Egyenlítő, 2007 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 7-8. szám

ban meghalt. Olga gondtalan és sikeresnek tűnő életperiódusa lezárult. A következő években együtt maradt a Szellem című folyóirat gondolkodóival, a Vasárnapi Kör­nek nevezett társasággal, így került közel Mann­heim Károlyhoz, akivel hosszú évekig tartó meg­hitt kapcsolatot ápolt. 1919-ben a Veres Pálné ut­cai műterem mentette meg sok barát életét, Olgát többször vallatták és beidézték gyanús emberek rejtegetésének vádjával. Méltatlan cikkek jelen­tek meg róla, műtermét be kellett zárnia, állandó megfigyelés alatt állt. A magányos életet nehezítette, hogy testvére két gyermekét is ő nevelte. Kiállításokon már szin­te alig vett részt, tanítványokat fogadott, nála kezdte pályafutását a később Párizsban híressé vált Landau Erzsi és műtermének későbbi tulajdo­nosa, Haár Ferenc. Lassan felhagyott a kevésbé jövedelmező portréfotózással, a tárgyias fényké­pezés, az építészeti fotózás és a gyerekportré irányában próbálta ki tehetségét. A háború alatt bujkálni kénysze­rült, fogházba is került, ahonnan csodával határos módon megszö­kött. Idős korára testvérétől, Mélá­tól örökölt telkén szeretett volna egy házat építtetni magának, de a pénz a szerencsétlenségek során elveszett. Hátralévő életét az Üllői úti szerény lakásban élte le közel édesanyjához. A Lupa-szigeten volt egy kis nyaralója, ide menekítette munkáit. 1961. április 5-én szegényen és elfeledve halt meg, lámfotói a realista utat követték, csendéletem­ sze­mélyiségének vállalkozó hajlamát figyelhetjük meg. Mindig felmerül bennem a kérdés: vajon kide­rül-e a nézőnek, hogy a képet nő készítette, ha nincs feltüntetve semmi? Nekem könnyű volt a dolgom, hiszen tudtam, hol vagyok - mégis meg­kockáztatom, hogy Máté Olga fotóit nézve sike­rült volna felismernem a női szemet akkor is, ha név nélkül nézem őket. A­miért itt a fontos, a vá­laszt a zselatinos ezüstön, a matt albuminon, a brómolaj nyomaton, a napfénypapíron látom - egységes, minden képre igaz válasz nem lehetsé­ges, de megpróbálom megfejteni a nyelvüket. El­ső látásra portréi lágysága tűnik fel. A nemes el­járásoknak köszönhetően a kontúrok finomak, a rajzolat lágy, a kép tónusgazdag. A festői irány­zat a kiindulópont, néhány kivételtől eltekintve a képek nagyon líraiak, és valamilyen puha éteriség Csak néhány száz fotó maradt Máté Olga bőséges és sokszínű életművéből sajnos csak néhány száz fotó maradt fenn. Az E. Csor­ba Csilla által létrehozott kiállítás és könyv a hiányos lehetőségekhez képest teljességet mutat. A 20. század első felének egyik legjelen­tősebb műtermi portréfotográfu­saként ismerjük, emellett úttörő volt az akt- és mozdulatfelvételek ábrázolásában, majd pályája utol­só szakaszában nyitottságának és kísérletező kedvének köszönhe­tően újat alkotott az új tárgyiasság területén is. Jelentős művek szület­tek kamerája előtt épületekről, rek­

Next