Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-01-31 / 24. szám

2 építésének lehetősége még mindig fennáll és az országos Uszókongresszus megrendezését csak abban az esetben vállaljuk, ha az uszodát elkészíthetjük. A korcsolyázó pálya financiális és technikai beállítása ez idén a tavalyinál sikerültebb. Remélhető, hogy Zahradnik József fáradhatatlan vezetése tetemesebb hasznot fog az egyesületnek juttatni, csak az kár, hogy az enyhe időjárás a szépen indult korcsolyasport további fejlődését akadályozza. Az elmondottakból látható, hogy a szebb jövőt látó hitem nem nélkülözi az alapot. De amikor a fejlődés és visszafejlődés lehetőségei között szemlélődöm, egy férfi képe lebeg állandóan előttem. Ez a férfi Vitéz Bobory György dr. a mi szeretett és legnagyobbra becsült elnökünk, aki páratlan érdeklődéssel kiséri egyleti életünk minden mozzanatát és mindenkor segít ott, ahol nekünk segíteni lehet. Az ő működése a mi egyesületünk életében az a szilárd pont, amelyre bizonytalan létünk biztosan támaszkodik. Az a vágyam, hogy azt a sok jó dolgos embert, aki Eger sportjának életét éleszteni segít, e jelentés mind a keblére ölelhetné, hogy továbbra is átitassa az ügy iránti meleg szeretettel, alkotási vággyal. ezekkel Ferenc dr. Batitz Gyula tiltakozik az ellen, mintha részt vett volna a pápai kommunista összeesküvésben. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtt is kapott felszólalásra engedélyt. Batitz Gyula: A vasárnapi lapokban az a hír jelent meg, hogy Pápán a rendőrség nagyarányú kommunista összeesküvést leplezett le, amelynek ő volna az irányítója. A tiírak arról is beszámolnak, hogy a vizsgálat kiderítette hogy ő a kommunistákkal folytatott megbeszéléseket és tudtukra adta volna, hogy a Bethlen kormányt még február elsejével eltávolítják a helyéről, lefegyverzi a nemzeti hadsereget és államrendőrséget, hogy ismét a proletáriátus vegye a hatalmat át. Kijelenti, hogy egy percig sem foglalhatná el helyét a nemzetgyűlésen, ha ezek a IÖE* NIBFUJIÖAÜ hírek valóknak bizonyulnak. Azért kért I napirend előtti felszólalást, hogy ezt az ügyet tisztázza. Rámutat arra, hogy Pápán van az építőmunkásoknak még 1907. évben alakított csoportja. Ez a dátum bizonyítja, hogy az egyesület 17 év óta törvényesen működött. A bolsevizmus ideje óta működését beszüntette, de a múlt évben a hatóság tisztázásával és beleegyezésével, amit igazol a Veszprém megyei alispán végzése is, megkezdte működését. KIS HÍREK a NAGYVILÁGBÓL Külföld. A franciák befejezték a Ruhrvidék katonai körülkerítését. — A német külügyminiszter nyilatkozott a franciák kudarcarról — Már a francia területen is sztrájkolnak a bányamunkások. — Megalakult a német becsületet védő egyesület. — Románia megtiltott minden kivitelt — Németország új jóvátételi tervet juttat az angol kormányhoz. — A Daily Telegraph orosz-magyar katonai konvencióról ír. — Csicserin Oroszországba hívja a hazátlan örményeket. Magyarország. A Wiener Commercial Bank budapesti titkárát agyonlőtte a bank egyik elbocsátott tisztviselője. — A minisztertanács hozzájárult az élelmiszerek vasúti tarifájának leszállításához. — A románok elvették Andrássy Gyula gróf birtokát. — Szabadságra megy a pénzügyminiszter. — A pápai kommunistákat átkísérték a győri ügyészséghez. — Ismét megszorították az élelmiszerek határszéli forgalmát. — Nem engedik meg a sertéskivitelt. — 14 korona lesz egy doboz gyufa. — A románok a magyar határmenti lakosságot határőrséggé akarják átszervezni. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztályának bálja. Megírtuk már, hogy a M. T. E. Egri Bükkosztálya február 1 én nagy farsangi bált rendez a Koronában. A táncot műsor előzi meg, melynek során Jász Géza, a M. T. E. elnöke, beszédet mond. Popini Nándor és Fógel Elemér cimbalom-csalló duója illeszkedik a műsorba, valamint Wallandt Ernő dr. szavalata. A műsor, amilyen rövid, olyan színvonalasnak ígérkezik. A hölgyek a bálon ízléses, turista felvételekkel díszített apró kis táncrendet kapnak. A táncrendeket Diviaczky Gyula készíti. 1923. január 31. HÍREK. Eger, 1923. január 31. Kinevezés. A Hangya központi igazgatósága egri tranzitő-raktárát kirendeltséggé szervezte át. Ebből az alkalomból Czmnór Sándort, a tranzitő volt érdemes, munkás vezetőjét a kirendeltség főnökévé nevezte ki. A képviselőtestület közgyűlése. A képviselőtestület ma, szerdán, délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését az anyakönyvi hivatalban. Petőfi ösztöndíj: Huszár Károly nyug. miniszterelnök, nemzetgyűlési képviselő Petőfi-ösztöndíj címén 5—5 ezer koronát küldött, Vigh András III és Mikolka Imre IV. éves tanítónövendékeknek. Az Egri Népújság gyermekcipő-mozgalma. Ali negyvennyolc órája, hogy kiosztottuk a cipőket a szegény gyermekeknek s máris érkezett újabb adomány. Rosenberg Ignác bőrkereskedő küldött 2 pár cipőanyagot hozzánk a gyermekcipő aktióra. Köszönjük igaz szeretettel. Feldolgoztatjuk. A Szociális Missziótársulat tagjainak febr. hó 1-én (csütörtökön) d. u. 5 órakor szent beszédet mond az Angolkisasszonyok templomában Hetényi Gyula dr. egyházi tanácsadó. A Kér. Iparoskör és a Polgári Dalkör táncestélye. Az Egri Keresztény Iparoskör és a Polgári Dalkör, melynek báljai a legjobban sikerült bálok közé tartoznak, febr. 4 én tartja farsangi táncestélyét a Kat. Legényegylet dísztermében. Az ügyesen összeállított műsor a következő: 1. Megnyitó. Tartja Kováts Sándor a Kör titkára. 2. Lányi: Dal a dalról. Énekli a Polgári Dalkör. 3. Magyar dalok. Énekli Zsigmond Kálmán. 4 Irredenta versek. Szavalja Tóth Emmuska. 5. Magyar dalok. Énekli Eichbrunn Gyula. 6. a) Leni, Báni; b) Svéd négyes Énekli a Polgári Dalkör. Az új rokon, melyet az egri Műkedvelők Köre pénteken, szombaton és vasárnap ad elő a Nőegylet javára, — nagyon közel járt ahhoz, hogy megkapja a Vojnich-díjat. Tegnap döntött a M. Tudományos Akadémia összes ülése s a Csathó Kálmán darabja, mely a jelentés szerint is «zajos sikert ért el,» a második helyre került, Vojnovich Géza «Mohács» a után. Jóslatok a világ jövőjéről. • Mikor a világ nagy katasztrófákat élt át, az emberiség öntudatlanul is a jövőben keres vigasztalást. Az emberi léleknek önkénytelen menekvése ez a ma szomorúságából és reménytelenségéből. Ezért tünedeznek föl nap-nap után különféle jóslatok a világ jövőjéről s aszerint, hogy milyen nemzet fiairól szól bennük az ének, s vagy szép, vagy rossz jövőt jósolnak nekik. A napokban kezünkbe került egy amerikai újság, a német és angol nyelvű I Herold 1921. május 22-diki száma, amely egy egész csokorra való jóslatot közöl a világ sorsáról. Ebből közöljük a legérdekesebbeket: A strassburgi jósnő. Még a háború befejezésekor,1919 ben, az első francia csapatok tisztjei, amikor meghallották, hogy a strassburgi jósnő Goltz pasa halálát és Németország katasztrófáját megjósolta, kérdést intéztek hozzá a jövőre vonatkozóan. A következőket mondotta: — Amerika asszonyai örülnek, hogy a férjeik győzelmesen kerülnek haza. De a háborúnak még nem lesz vége. A tenger sirályai már hallják az ágyúk dörgését. Én tüzet és vért látok és sok halottat a tengeren. Négy év múlva már hallatszanak a csatakiáltások és az ötödik évben kitör a háború. 7 év és 7 hónap múlva ér véget a harc. Egy nagy szerencsétlenség véget vet neki. Németország ismét felküzdi magát és Franciaország tőle kért kenyeret, lisztet és terményeket. Jaj Európának és jaj Franciaországnak! A világuralmat kicsavarják kezéből. A müncheni médium. Az «Okkultische Umschau» 1919. évi egyik száma egy müncheni médium 1918. augusztus 17-dikéről kelt következő írását közli: — A béke még sokáig várat magára, mert nagy kérdéseket kell megoldani és nagy munkát kell kifejteni, míg ezek a nagy kérdések megoldatnak. Igaza lehet , Dsviszak, hogy ez a háború 1925 ig fog tartani. Japán és Amerika között a háború kitörése már csak rövid idő kérdése. Vigasztalódjatok: Németország nehéz helyzetéből győztesen kerül ki és Európa megmentője lesz. Ezeket a jóslatokat kiegészíti a rajnai asszony, Winterné, aki nagy népszerűségnek örvend a Rajna vidékén, szintén 1918-ből kelt jóslata. Winterné is borzalmas eseményeket jósol, de a végén szintén Németországot látja győztesen kikerülni a nagy kataklizmából. — Ti, — mondja Winterné földjeinek, — nagy szerencsétlenséget éltetek meg. Ez a szerencsétlenség azonban még semmi ahhoz képest, amit meg fogtok érni. 1922- ben nehezedik rátok a sors csapása. És én látom ajtótok előtt az éhséget. 1923 ban Németország és Oroszország megtámadják Franciaországot. És ekkor üt a bűnhődés órája Páris felett, mely romokban fog heverni. 1924 ben Amerika és Németország győztesen kerül ki a háborúból. Németország örülni fog és ünnepelni, de nem sokáig A császár ezt nem éri meg. Spartakus visszavonultságából kiragadja és erőszakos halállal hal meg. — 1925 ben vulkanikus kitörések remegtetik meg Európát. Rettentő katasztrófa virrad az emberiségre. Angliát elnyelik a tenger habjai és Atlantisz, az elsülyedt világrész, az Azori szigetek táján ismét felszínre kerül. — Ezzel a nagy megpróbáltatások ideje véget ér. Németország Indiával és Amerikával fogja jövendő nagy hivatását betölteni. Mielőtt azonban ezeket a szép napokat megélnők, a világot végigsöpri egy hatalmas szellemi harc, mely az igazságért folyik. Az egyházat, a szertartásokat, a pápát, a papságot nagy veszedelem fenyegeti, de Krisztus vallása végül mégis diadalmaskodik, mert maga az Úr fogja megoltalmazni. Mint látjuk, a jóslatok úgyszólván egymást egészítik ki. Mindegyik megegyezik abban, hogy 1928 ra jósolja a világháborút és hogy Németország diadalmasan kerül ki belőle. Ez nem is csoda, hiszen mind a három jóslat szerzője a német nő. A különbség köztük csak az, hogy egyik Franciaországra, a másik Angliára haragszik jobban. Ezért az egyik Franciaország, a másik Anglia végét jósolja. A maguk szempontjából helyesen teszik. Hogy melyiknek lesz igaza, majd meglátjuk.