kórházunk iránt, sokkal kevesebb beteget kell más intézetbe szállítani szakmai okokból, mint korábban. 1975. óta jelentősen csökkent a különbség a kórházi és az alapellátás között Az összes általános körzeti orvosi állást betöltöttük, három új gyermekkörzeti állást szerveztünk. Kórházunk számára véget ért a látványos fejlődés korszaka. Most a hangsúlyt a tartalmi munka további javítására kell helyeznünk. Előtérbe kell állítanunk a megelőzést, a felvilágosítást, a védőoltásokat a rehabilitációs műtéteket, a szűrővizsgálatok kiterjesztését Rendszeressé kell tennünk a fogászati szűréseket E feladatok megvalósulása több tényezőtől függ. Biztosítanunk kell a személyi feltételeket: az orvosokat pályázattal, a szakdolgozókat nevelés útján kell megszerezni. Ebben nagy segítségünkre van a Szilády Áron Gimnázium, amely feladatát magas szinten látja el. Reméljük, hogy a most kialakuló szakiskola is hasonló segítséget fog nyújtani. A gép- és műszerellátást nemcsak szinten kell tartanunk, hanem tovább kell fejlesztenünk. Sürgős az orvos- és nővérszállás végleges megoldása, mivel fiatal orvosaink egy része ideiglenesen rendbehozott, de lebontásra ítélt épületben lakik. A másik súlyos gond a tüdőgondozó helyzete. A megépülő új gondozónak más lesz a funkciója: a mellkasi betegségeket együttesen gondozó és diagnosztikai központ lesz. Új pavilon építését tervezzük, mely az idült betegek ápolását és a vízgyógyászatot lesz hivatva megoldani. Végezetül azonban az ideg- és elmeosztály nehézségei a rekonstrukció után továbbra is nyitott kérdések maradnak. Dr. Makai László igazgató főorvos Hírek Nógrádból Nógrádgárdonyban a Megyei TBC- és Tüdőbeteg-gyógyintézet fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte. Ide látogatott dr. Hutás Imre professzor, egészségügyi miniszterhelyettes, aki a tbc és a tüdőgyógyászat helyzetéről és jövőjéről tartott előadást. Ezt követően dr. Ferenczi György igazgató ismertette múltját és jelenét annak a létesítménynek, amelyben ma 160 beteget tudnak ellátni. Az ünnepség kitüntetésekkel és jutalmazással ért véget. A korszerű táplálkozásról, a néptáplálkozás helyzetéről, a rossz szokásokról, a gyermekintézmények élelmezéséről, a diabéteszes betegek diétájáról esett szó azon a tudományos ülésen, amelyet Salgótarjánban tartottak. Kapcsolódott hozzá két kiállítás is. Az egyik a vitaminokban, fehérjékben gazdag táplálékokat mutattak be, a Centrum Áruház kirakatában pedig konyhatechnikai eszközöket lehetett megcsodálni. Az egészségnevelés elvi-módszertani tudományos ülését tartották meg Salgótarjánban a TIT székházában. A megjelent orvosok, védőnők, asszisztensek érdeklődéssel hallgattak a terhesgondozás egészségnevelési módszereiről, a kórházi egészségnevelést befolyásoló objektív és szubjektív tényezőkről, az üzemorvosi feladatokról, a reklámpszichológiáról, a mozgás jelentőségéről és az anti „D” gammaglobulin védőoltásról szóló fejtegetéseket. Kiállítás a kórházban. Hat amatőr alkotó — valamenynyien egészségügyi dolgozók — festményeit, kisplasztikáit, szobrait, domborműveit lehetett megcsodálni néhány napig a balassagyarmati városi kórház klubjában. Kiállították a kórház díszítőművészeti szakkörének kézimunkáit is. A palóc, kalocsai, rábaközi, furtai motívumokat a szakkör hatvan tagja, orvosok, takarítónők, ápolónők, mosodai dolgozók, főorvosok álmodták, anyagba. Szakvizsga előtt álló orvosok látogattak Salgótarján bőrés nemibeteggondozó intézetébe, ahol a gyógyító-megelőző alapellátást tanulmányozták. Új húszágyas rehabilitációs osztály kezdte meg működését október elsején a salgótarjáni Madzsar József Megyei Kórházban. Minden betegágy létrehozása 32 000 forintba került. Az osztály szoros kapcsolatban áll a reumatológiával, a fizikoterápiával és a balneoterápiával. Nógrád megye cigánylakosságának problémáival foglalkoztak azon a tudományos ülésen, amit az MSZMP szécsényi bizottságának tanácstermében tartottak meg. Elekes Attila adjunktus a cigánylakosság egészségnevelésének módszereiről szólt. Kárpáthy Gyuláné, a Magyar Vöröskereszt munkatársa a cigányok beilleszkedésének lehetőségeit, valamint a Vöröskereszt feladatait ismertette. Telek Ervin, a Nógrád megyei Tanács főelőadója a cigánylakosság művelődésével és a népművelők e feladataival foglalkozott. Fogorvosok tanácskoztak a salgótarjáni megyei rendelőintézetben a terhes nők fogápolásáról és kezeléséről. Az egészségnevelés és a közművelődés kapcsolatáról, a könyvtárnak és a szakirodalomnak ebbéli szerepéről esett szó azon a tanácskozáson, amelyet a salgótarjáni kórházban tartottak meg. Sebészek találkoztak Pásztón a kórház könyvtárában, előadásokat hallgattak érdekes műtétekről, új műszerekről, terápiás és műtéti eljárásokról. A karancslejtősi ellenállók emléktábláját koszorúzták meg a salgótarjáni kórház dolgozói december 6-án. A volt laktanya udvarán — a mostani modern kórház helyén —, 1944. december 6-án végezték ki az ellenállók csoportját. Töcsér Julianna udósítóink írják . Jelentik: NÁDI DVARON egészségnevelési napok voltak december 4—8. között. Program: helyes életmóddal a magas vérnyomás ellen, élősködők a bőrben s a hajban, lelki élet, egészséges személyiség címmel hangzottak el előadások, véradón,apót és fogászati vetélkedőt rendeztek. Egészségügyi totóval nyerni is lehetett. 3200 résztvevőjük volt. ★ Házi rádió. Az acsádi szociális betegotthonban helyi stúdiót hoztak létre. Sokat segített ebben a patronáló REMIX Vállalat KISZ- szervezete. Az acsádi rádió miniden héten egyszer sugározza műsorát. Megszólalnak benne a lakók, hangszer- és énekszólóikkal, történeteikkel, s a stúdió vendégei között szerepelni fognak a község vezetői is. A mottó: „önmagunkról vallunk önmagunknak, s nekünk ez szép, ez jó!” Fehér Csaba „...NEKÜNK GYŐZNI — KÖTELESSÉG!” A KMP megalakulásának 60. évfordulóját párttörténeti kiállítás megnyitásával, ünnepi megemlékezésekkel és politikai vetélkedővel ünnepeltük Ajkán. „A KMP harcai 1918—1919” című kiállítást a városi művelődési központban Szabó Ferenc, a pártbizottság első titkára nyitotta meg. Az ünnepi megemlékezést követően a színházteremben mintegy 450 főnyi közönség előtt folyt le az egészségügyi dolgozók „KMP 60.” címmel május óta folyó politikai vetélkedőjének nyilvános döntője. A benevezett 21, egyenként háromfős csapat közül nyolc került a döntőbe. A változatos, olykor látványos feladatok megoldását a nézők nagy érdeklődéssel kísérték végig. Az egészségügyi dolgozók politikai felkészültségéről, az ismeretek gyakorlati alkalmazásáról a zsűrin kívül a város nagyüzemeinek képviselőiből álló társadalmi zsűri is meggyőződhetett. Az I. helyezést elért Onkológiai Gondozó és a II. helyezett intézeti KISZ-bizottság csapata külföldi, a III. helyezett csapat (gazdálkodási 6.) belföldi jutalomutazást nyert. Nemrég tartotta taggyűlését az ajkai kórház Vöröskereszt szervezete. Elmondták: az orvosi előadógárdát 12 fősől 27-re bővítették, s az üzemeknek, iskoláknak folyamatosan biztosítják az előadókat. Jelentős eredményt ért el a szervezet a véradásban: az intézménynek 92 véradója van. Javasolták: a kórházban szervezzenek felvilágosítást a dohányzás és az alkoholizmus veszélyeiről. Vass Pál CEGLÉDEN ünnepi tudományos ülésen emlékeztek meg a ceglédi szakorvosi rendelőintézet 30 éves fennállásáról. Pest megyében 1948 májusában elsőként nyitotta meg kapuit. Ma már az egymillió lakosú megye minden városában és járási székhelyén van szakorvosi rendelőintézet. Ezek működéséről, eredményeiről, nehézségeiről számolt be előadásában dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvos. Dr. Mohos György, aki nemrég vette át Cegléden a járóbeteg-ellátás irányítását, a ceglédi rendelőintézet 30 éves történetét ismertette. Dr. Szabadfalvi András igazgató főorvos „Interdiszciplináris szemlélet az integrált egészségügyi intézmények tevékenységében” címmel tartott előadást. Ezeken kívül még öt szakmai előadás hangzott el. Az ünnepség alkalmából nyolc munkatárs kiváló munkáért elismerést kapott, 15 régi dolgozót pedig virággal és pénzjutalommal köszöntöttek, köztük néhány már nyugdíjas munkatársról sem feledkezve meg. Dr. Korompay Tihamérné 50 ÉVES INTÉZET. 1928. augusztus 21-én kezdődött a bőr- és nemibeteg-rendelés Kecskeméten, amelynek első vezetője dr. Nagy György volt. Az évforduló alkalmából november 15-én házi ünnepséget rendeztek, amelyre meghívták az intézet korábbi dolgozóit is. A megjelenteket a kórház bőrgyógyászatának vezetője köszöntötte, majd kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Soós Antalné betanított munkás „A kórház-rendelőintézetért” emlékérmet, Nagy Jenőné, László Antalné és Hajagos Györgyné asszisztensnők főigazgatói dicséretet kaptak. A rendezvénysorozat jubileumi tudományos üléssel folytatódott, öt szakmai előadás hangzott el, majd, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese miniszteri kitüntetéseket adott át. Kiváló munkáért kitüntetést kaptak: dr. Raffai Sarolta főorvos, dr. Sándor Lászlóné laboratóriumi aszszisztens, dr. Knclmár Istvánné vezető asszisztens, Pólyák Menyhértné bőrgyógyászati asszisztens. Miniszteri dicséretben részesültek: Kovács Gáspárné, Tokai Lászlóné, Szántó Irén asszisztensnők és Rózsavölgyi Jánosné gazdasági nővér. A jubileumi ülésen részt vett a hazai bőrgyógyászat doyenje, a 83 éves Földvári professzor is, aki meleg szavakkal gratulált a gondozóintézet munkájához. A rendezvényeket az intézet múltját bemutató kiállítás egészítette ki. Dr. T. L. A Gyógyszerészeti Társaság ülése A Magyar Gyógyszerészeti Társaság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság gyógyszerésztörténeti szakosztálya együttes előadóülést tartott november 30-án a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárban. Az első előadó Lárencz László gyógyszerész volt. „Than Károly ismeretlen levelei a harkányi kénes hévíz vegyi elemzésével kapcsolatban” címmel tartott előadást. A gyógyszerkészítés Melius Herbáriumában volt a következő előadás címe, melyet Varga Zsuzsa gyógyszerész tartott. Elemezte a Melius Juhász Péter könyvében előforduló gyógyszer-óiratokat (hegedűs) A KECSKEMÉTI MEGYEI KÓRHÁZ igazgató főorvosává dr. Losoncz Mihályt nevezték ki, aki 25 esztendeig a 2. sz. Honvédkórház parancsnoka volt. ★ DR. LOSONCZY GYÖRGY Iatrogén infekciók című monográfiáját, amelynek már a harmadik kiadása is elfogyott Magyarországon, német nyelvre történt lefordítása után, ez év őszén a moszkvai Medicina kiadó orosz nyelven jelentette meg tízezer példányban. Újítási ankét December 13-áin az újítómozgalom időszerű kérdéseivel foglalkozott a mérnöktechnikus szakcsoport. Susánszky Miklós, a minisztérium főmérnöke és Beke Julianna, szakszervezetünk munkatársa tartott bevezetőt. Kiderült, hogy évi ezerre tehető az egészségügyi újítások száma, s ez — ha az eszmeileg díjazott javaslatokat is forintokra számítjuk át — ötmillió forint eredményt hoz. Az összeg első hallásra tekintélyes, de mert szakmánkban közel száznyolcvanezer olyan dolgozó tevékenykedik, akinek módja lenne saját és társaik munkáját újításokkal könnyíteni, az ezer újítás aligha nevezhető mozgalomnak. Az állami szervek biztosítják az újító tevékenység anyagi kereteit és az erkölcsi megbecsülést Társadalmi szerveink — köztük a szakszervezet — keresik az ösztönzés és a propaganda legjobb módszereit, képviselik újítóink érdekeit. A szükség pedig egyenesen rákényszeríti a szakmát az új megoldások keresésére; ez az intenzív fejlesztés leghatékonyabb módja. A munkaerőhiány, a fizikai munka megkönnyítése, az emberi munka helyettesítése erre késztet bennünket. Az egészségügyi újítómozgalom ennek ellenére sem fejlődik. Az ankéten elhangzott, hogy vannak gazdasági vezetők, akik nem ismerik az újítási jogszabályokat. És mit várhatunk, ha az újítási előadó személye fél évenként változik. Gyakran van rá példa, hogy a betegellátás színvonalát emelő, de gazdaságilag nem értékelhető újításokért olyan csekély díjat utalnak ki az egyszemélyi elbírálók, ami a díjazásit a szó szoros értelmében „eszmeivé” teszi. Ez kedvét szegi az újítónak és munkatársainak. Növeli a rossz hatást, ha ezt a díjat jóval a hatvannapos döntési időn túl folyósítják. Egy budapesti nagy kórház főmérnöke elmondta, hogy hónapokig választ sem kapott milliós megtakarítást célzó javaslatára. Különböző szintű sürgetésére elutasították őt, anélkül, hogy ezt elfogadhatóan indokolták volna. Hallottunk az ankéten három és fél éves döntési intervallumról is. Nem ritka még az újításokat kísérő gyanakvás, irigység, meg nem értés. Sokan azt hiszik — hangzott el—, hogy a „példamutató” cím odaítélésénél figyelembe vett újítások nem díjazhatók. Ez tévedés ! Számos intézetünkben viszont az újításokkal intézeti szabályzat, rendszeres feladattervek alapján foglalkoznak. Elsősorban szemléleti változás szükséges ahhoz, hogy az újítómozgalmat gátló, nagyrészt szubjektív akadályok eltűnjenek. Állami és társadalmi szerveink fokozott figyelemmel kísérték a kérdést, hiszen e mozgalom fejlődése az egész magyar egészségügyi ellátás érdeke. Molnár Sándor Gyógyszerészeti előadói ülés A Gyógyszerészeti Társaság Heves megyei szervezete és a megyei asszisztensi szakcsoport a Hatvani Cukor- és Konzervgyár művelődési házában tartotta az 1978. évi utolsó tudományos ülését. A gyógyszerész szekcióban Dobi István „A köhögéscsilllapítás modern terápiája”, Porcobnyi Endre „Az ionszelektív elektród alkalmazása infúziók és szemészeti oldatok klorid-ion koncentrációjának meghatározására”, Sipos Jenő „A környezetben ható vegyi kombinációk jelentősége és egészségügyi vonatkozásai”, Máté Gáspár, dr. Czipczer Ottó „Adatok amylum solani mint szétesést elősegítő anyag alkalmazásához” címmel tartottak referátumot. Az asszisztens szekcióban Ködmönné Tuzsin Judit szakgyógyszerész, Balogh Mária és Bornemissza Emma asszisztensek az egészségnevelés, a csecsemőápolás szereiről és a szoptatós anyák gyógyszerfogyasztásával kapcsolatban végzett munkáikról adtak számot. Pokornyi Endréné „A diagnosztikai tesztek alkalmazása gyógyszerkészítmények ellenőrzésére”, Révész Jánosné „A gyógyszer-interakciók keletkezésének lehetőségei a mindennapi életben” címmel tartottak előadást. A plenáris ülésen közel százan vettek részt. Dr. Keserű Gizella „A mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés problémái és módszerei” címmel tartott vitaindítót. Ezután kulturális műsor következett. Kiss Sándor, a hatvani kórház gyógyszerésze színes diavetítéssel kísért előadást tartott Csontváry Kosztka Tivadar életéről és munkásságáról. A gazdag program után ülésezett a szervezet elnöksége. (K. F.-né) Az elnökség ülése A szakszervezet elnöksége december 20-i ülésén megvitatta a központi bérintézkedések hatásáról szóló jelentést; a műszakpótlék bevezetésének tervezetét; a Fogtechnikai Vállalat munkavédelmi intézkedési tervének végrehajtását; az alapszervezetek szervezeti életének vizsgálatáról készített felmérést; a szakszervezet 1979. évi költségvetésit tervét Egyúttal elfogadta az elnökség az 1979 első félév munkaprogramját és üléstervét Korszerű-e a magyar egészségügy? A Valóság 1978. novemberi száma Csákány György „Korszerű medicina” — magyar egészségügy” című orvosi szociológiai tanulmányát közli. A szerző rámutat, hogy a tudományos-technikai forradalom egyre jobban széttépi a beteg és orvosa közti személyes kapcsolatot, s előtérbe kerül a kollektíva, a team szerepe. Mindenkinek el kell fogadnia az egészségügyben is azt, amit a légi közlekedésben: aki repül, az a légi szolgálatban bízik, s nem az egyes pilótákban. A magyar egészségügy egységes, mégis szétforgácsolt Csákány György — Levendel László korábbi Valóságtanulmányával kimondatlanul is vitázva — hangsúlyozza: a korszerű gyógyítás alapja a kórház; persze nem zárt, elszigetelt intézményként, hanem egy-egy nagy közigazgatási egység egész gyógyító-megelőző hálózatának irányító központjaként. Az ötvenes-hatvanas években még az volt a jelszó: „közel kell vinni az ellátást a lakossághoz”. Elszaporodtak a kis rendelőintézetek, üzemi szakrendelők, kis és törpekórházak. Ezek azonban nem képesek a kor színvonalán gyógyítani. Nem az ellátást kell közel vinni a beteghez, hanem a beteget kell jól szervezett szállítási rendszerrel a korszerű központokba vinni. A magyar egészségügyi fejlesztés túlságosan ágyközpontú. A kórházépítési normák a korszerű medicina műszerigényei, a fogadóképesség szempontjából katasztrofálisak — hangsúlyozza Csákány György. Minden pénzt elvisz a tégla és az ágy. A korszerű orvoslás megvalósításával összeegyeztethetetlen a jelenlegi magyar orvosi bér- és jövedelempolitika is. Az osztályvezető főorvos fizetése sem haladja meg a jól fizetett szakmunkások keresetét. Az orvosok olyan bérezése, amely mellett van erkölcsi-politikai alap a paraszolvencia szigorú eltiltására — ez lehet a megoldás. A borravaló-rendszer akadályozza a progresszív betegellátást, az integrációt, a team-munkát — vonja le a végkövetkeztetést Csákány György. H.