Egri Vörös Ujság - Egri Munkás - Egri Népujság, 1919. július-december (26. évfolyam, 149-160. szám - 1. évfolyam, 2-10. szám - 1-26. évfolyam, 1-119. szám)
1919-11-21 / 88. szám
XXVI. év tornám 88 szám. Előfizetési díjak: Egész évre 80 H. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 ft. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILA Felelős szerkesztő: Barsti Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám 11. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest). Megbízható hírek szerint a románok Debreczent is rövidesen kiürítik. (Páris)- A szövetségesek tanácsa meghallgatta a magyar helyzetről beterjesztett jelentéseket, de végleges döntést még nem hozott. (London): Lloyd George élesen kikelt az alsóház gyűlésén az oroszországi intervenció ellen. (Páris). A bolgár békeszerződést november 27-én írják alá. (Budapest.) Windischgrätz herceg hazaárulással vádolja Károlyit, mert ez a Diazzal már megkötött békeszerződésnél rosszabb szerződést kötött, Magyarország kárára. A herceg kéri kihallgatását. (Páris.) A francia választásokon a szocialisták óriási vereséget szenvedtek. (Budapest). A Budapesti Közlönyben megjelent a nemzeti kisebbségek egyenjogúsításáról szóló rendelet, mely kimondja, hogy az ország minden polgára egyenjogú s hogy a törvények valamennyi nemzeti kisebbség nyelvén adandók ki. A törvényhatóságok hivatalos nyelvét a közigazgatási közgyűlés állapítja meg. (Budapest). A románok diplomáciai úton kérik Kún Béla kiadását Ausztriától, mivel a volt vörös vezér még kolozsvári hivatalnok korában elkövetett számos csalását és sikkasztását tartozik igazolni a kolozsvári ügyészség előtt, hova följelentések érkeztek. (Budapest). Tegnap egy razzia alkalmával a budapesti rendőrség elfogta Király Gyula veszedelmes teroristát, ki a Ludovikások egyik legkegyetlenebb kínzója volt. (Pápa). Tizenháromezer pápai magyar tegnap a templomban megesküdött, hogy vagy győz, vagy meghal, de nem enged a keresztény Magyarországból. Erről az esküjükről távirati jelentést is küldtek Clerknak. -Tar-—ir. rxmii' «-j^ggi« ■ ■ ■ .■ . .ji...j...== I Eger 1919. november 21. Pétitek. A fegyverbarátok. Még mindig akadnak komolynak látszó politikusok, akik a keresztény-magyar eszméktől való végtelen iszonyodásukban képesek volnának a pokol minden ördögével, így a többek közt a szociáldemokráciának nevezett festettarcú kokottal is szövetségre lépni. Rövidlátásuknál csak az emlékezetük rövidebb ezeknek az uraknak, midőn a fegyverbarátságát keresik egy olyan volt fegyverbarátjuknak, aki az első adott alkalommal a szemükbe vágta, hogy a baátságuk csak addig lomra nem juttatták őt.volt jó, mig a hazaVessünk csak egy rövid pillantást a múltra s ítéljünk belőle a jövőre nézve. Mindannyian emlékszünk még — hisz’ nem is olyan régen, történt, — hogy 1918. nyarán a különböző, szebbnél-szebb jelszavakkal Károlyi Mihály személye köré sereglett polgári pártok a szociáldemokratákkal karöltve, mily vehemens buzgalommal munkálkodtak hadseregünk fegyelmének s ellenálló erejének aláaknázásán. Emlékeznünk kell arra is, hogy Károlyi forradalmi polgári pártjai a szociáldemokratákkal karöltve rendíthetetlen törekvéssel hintették fronton küzdő katonáink lelkébe az olcsó maszlagot, melyből előbb a Károlyi elnöklete alatt »népköztársaság« címen megszületett anarchikus állapot, később pedig a Kohn Béláék vörös cégére alatt »proletárdiktatúra« néven életre kelt kommunista rémuralom származott. A mit sem sejtő forradalmi polgári pártok ekkor még boldog jegyesként egy úton haladtak a csalfa szociáldemokratákkal. Mindannyiuk célja közös volt s csak , jelszavakban, az ígéretekben volt némi eltérés. Igen, az ígéretekben. Mert kritizálni és ígérni, mindannyian nagyszerűen tudtak. Károlyiak ígértek pénzt, földet, házat, boldogságot, jólétet, független, önálló Magyarországot, keleti Schweiczot, megértést, egyenlőséget, demokráciát és az Isten tudja még mit, — a szocialisták pedig ugyanezeket vörösben. S hogy ezen ígéretüket beválthassák, mindannyiuknak szükségük volt a hadsereg szétzüllésére, a régi rend fölbomlására s a frontoknak az ellenség előtt való megnyitására S hogy ezen munkálkodásuknak mi lett a következménye s Ígéreteik miként lettek beváltva, ezeket már a vak is tisztán látja. Mikor győzött az anarchia s a diadalmas forradalomnak oly sokszor emlegetett »vívmányai« túlérett gyümölcsként a nyakunkba zúdultak, a szociáldemokraták kezdtek elhidegülni régi jegyesüktől és fegyverbarátjuktól s egy keletről jött új kérővel, a vérszinti mezbe öltözött sötét kommunizmussal kezdtek kacérkodni. rok: A Frigiai sapkás burzsoá forradalmán «polgártársak« ekkor már hiába igyekeztek visszahódítani régi fegyverbarátjukat, a szocialista «elvtársakat.« Hiába hivatkoztak kétségbeesetten régi szerelmükre és fegyverbarátságukra és szerelmük gyümölcsére, — a forradalomnak közösen kiverekedett «nagy vívmányaira.« A szép szó már nem használt. A keletről befurakodott uj kérő sokkal megnyerőbb és sokkal többet ígérő volt. .,s mikor az «elvtársak« már megelégelték a fegyverbarát «polgártársak« könyörgését, proletáröklükkel az asztalra sújtottak s Marxra és a «Kommunista kiáltványra« kezdtek hivatkozni. Kimondták azt, ami a lelkükön feküdt, hivatkozván a «Kommunista kiáltvány« c. szentírásukban lefektetett tantételeikre, melyek előírják, hogy a szociáldemokratáknak, míg közös céljuk van lehet, sőt célszerű bárminő párttal szövetkezniök és fegyverbarátságot köthetnek huzamosabb időre polgári pártokkal is, ha azok legközelebbi közös céljaik elérésében segédkezet nyújtanak nekik. A közös cél elérése után azonban utaik természetesen ketté válnak Ez a tantétel pedig magyarra fordítva annyit tesz, hogy amíg lehet, használjunk ki mindenkit és használat után mint kifacsart citromot dobjuk a szemétdombra . .. A rövidlátó polgártársak, akik sokkal lojálisabbnak vélték anyagias gondolkodású fegyverbarátaikat, erre a nyers, de mindenesetre őszinte válaszra megnyúlt ábrázattal és balekságuk tudatában leléptek a színről s helyet adtak az új szemfényvesztőknek, s a kommün jegyében újjászületett szocialista kommunista elvtársaknak. Azóta sok víz folyt le a Dunán. A kommunizmus rövid szenvedés után kimúlt az élők sorából s a hűtlen hitves, a feslett életű szociáldemokrata kokott, miután a kimúlt kommunista barátjától kapott vörös mázt nagy igyekezettel letörölte megviselt ábrázatáról, révedező tekintetével uj fegyverbarátot keres. S ezen keresgélés közben tekintete a liberális ködmönbe összeakad bujt régi jó fegyverbarátai tekintetével, akikkel hajdanában együtt kotyvasztották a maszlagot az elbúsult magyarnak. Keresztény-magyarellenes indulatuk ma ismét egy táborba terelgeti őket és megújhodó fegyverbarátságuk örömére ürítgetik poharaikat. A «polgártársak« fátyolt vetnek a múltra, miközben a szociáldemokrata fegyverbarát kaján mosollyal ajkán azon reménykedik, hogy újból megkezdheti kisded játékát. (L) ■n»» mnwBP a» to» j.«ih——am hírek. ♦ Eger, 1919. nov. 20. Ismeretterjesztő előadásokat rendez az egri Keresztény Iparoskor a tél folgamán. Fölveszi az elejtett fonatot ott, ahol a háború kezdetén elhagyta. Ez előadásokkal egyébként beilleszkedik a Kér Szoc. Gazd. párt előadásainak szervezetébe. Most, vasárnap délután lesz az első előadás, amelyet Breznay Imre tanítóképzős tanár tart. A közönség tájékoztatására örömmel közöljük ama megbízható forrásból merített hírt, hogy Budapesten, az egész Dunántúlon, sőt Bécsben is a postapénz és az osztrák-magyar bankjegyei (a kékpénz) teljes egyenértékben fogadtatnak el. Ezzel szemben városunkban még mindég konstatálható, hogy a postapénzt csak ráfizetéssel fogadják el. És ami a legsajnosabb, nemcsak a lakosság körében tapasztalható e tűrhetetlen és törvényellenes pénzválogatás, hanem még közvállalatok is beleesnek e hibába. Legyen végre előttünk intő példa külföld és ne rontsuk saját magunk pénzünk értékét. Hisszük, hogy a nemzeti hadsereg bevonulása e téren is teljes rendet fog teremteni.