Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-07-24 / 166. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921. július 24. vasárnap. XXVIli. évf. 166. sz. Előfizetési díjak postai szállítással ? Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. lagged évre 110 E. — Egy bóra 901. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség* Eger, Liceu­sa. Kiadóhivatal * Líceum­ nyomdai Telefon­szám­a. A szent jóvátétel nevében. Az ellenőrző bizottság és Németausztria. A Miskolczon megjelenő Magyar Jövő c. laptársunk egyik utóbbi számában ol­vassuk a következő tanulságos cikket: Régi katona bajtársammal, R. J. bécsi kereskedővel, hozott a véletlen össze a miskolczi gyorsvonaton. Beszélgetés közben az ausztriai jóvátételi bizottságra terelő­dött a szó és barátom sok érdekes részle­tet mondott el annak a működéséb­ől. — Tudod, kedves barátom, — kezdte, mi régen sejtettük, hogy a jóvátétel nem azt jelenti, hogy a rajtunk esett sérelme­ket teszik jóvá, de csak most tudtuk meg valódi jelentőségét. Most, amikor láttuk, hogy tulajdonképen a jóvátétel nevében velünk, az amúgy is tönkre­tett, szátda­­rabolt és erőforrásaitól megfosztott ország­gal akarják a háborús pusztítások egy részét megfizettetni. Azt kezdettől fogva gondoltuk, hogy meglehetős drága lesz ez a kis jóvátétel, de hogy ezzel is csak újabb mérhetetlen kárt, szégyent és gyalázatot hoznak reánk és csak késleltetik az újjá­építés munkáját, ezt már igazán nem gon­doltuk volna.­­ Pedig, sajnos, így történt. Nagy apparátussal érkezett meg a bizottság, voltak közöttük angolok, franciák, olaszok, amerikaiak és japánok. Lehettek vagy két­százan. A modern szállító eszközöket, az autót, sem felejtették odahaza. Volt velük vagy 80 drb. Használták is őket eleget­­­­ mind a mi költségünkre ment) és bizony váratlanul megjelenhettek az ország bár­mely pontján. Fő cél volt teljesen tönkre tenni a német népet. Kutattak és lehetően fölfedezték mindazokat az erőforrásokat, melyek szerintük a saint-germaini béke­szerződés értelmében szerencsétlen orszá­gunkat meg nem illetik, illetve melyeket a magas bizottság fölöslegesnek ítél. Saj­nos, ez a megítélés legtöbbször a mi ká­runkra történt. Tönkre­tettek sok mindent, amit nehéz munka hozott létre és minek­­ csak­ távolról lehetett volna köze a hadi fölszereléshez, ellenben igen sok polgári célra használható lett volna. — Kedves és előkelő idegenek képé­ben jelentek meg ezek az urak, kik látszó­lag mivel sem törődve, inkább a nagylel­kűt adva, közvetlen érdeklődésükkel ha­mar közel tudtak férkőzni egyesek lelké­hez. Sokan, még magasabb állású polgári hivatalok vezetői is, csak az utazó idegent látták eleinte bennük, kiknek a kért felvi­lágosítást megadni lovagias kötelességük­nek tartották s bár az angol, vagy francia nyelvet alig törték, mégis ezen a nyelven igyekeztek mindent alaposan megmagya­rázni, ahelyett, hogy a felvilágosítás elől egyszerűen kitértek volna, vagy az okvet­lenül megadandó választ a velük levő sa­ját összekötő tisztjeink útján adták volna meg. — A tájékozatlanságot és bizalmat ők azután rettenetesen kihasználták később — a mi kárunkra. Építés helyett újra csak romboltak. Segítő baráti jobbot ígértek s e helyett tátongó örvénybe taszítottak. Kíméletlenül tették rá kezüket mindenre s vittek el mindent a szent «Jóvátétel« nevében, ami csak a legtávolabbi vonat­kozásban állott is a háborúval. Például: a határszéli községekben a német tüzérség által elhagyott kerek lapos sapkákat, mint «Hadianyagot«, leszedték az utca­gyerekek fejéről. — Nálunk utólag az is hibának bizo­nyult, hogy egyesek és testületek, midőn a bizottság tagjait vendégül látták, tehet­ségükön és módjukon­ felül is igyekeztek kimutatni a gavalléros vendégszeretetet. Ezáltal használni akartak az ország ügyé­nek. Valóban pedig mi volt az eredmény? A bizottság tagjai a jólétnek és a fizetés­­képességnek oly fokát állapították meg, mely jóval túlhaladta a valóságot, így húzták meg a srófot, ezért is lett olyan borsos a mi jóvátételi számlánk. Megkérdeztem m­ég, hogy a politikai­lag elégedetlen elem, hogyan viselkedett a bizottsággal szemben ? — Előfordult, bár ritkábban — fe­lelte — hogy ezek az elemek is támogatták bizonyos mértékben a bizottságot. De azzal tisztában volt mindenki, hogy aki besú­­gásra vetemedik, az közönséges hazaáruló és bitófát érdemel. Ezek a besúgók a nép legalávalóbb rétegéből kerültek ki, akik nyomorult pénzért mindenre kaphatók voltak. Nem gondolták ezek meg, hogy a «tudás-pénz” a mi keserves filléreinkből kerül ki, mert hisz’ az antant bizottság teljes költségeit végeredményben mégis csak Ausztriának kellett megfizetni. No de gondoskodunk róla, hogy ezek a gazok alattomos munkájuknak ne élvezhessék gyümölcsét . . . Lesz még a kutyára dér! Elgondolkozva váltam el barátomtól. Várjon, hogy lesz nálunk? (—) Az „Egri Népújság“ gyűjtése a hadifoglyok hazaszállítására. Eger, 1921. július 23. Örömmel számolunk be mai gyűjté­sünk eredményéről, amely meghaladja a 2900 koronát, úgy látjuk, hogy a hazafias és megértő lelkek méltányolják törek­vésünket. Éppen ezért bízunk abban, hogy munkánk eredményes lesz és az erős ma­gyar érzésű Eger ebből a nemzetmentő munkából is kiveszi a maga becsületes részét. Áldozat 1921. július 22-ről . . . 2080 K Kriston Endre apát-kanonok . . 1000 K­özv. Kriston Miklósné................... 1000 K Kronberger József t. kanonok. . 200 K Subik Károly pápai kamarás . . 200 K Káplár Ágoston érs. jegyző . . 200 K László Jánosné.............................. 200 K Kapetz Károly .............................. 30 K Jilek Károly................ 100 K Összesen 5010 K Belső politika. Fővárosi tudósítónk jelentése: A Ház még hosszú ideig fogja tár­gyalni az indemnitást. A javaslathoz u. i. sok szónok iratkozott fel. A vagyonváltság­­vitája csak a hét végén kerül tárgyalás alá. Előbb a pénzügyi és földmivelésügyi bizottság hozzáfűzi módosításait és így kerül tárgyalásra. Augusztus 1 -re azon­ban ezt is tető alá hozzák úgy, hogy a sokat emlegetett nyári szünet clkor kez­dődik meg. Nagyatádi és Mayer megállapodtak abban, hogy előbbi 3 hétre teljesen vissza­vonul nemcsak a minisztériumtól, hanem a párt irányításától is. A földmivelésügyi minisztérium vezetése és a párt­ irányítás a Mayer János kezében lesz. Arany-érem hamisító miniszter. München. Frauendorf bajor kereskedelemügyi miniszter lemondott. Erre a lépésre azon­ban nem a saját jószántából határozta el magát, hanem azért, mert kiderült róla, hogy ritka arany-érméket hamisított. A hamisított érméket eladta a vásárokon, amik végre rá nem sütötték a szégyent. Kihall­gatása során azt mondotta, hogy kevés lévén a fizetése, kénytelen volt más mó­don «megkeresni” a pénzt. A cseh közélelmezési miniszter fenyegetése. Prága. A közélelmezési miniszter a magas húsárak ellen összehívott konferen­cián kijelentette, hogy ha a hentesek és mészárosok le nem szállítják a magas árakat, kénytelen lesz tőlük megvonni az iparigazolványt és állami mészárszékeket állít fel. Rémhírek a hadikárpótlásról. M. T. I. A külföldi lapok több milli­árdos hadikárpótlásról írnak. E híreket egyszer már Bánffy külügyminiszter is megcáfolta. Most Hegedűs nyilatkozott ilyen értelemben : Magyarországnak 4 millió font sterling és 500 millió frank tartozása van. Ezt kell törlesztenünk. Ennek is feltétele, hogy ha­lasztást kapjunk. Erről tud a jóvátételi bizottság is. Egy milliárd aranymárka már együtt van. Berlin: M. T. I. A Lokalanzeiger jelenti, hogy az antant jóvátételi bizottság további 6 váltó beváltását ajánlotta fel 10—10 millió dol­lár értékben. A birodalmi pénzügyminisz­ter erre összehívta a pénzembereket és ott bejelentette, hogy az augusztus 31-én esedékes egy milliárd arany márka már együtt van és bármely pillanatban ki tudja fizetni az antantnak.

Next