Egri Egyházmegyei Közlöny, 1920 (52. évfolyam, 1-18. szám)

1920-09-16 / 12. szám

90 1 ' . ' : ; .. ->- ■ - • ■= • • - - - •' •• : >-s •o ..;-. ... v,, .v."'-. !- ... EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY Jóleső örömmel nézhet Főméltóságod végig fényes tisztikarán és katonái szép sorain. Saját szellemét tükrözik ők vissza. És a nemzet, ha felszabadulhat mindennapi nyomasztó gondjai alól s tartózkodás nélkül gyö­nyörködhet majd szép hadseregében; tudva, hogy a jövőbe vetett reményének, boldogulásának kul­csát a nemzeti hadsereg tartja kezében, minden áldozatot kész örömest hoz meg érette. Engedje hát a kegyes Ég hadseregünkhöz kötött reményeink valósulását, s óvja, áldja, dicső sikerekhez segítse nagynevű megalkotóját, hadurát, a Kormányzó úr őfőméltóságát ! A harang súlya. Ha jelen szomorú helyzetünkben nem tárul is ki­látás hadi célokra bevont összes bronzharangjaink pótlásául azonnali megrendelésre, mégis — amint már ez évi egy-két példa mutatja­­), — adódnak esetek, mikor lehetővé válik új harang rendelése, — vagy szükségessé a megrepedtnek újjáöntetése,2) amennyiben a Chambon-forrasztást hazánk harangöntői nem ismer­nék, vagy el nem vállalnák. Adtam egy helyen lehetőleg röviden a harangról az összes nélkülözhetetlen szükséges tudnivalókat. De itt, e kedves házi tűzhelyünkön, külön is kiterjeszkedem a harang súlyviszonyaira, mert a harang súlyának előre meghatározása úgy ránk, megrendelőkre, mint a harang­öntőre nézve nagyfontosságú. A hang és súly — s en­nek folytán az előállítási költség — a harangban szo­rosan összefügg. Bizonyos hangú harang bizonyos súlyt feltételez. Bizonyos súly bizonyos harangércmennyisé­­get emészt fel. Több harangérc nagyobb költségbe kerül. A saját érdekünkből ismernünk kell a harang­öntő számításait is, aki jól tudja, hogy a harang bor­dájának szerkesztésétől függ a súly és hang. A régiek, mikor még egészen kicsiny harangokat öntöttek és viaszmodelleket használtak, az öntéshez szükséges bronzanyag­ mennyiségét a felhasznált viasz szerint számították ki és már a 10. században e tekin­tetben helytálló tapasztalati elveket állapítottak meg.3) Miután azonban a 10. századtól kezdve minél nagyobb és nagyobb harangokat öntöttek, e harang­óriások készítésénél a viaszmodelleket éppen a harang­öntés technikai feltételei miatt mellőzni kellett, a bordakészítés jobban-jobban tökéletesedett, s a tapasz­talás alaposabban megállapította azokat az elveket, melyeknek alkalmazása folytán kiküszöbölődnek a harangból a kellemetlen aliquot hangok és érvényre emelkednek a harmonikus hangtávolságok. Eközben a szerkesztésben szinte lerombolhatatlan alappá lett a harang pártázatának (ütődési gyűrűjének) vastagsága, amelyet egységül véve szerkesztették és építették fel mindenkor, — ma is — a különböző rendszerű, nagy­ságú és hangú harangokat. A dolog megértése végett bemutatok néhány bordaszerkesztést. A német bordaszerkesztésnél a pár­tázat vastagsága az alsó átmérőben tizenötször, az oldalmagasságban tizenegyszer, a váll átmérőjében két és félszer van meg. A francia bordarendszernél a pár­tázat vastagsága 1, az alsó átmérő 15, az oldalmagas­ság 12, a váll átmérője 7­5. A magyar normális szer­kesztésű harangok — az eddigi adataim szerint — csaknem kivétel nélkül francia bordaszerkesztésűek. Ilyen pl. az egri érseki líceum régiségtárában levő tiszabői harang a 15. század első feléből. Ilyen a világ legnagyobb harangja, a moszkvai Car Kolokol és a párisi Savoyarde. Sajátságos bordaszerkesztés a temesvári Novotny-féle S-es és az aradi Hönig-féle dudoros ha­rang A Novotny harangjának alsó átmérője 15, oldal­­magassága 10 pártázati egység. A Hőnig harang alsó átmérőjében a pártázat vastagsága 15-ször, oldal­­magasságában a dudor közepéig 12-szer van meg. Ez utóbbi kettő mint szabadalmazott harang, csak hazánk­ban ismeretes. A külföldi campanographusok (Karl M­alter, Montabaur , Guilbertus Kraemen, Beuron) csak leírásom után ismerik, de — nagyon érthető okból — sehol sem méltányolták. E két utóbbi bordarendszerben és a hang kihangzásában rejlő fizikai elveket itt most mellőzöm, miután azokat máshol alaposabban leve­zettem. *) A pártázat vastagságára, az alsó átmérőre és oldalmagasságra kell tehát minden harangtervezésnél fektetni a fősúlyt, mert ezen kitevőktől függ a harang hangjának ereje és nagysága. A következő két alapelv szolgál itt is mérték­szabásul : a) Hasonló átmérővel a pártázat, vagyis a borda vastagítása által, tehát a súly nagyobbodása által a hang magasabb és zengőbb, — ellenkezőleg a borda véknyílása és így a súly csökkentése által a hang mélyebb és erőtlenebb.2) 9 Budapesten a kőbányai és II. kér. Batthyány-téri templom. 2) Borsodsziráki haraDg. 3) V. ö. De mensura cerae et metallium in operibus fusilibus, ex Cod. Froumandi in fine saee. X. — Günther : Geschichte der hterar. Anstalten in Bayern, 1.397. — Ober-Bayer. Archiv. 1.30. *) A harang 101 — 103. lap. 2) Y. ö. u. o. A haranghang fizikája c. fejezet, a ren g5 pálcák törvénye.

Next