Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)

1924-04-27 / 98. szám

Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. április 27. vasárnap, XLI. évf. 98 sz Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra. . 20.000 K Égisz és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenra. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Kínát is elri tiszte^ Vezeti­; Románia ellen az oroszait. Kitörőben az orosz-oláh háború. — Az orosz hadsereg átlépte Besszarábia határát. Kolozsvár. Bratianu félbeszakítva er­délyi körútját, Bukarestbe utazott, hogy a küszöbön lévő orosz támadással szem­ben az óvóintézkedéseket megtegye. Bra­­tianunak az a véleménye, hogy az orosz hadjárat következtében Oláhország csak akkor menekülhet meg a katasztrófától, ha a nagy és kisantant közös erővel ké­szek a támadás leszerelésére. Besszarábia határát több helyen át­lépték az orosz katonák. A hadsereget a cári hadsereg és a német katonaság tisztjei vezetik. A Lupta cikket közöl az orosz-oláh viszonyról és kijelenti, hogy a háború ki­törése nemcsak Románia, de az egész kisantant pusztulását jelenti, mert Jugo­szláviát Mussolini fascistái tönkre fogják tenni és Bulgária is beleavatkozik a há­borúba. A cikk szerint a kisantant órái meg vannak számlálva. Brassó, Besszarábia lakosságán pánik vett erőt. Az anarchista merényletek na­pirenden vannak s a drágaság napról­­napra emelkedik. A határhoz küldött csa­patok egy részét vissza kellett küldeni a belső rend helyreállítására. Belgrád: Itt az a felfogás, hogy Szerbia Oroszország ellen sohasem fog hadat viselni, legkevésbé Besszarábia miatt. A kormányt támogató Vremje kije­lenti, hogy az SHS. királyságot semmiféle érdek nem kényszerítheti arra, hogy mé­lyebb érzései és a testvéri kötelék ellenére síkra szálljon egy kétes értékű szövet­séges mellett. A belső kölcsön. Közli: Dr. Nagy János. A felhatalmazási javaslat (most már törvény) az úgynevezett kényszerkölcsön­­ről is rendelkezik. Ennek a kölcsönnek meg kell előznie a külföldi kölcsönt és pedig azért: mutassa meg a nemzet a külföldnek, hogy elsősorban a nemzet maga is meghozza az áldozatot, mert jo­gosan csakis ekkor számíthat a külföld segítségére. De azért is meg kell hozni ezt az áldozatot, hogy a koronánk akkorra, mikor a külföldi, 250 millió aranykorona értékű kölcsönt a kincstár megkaphatja, le ne romoljon annyira, hogy a külföldi kölcsön sem segít rajtunk. Az államkincstár ugyanis eddig a költségvetési hiányt bankóprésből fedezte. Ez a hiány pedig havonkint 250 milliárd korona körül van. A külföldi kölcsön fo­lyósításáig három-négy­ hónap telik el, így 1000—1500 milliárdra van a kincstár­nak szüksége, hogy szeptemberig fedezze a költségvetési hiányt. Ennek a szükségletnek a felét (mintegy 6—700 milliárdot) azoktól kéri a kincstár, akik 1923-ban vagyon- és jövedelemadót fizettek. A másik 6 — 700 milliárdot a ban­koktól és nagy vállalatoktól veszi fel az állam előlegül a külföldi kölcsön terhére. Mivel a kormány már március és április folyamán nem a bankóprésből tö­rekedett a hiányokat fedezni, mint isme­retes, a polgároktól is előleget kért és pedig az 1923-ban fizetett jövedelmi adójuk négyszeresét és vagyonadójuk hatszorosát kellett három részletben befizetni. Most a törvény az előleg fizetése alól kiveszi azokat, akiknek 1923-ban a jövedelmi és vagyonadója 50.000 koronánál kevesebb volt. Ilyen adózó Egerben 990 van. Ezek­nek, ha befizettek is valamit az előlegből, a befizetett összeget­­ állami adójukra fogják átírni. Akikre tehát körülbelül 200.000 koronán alul volt kivetve a kény­szer­kölcsön, a fizetés alól mentesítve vannak, így ezekre a további intézkedések sem vonatkoznak. Mivel ebből az előlegből csak 400 milliárd fog befolyni, azért a felhatalma­zási törvény újabb kölcsön kivetéséről gondoskodik, melyet június és augusztus közepén kell majd befizetni. Ez a kölcsön azonban nem lesz kivetve azokra, akiknek 1923-ban a jövedelmi és vagyonadójuk együtt 100.000 koronán alul volt, vagyis akikre körülbelül 400.000 korona kényszer­­kölcsönnél kevesebb volt kivetve. Nem lesz kivetve azokra sem, akiknek az 1923-as jövedelem és vagyonadójuk alapja csak a fikszfizetésből és családi házuk bérértéké­­ből származott jövedelem volt és a jöve­delmi, vagyonadó együttes összege 500.000 koronán alul volt. Az újabb kényszerkölcsön csak fele lesz a kivetett előlegnek, vagyis az 1923-as jövedelemadónak kétszerese és a vagyon­adónak a háromszorosa. A már kivetett előleg és az újabb kölcsön törlését kérhetik azok, akik iga­zolják, hogy 1921 től — úgy jövedelmi for­rásuk, mint vagyonuk megszűnt, vagy annyira megromlott, hogy képtelenek a kölcsönt fizetni. Akik pedig igazolni tud­ják, hogy 1923-ban a rájuk kirótt 1921-es jövedelmi és vagyonadó többszöröse arány­talan és rendkívül súlyos, azok kérhetik a helyesbítést a pénzügyigazgatóságtól. Ennek határozata ellen fellebbezhetnek a felszólamlási bizottsághoz, ettől a köz­­igazgatási bírósághoz, de a kivetett kölcsön felét kötelesek befizetni. A pénzügyigaz­gatóságoknak is jogukban van azonban a kivetett kölcsönt emelni azokra nézve, akik aránytalanul csekély adóval voltak meg­róva, hogy így az igazságtalanságot ki­küszöböljék. A konjunkturális vagyonnal és jöve­delemmel bírókra a rájuk kivetett kölcsön kétszeres összegéig róhatnak ki pótlékot. Mielőtt ezt az újabb kényszerkölcsönt a pénzügyigazgatóságok kivetnék, a pénz­ügyi kormány önkéntes kölcsönre fogja felhívni a polgárokat és akik önként jegyeznek kölcsönt, ugyanoly összegben jegyezhetik a nemzeti bank részvényeit is. A jóvátételi kérdésben elszigetelik Franciaországot ? Páris. MTI. A Chicago Tribuna ér­tesítése szerint a Jóvátételi Bizottsághoz intézett belga hivatalos válaszjegyzék, mely tegnap érkezett meg, nem tartalmaz semmiféle fenntartást, vagy feltételt, a Ruhr-vidéki szanálási akció biztonsága tekintetében. A jegyzék kifejezetten kije­lenti, hogy elfogadja Da wen jelentését teljesen, egyszersmind a jóvátétel gya­korlati és méltányos megoldásául. Ez an­­­nyit jelent, hogy Belgium eltávolodott Franciaországtól és csatlakozott Nagy- Brittaniához, valamint Amerikához. francia kormányban már most nem tagad­­­ják, hogy Theunnis és Hyman Párisba jönnek, ahol tárgyalni fognak Poincaré­­val a jóvátételi kérdésről. Belgium meg­kezdte, hogy a közvetítő szerepét játssza Franciaország és Nagy Brittannia között és hogy kiegyeztesse egymással Poincaré és Mac Donald felfogását. A Jóvátételi Bizottság Olaszország jegyzékét várja, mely valószínűen vasárnap fog megér­kezni. Hír szerint Mussolini a középúton halad. A helyzet tehát az, hogy Francia­­ország elszigetelt állapotba fog kerülni, hacsak Poincaré nem ejti el a maga kí­vánságait. »aas o Az atyafiságból minden kitelik . . . Bécs. A bécsi Tag jelenti, hogy Massaryk János követségi tanácsost, a cseh köztársasági elnök fiát londoni cseh­szlovák követté fogják kinevezni. »w» m#»» »w Angol-orosz közeledés, London, MTI. Rakovszki a londoni orosz ügyvivő közli a Reuter-ügynökség­­gel, hogy a vörös szakszervezeti tanács úgy határozott, hogy a britt bankárok me­morandumát nem lehet hivatalos okmány­nak tekinteni, bár az tartalmaz egyes olyan pontokat is, amelyek megegyeznek az orosz kormány nézetével. Rakovszki be­jelentette, hogy az adósságok kérdésében mind a két oldalon nagy jóakaratot ta­pasztal és így remélhető, hogy ebben a kérdésben lényeges eredményhez fognak jutni. ü­i«i­MTiiMii»»>»q Kijavítják a negyvennyolcas honvédhősök emlékoszlopát Eger, 1924. április 26. A Hatvani-temetőben annak idején emléket állított a város közönsége a 48/49.-i szabadságharc hősi halottainak. A sírem­léket — annyi idő után — bizony meg­viselte az idő s már nagyon rászorul a kijavításra. Azonban nincs rá pénz, sze­gény a város, a közönség zsebe és áldo­zatkészsége pedig kezd kimerülni. Éppen azért örömmel vettük a hírt, hogy Manglitz Árpád a város polgármes­terének azt az ajánlatot tette, hogy díj­talanul kijavítja és rendbe hozza a hat­vani temetőben levő szabadsághősök sír­emlékét. A nagylelkű ajánlat nem szorul di­cséretre.

Next