Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)
1920-07-01 / 148. szám
XXVIII. évfolyam 148 szám. Előfizetési díjak postai szállítással: Egész évre 200 h. — Fél évre 100 ft. Negyed évre SO K. — Egy hóra 18 H. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKai NAPILfP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger. Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomda. Telefonszám 11. Dr. Nagy János a zsidókérdésről, kérdés A keresztény nemzeti egyesülés pártja a zsidómegoldására öttagú bizottságot küldött ki. A bizottság a kérdésről tanulmányt készít, amelynek történelmi részét, a zsidóság destruktív és associális tulajdonságait, a forradalmakban való szereplését Lingauer Albin dolgozza ki. A tanulmány rá fog mutatni a zsidók elleni gazdasági verseny módozataira, az intellektuális pályáknak százalékok szerint eloszlására, a kereskedelemnek,banküzleteknek a magyarság kezébe való áttevésére stb. Az ötös bizottság tagjai között szerepel dr. Nagy János is, épen ezért a napokban vele folytatott beszélgetésünk a zsidókérdés megvilágításánál, mint nagyon értékes tényező fog szolgálni. Képviselőnk a következőket mondotta: A zsidókérdés megoldását a nemzet követeli. A kormány bukásának is egyik oka, hogy a közvélemény semmi garanciát nem látott a volt kormányban arra, hogy a zsidókérdést és a vele kapcsolatos gazdasági, pénzügyi kérdéseket intézményesen képes lett volna megoldani. Az itt-ott előforduló atrocitásoknak, egyéni vállalkozásoknak is ez volt az oka. A parlament nem szolgált villámhárítóul, hát a terhes felhőkből a dühös villámok jobbra-balra csapkodtak le. Ezért gyors tempóban mindkét fél javára meg kell oldani a zsidókérdést. Ennek tanulmányozására vagyunk kiküldve öten. De hogy a bizottság mily irányban dolgozik, arról taktikából hallgatni kell. Veszedelmes és évezredeken át vajúdó kérdés ez. Idő előtti nyilatkozatok árthatnak az ügynek. Három recepttel azonban szolgálhatok. Az egyiket Dr. Ad. Wahrmund Das Gesetze des Nomadentums und die heutige Judenherrschaft című művében ezekkel a rövid, de sokat mondó szavakkal fejezi ki: «Ha minden nem zsidó (árja) a zsidónak fog szolgálni és érte fog dolgozni, akkor meg lesz oldva a zsidókérdés.« Ugye egyszerű megoldás ? A talmud szelleme és a zsidó hatalmi törekvés is ilyen félét hirdet: a választott kép uralmát. Az ilyen megoldásba belenyugodnának a zsidók, de mi mit szólunk hozzá? Nem, nem, soha! A másik receptet Jászi Oszkár adja. Nordaunak egyik nyilatkozatához ezt a megjegyzést fűzi: «Ha a zsidónak adott szabadság, emancipáció, jogegyenlőség a zsidó hatalmi törekvések felébresztését eredményezi, az elnyomás meg ghettót, akkor a nem zsidókra nézve mégis okosabb az elnyomás, mint az emancipáció.« De ebbe meg a zsidó nem nyugodnék bele. A harmadik receptet egy tehetséges zsidó adja, Weininger Geschlecht und Charakter című művében: «Erlöser des Judentums ist Erlöser vom Judentum.« (Vagyis a zsidó-kérdés megoldása nem más, mint a zsidóságból való kedés). «Értsék meg a zsidók legelőször kiemelönmagukat, tanulják megismerni magukat és maguk ellen küzdeni. Szabadítsák meg magukat a zsidóságtól. A zsidókérdést ezért csak egyénenként lehet megoldani, minden egyes zsidó a maga személyére nézve keressen erre feleletet.« Igaz, hogy Weiniger is az öngyilkosságban talált a maga személyére nézve feleletet, nem merte a sejtett határozott lépést megtenni. Melyik tetszik a három recept közül? Nehéz választani, de meg kell oldani, mert úgy vagyunk már ezzel a kérdéssel, mint a beteg az operációval, akire úgy diktálják rá az operációt, hogy ha nem hagyod magad operálni, biztosan meghalsz. Ellenkező esetben talán kigyógyulsz. Ha nem oldjuk meg a zsidókérdést, biztosan elpusztulunk, mert ez a vérvesztett, legyengült kis ország, ez a széthúzó nép nem bírja el ezt, a sok zsidót. " Cenz.s E. 299/1920. I Bérmálás Gyöngyösön. Érsek-főpásztorunk jun. 27, 28 és 29-ik napjait a leégés után még mindig romokban lévő Gyöngyösön töltvén, ez alkalommal a gyöngyössolymosiakkal együtt mintegy 5000 hívőt részesített a bérmálás szentségében. A leégett szent Bertalan temlom még mindig használaton kívül van, azért a szertartások az Urbán templomban folytak le. Vasárnap reggel az a meglepetés érte a híveket, hogy hallhatták az okmányt, amely szerint az érsek-főpásztor plébánosukat, Bozsik Pál dn-t a szent Péterről nevezett sajószentpéteri prépostság címzetes prépostjává nevezte ki. A préposti megáldás után Török Kálmán mondott szent beszédet, majd kezdetét vette a bérmálás,amely déli 1 óráig tartott. Délután Gyöngyössolymoson bérmált a főpásztor, estefelé pedig a Mária Tanodát tekintette meg. Vasárnap este lampionos menet vonult el a plébánia előtt és a temérdek népsereg hálás érzelmeit Tamasi Csépány Pál földmives tolmácsolta. Az érsek szép beszédben köszönte meg a megható tiszteletnyilvánítást. Hétfőn a J. e. főpásztorunk a tanulóifjúságot bérmálta meg, amelyhez előbb lelkes beszédet intézett. A városi képviselőtestület, nőegylet és birói kar tisztelgése után néhány látogatás, majd a Fehérváryné-féle árvaház megtekintése következett. Péter-Pál napján a szent ferencrendiek templomában főpásztorunk 7 növendéket szentelt áldozópappá, majd Török Kálmán beszéde után mintegy 1400 hivőnek adta fel a bérmálás szentségét. A rendházban előbb a rendi tagok, majd az egyháztanács tisztelgését fogadta a főpásztor, a délután folyamán pedig kocsin visszaindult székvárosába. Eger, 1920. julius 1. Csütörtök. hímek. Eger, 1920. junius 30. Plébánosi beiktatás. F. hó 27-én folyt le Szabó Elek Besernyőteleki lelkész plébánossá való beiktatása. A beiktatási szertartást Venczell Ede prépost-kanonok végezte, ki magas szárnyalásu beszédet mondott. A lélekemelő templomi ünnepségen részt vett a falu apraja-nagyja, s a kegyuraság is képviseltette magát. Dr. Nagy János kerecsendi beszámolója. Vasárnap d. n. Kerecsenden Dr. Nagy János, kerületünk képviselője 2 és fél órás beszédben beszámolót tartott. Ismertette az általános politikai helyzetet; reámutatott egy egységes kormányzópárt kialakulásának szükségére, melynek gerince agrár programúi, alapja keresztény és nemzeti eszme. Feltárta a békeszerződéssel kapcsolatban reánk váró súlyos feladatokat, pénzünk leromlásának okait; a valuta javítása érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul dóknak tartja. Ismertette a választók megindítannagy tetszése közben a mezőgazdasági kamarák fellállítására kidolgozott törvényjavaslat fontosabb szakaszait. Részletesen ismertette a földbirtokreform törvényjavaslatát, melynek letárgyalására, még a nyári szünet előtt sor kerül. Kifejtette a reformmal járó nagy nehézségeket, hangsúlyozva, hogy a javaslat igen sok szempont figyelembevétele mellett, gyakorlati ismereten felépülve készült. Türelemre, kitartásra hívta fel a választók figyelmét épen a kérdés óriási horderejűnél fogva. A javaslat ismertetését a választók nagy tetszéssel fogadták. A választók tömegének egyhangú kívánságára kiterjeszkedett a zsidókérdésre is. Erről lapunk más helyén részletesen nyilatkozik Dr. Nagy János. Beszéde végén kiterjeszkedett a hadsereg szeretetének hangsúlyozására, mely ma minden reményünk, büszkeségünk sőt ma már külföld előtti tekintélyünk legbiztosabb záloga. A „Sasok“ Egerben. A »Magyar Turista Egyesület Sasok Csoportja« 14 tagja, lovag Steiner Hugó az »Ébredő Magyarok Egyesülete« orsz. főpénztárosa, székesfővárosi mérnök vezetése alatt Péter-Pál napjára Egerbe érkeztek s megtekintették a város nevezetességeit. A turisták 26-án indultak el Budapestről Miskolczra s a Bükk-hegységen keresztül gyalog jöttek Egerbe. A székesfővárosba 29-én délután vasúton utaztak vissza tele tapasztalatokkal és a négy nap kellemes emlékeivel. A rokkant és hadiözvegy nemzeti vetség egri csoportjának megalakítása.! szöp helybeli és vidéki rokkantak megalakították vármegyei csoportjukat. A gyűlés mindenek előtt a megválasztotta a tisztviselői kart. Díszelnöknek dr. Szmrecsányi Lajos érsek főpásztort. Elnöknek delegálták Isaák Gyula alispánt, alelnöknek Polák Pál törv. birót, ügyvezető igazgatónak Hadobás Györgyöt, ügyésznek dr. Pataky Istvánt, titkárnak Halmágyi Istvánt, pénztárnoknak Endrész Sándort. Megválasztották, illetve kiegészítették az intéző bizottságot, kijelölték a négy ellenőrt és ezzel a rokkantak szövetségének egri csoportja megalakult. Ezután a gyűlés köszönetet szavazott Török Kálmán apátkanoknoknak, dr. Nagy Jánosnak az egyesület t. b. alelnökének és Subik Károly érs. jegyzőnek, akik közreműködésükkel elősegítették a megalakulást és egyúttal őket tiszteletbeli örökös tagoknak jelölték. A gyűlésen a nemzeti hadsereg részéről megjelent Binder Frigyes őrnagy, akinek szintén jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A gyűlés után az intézőbizottság visszavonult és megbeszélték a legközelebbi teendőket., Tiszújítás a Move egri főosztályában. A MOVE egri főosztálya áthelyezések és lemondások folytán megüresedett állások , betöltése végett folyó hó 26.-án szombaton délután hat órakor tartotta meg nagy érdeklődés mellett tisztújító rendkívüli közgyűlését. A megüresedett állások a megejtett választások alapján a következőképen töltöttek be: Elnök lett: Otta Nándor őrnagy, titkár: Hunyady-Buzás Béla főhadnagy, szervező: Relics Milán őrnagy, ügyész: Dr. Pataky István ügyvéd, gazdászati főnök: Jescheta Ágoston százados gr. Dr. Kovács József őrnagy, alelnök indítványára társelnökké dr. Molnár Kálmán választatott meg. A III. ügyosztály élére élénk éljenzés közepette dr. Torjai Ányost választotta meg a közgyűlés. A nemzetvédelmi csoport vezetője, Arnóthfalvy tábornok mellé, a kisegítő társi tisztségre egyhangúlag Nicki Károly főhadnagyot küldték ki. Nem azonos. Fülöp Dezső, pétervásárai kir. járásbirósági segédtiszt annak közlését kéri, hogy nem azonos azzal a Fülöp Dezső nevű egyénnel, ki lapunk jun. 22-iki száma szerint 8 hónapi börtönre ítéltetett. Hatályon kivül helyezés. A m. kir. minisztérium a gyümölcsből való szesztermelés korlátozásáról szóló rendeleteket hatályon kivül helyezte. . . Dr. Varga Damján egyetemi magántanár. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Varga Damján ciszt. r. tanárnak a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán a régi magyar irodalomból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségben megerősítette. A jeles tanár több éven át működött az egri főgimnáziumban is, s tanítványai ma is a legnagyobb szeretet hangján emlékeznek meg róla. , Dr. Balla Mór orvosi rendelését Széchenyiutca 10. újból megkezdte. 3—3