Egri Népujság, 1922. január-június (29. évfolyam, 1-145. szám)
1922-01-14 / 11. szám
Suer, 1922. január 14 szombat. %% IX. évf. 11 sz.óra: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. ElőSsstési díjak postai szállítás* «J 3«#** és félévi előfizetést nem fogadtuk el. | H*3S«d évre 150 X, Ess bóra 50 S. -POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNFfY IMRE. Ssfe*ks«*téség s Eget, lActtum. XSeádMratal« Líceumi sigomd*. Telefess «szára 11, Piócák •süngnek ezen a szerencsétlen országon, ki akarják teljesen belőle szívni azt a kevés életerőt is, ami még megmaradt benne a világégés után. A «dicsőséges« úgynevezett «győzők» ezek a piócák, amelyek még most is azt hiszik, hogy ez a csonka ország Kánaán, s hogy tejjel, mézzel folyó boldog ország. Szinte lehetetlen hírt röpített ma szét a távíró, az antant jóvátételi bizottságának legújabb követelését. Azt kívánják tőlünk, hogy fizessünk az antantnak évenkint — harminc esztendőn keresztül — 89 ezer élő állatot! Hatvankilencezer élő állatot és pedig 18 ezer szarvasmarhát, 25 ezer lovat, 26 ezer birkát! Megáll az ember esze és összeszorul minden ököl erre a minősíthetetlen arcátlanságra. Hát nem volt elég, hogy teljesen szétszedtek bennünket, hogy megfosztottak az életfenntartás minden eszközétől, hogy elvették Erdélyt, a Felvidéket, a Bánátot, hogy összerombolták derék magyarok számtalan tűzhelyét... Hogy elvették fánkat, szenünket, sónkat, vasunkat. . . óh Isten, magyarok Istene, meddig töröd még ennek a siserahadnak átkos pusztítását! Keserű és panaszos a kenyerünk, rongyos a ruhánk, a cipőnk, újabb szenvedésre, újabb nyomorúságra ébredünk a jó Isten minden napjával. Éhes és didergő emberek járnak az utcán, viaszarcú, soppadt gyermekek, a jövendő reménytelen reménységei küzdenek az iskolában a tudományokkal. Járványok pusztítanak, nincs gyógyszer, nincs semmi, amivel megakadályozhatnék rémes pusztításait. A lakások terve, vagyonok ezreiben száműzött magyarok töprengenek a lét és nemlét kérdése fölött. És mégis fizessünk? Nem! Térjen eszére végre itt mindenki. Életről, halálról van szó. Legyünk végre egyek s szüntessük meg a visszavonást, a testvérharcot és egész komolyan, méltósággal kiáltsuk oda az egész világnak, hogy ezt az antantkövetelést, amely ennek a szerencsétlen országnak erejét sokszorosan felülmúlja — nem teljesítjük! A kormánytól pedig elvárjuk, hogy álljon végre a sarkára és juttassa diadalra a magyarok igazát a piócákkal szemben, vagy rázzuk meg magunkat, hogy lehulljon rólunk mind! A Move Egri Sport Egylet 1. évi január hó 29 én, vasárnap d. e. 10 órakor a Líceum tornatermében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok szíves megjelenését kéri. Károly-brigádot toboroznak ? Ismét királypucs készül ? ... Ottó a magyar trón várományosa ? — Ki lenne a régens ? — Rassay nem fogadja el az indemnítást — A nemzetgyűlés eddig nem teljesítette misszióját. Budapest, 1922. január 13. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitja meg Gaál Gaszton elnök Az elnöki bejelentések után Kerekes Mihály képviselő kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a Ház határozatképtelen volt és az ülést föl kellett függeszteni. Az 5 perces szünet után Ralsay Károly szólalt föl az indemnitás vitájában. Azt mondotta, hogy a nemzetgyűlésnek első feladata lett volna az, hogy a nemzetet visszaadja önmagának. A nemzetgyűlések mindig forradalmak után következnek, mégpedig azért, mert az állami élet az elkésett és megváltozott viszonyok követelte reformokkal párosult forradalmak után alkotmányos útra tért. Huszár Károly 1920-ban hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés első feladata a földreform megoldása. Dánér Béla közbekiált: Andrássy akadályozta meg. Rassay folytatja: Két év óta a nemzetgyűlés a költségvetéssel nem produkált semmit. A pénzügyminiszterek mindig azt mondották, hogy összehívják a pénzügyi bizottságot. Ez azonban nem történt meg. Attól féltek, hogy a költségvetésekben napfényre kerülnek a felhatalmazás nélkül elpocsékolt milliók. Mikor a mostani kormány megalakult, azt olvastuk, hogy az itteni igen tisztelt minisztereken kívül még két minisztere lesz az országnak. Nem tudom, honnan vette a kormány arra a felhatalmazást, hogy egy komoly költségvetésből tréfát csináljon. Hol van a közigazgatás reformja, amelyre mindenki fölemelt kézzel esküdött. Dánér: (közbekiált) Szavazzátok meg az indemnitást, akkor beterjesztjük! Rassay tovább beszél: A nemzetgyűlés minden téren visszaesést mutat. Ebben az országban minden ideiglenes, kivéve a jelenlegi kormány élete. Ezután az államfői hatalomról beszélt, miközben az elnök egyszer rendreutasította. — A választójog megalkotása — mondotta Rassay — a legsürgősebb feladat. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a nemzetgyűlést, hogy mindaddig maradjon együtt, amíg a választójog kérdésében nem döntenek. Kívánja, hogy az új választójog alapján hívják össze a nemzetgyűlést. S minden olyan kormányintézkedést, mely ezzel a törvénnyel ellenkezik, már eleve alkotmányellenesnek nyilvánítsanak! (Taps az ellenzéki oldalon.) Rassay az indemnitást csak 3 hónapra fogadta el. Királypuccsa? Friedrich ezután előadja, hogy 48 óra óta izgalmas hangulat uralkodik. Az a hír terjedt el, hogy új puccs készül. Ívekkel járnak, eskü formákkal és a Károly brigád részére gyűjtik az embereket. A terv az, hogy Zitát és Ottót Sopronba hozzák. Felfogása az, hogy a gent provokátorok dolgoznak. Az egyes laktanyákban új faktorok kezdenek mutatkozni és ismét gyanúsan száguldoznak az autók Budapesten. Ugyancsak egy készülő királypuccsal látja összefüggésben azt, hogy Nyugatmagyarország felé nagy csapateltolódások vannak. Polgári ruhába öltözött hivatalnokok, legitimista érzelmű fiatalemberek viszik a szerepet. Éppen most hívta ki egy munkapárti képviselő, aki azt közölte vele, hogy ő együtt volt a hadsereg főparancsnokság vezérkari főnökével, aki azt mondotta, hogy a főparancsnokság szívesen látná az Ottó főherceg féle megoldást és ennek esetén magára vállalná a régensséget. Négy füzesabonyi tanítónő alak művelődésének szolgálatában. Eddig csak színpadra 10,000 K-t fizettek. — 21,870 koronájuk van bankban. Eger, 1922. jan. 13. Pap Ida és Pap Irén, Kiss Rózsika és Tassy Rózsika tanítónők valóságos harcosai a népművelésnek és a jótékonyságnak. Ez a négy gyönge nő nagy terhet vett a vállára, nem kisebb terhet, mint azt, hogy egy község fiatalságával megszerettesse a művészetet, a kultúrát, a nyomtatott betűt. Az iskolában mozielőadásokat tartanak, színdarabokat rendeznek, felolvasnak. Csupa lázas tevékenység, örök tervezgetés mind a négy. Nem szóróinak senkire. Segítségükre van asszonyias gondolkozásuk. A legutóbbi pásztorjátékot korhű bibliai kosztümben játszották s olyan helyzetben voltak, hogy a kölcsönruháért 6000 koronát tudtak fizetni. Egy kis levélkét kaptunk ma tőlük. A : áll rajta, hogy: Elszámolás. Utána rideg számok következnek : Új iskolai színpadra fizettünk 10,000, kölcsönruháért 6000 koronát. Apróbb kiadás 4570 korona. Bankba tettünk 21,870 koronát.