Egyenlőség, 1918. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-05 / 1. szám
mint a visszaszorított reakció, a hatalmak és érdektömbök új kirohanását, hogy a vélt leggyengébb pontnak megostromlásával az elomlott régi feudális rendnek új bástyázatokat emelhessenek. Mégis megváltozott nézőpontom a zsidóság helyzetének megítélésében. Már akkor tisztán éreztem, hogy a zsidók helyzetét, magát az egyenjogúsítást, másképp is kell értelmeznünk, mint csak honpolgári viszonyt, mint közös demokratikus elhelyezkedést. Úgy éreztem, hogy tekintetem messzebb, mélyebben elhatol az ősi idők távlatába, túl az új korszakok megművelt tájékain, túl a szelíd dombokon, túl az egyengetett utakon. Jobban kell néznem a havas ormokat és szűk hegyszorosokat, ám eneken a zsidók történelmi útja évezredeken át vezetett. Megérteni véltem, hogy a mi további sorsunk útja egyenest onnét a távoli jeges meredekségből szakadt, hogy az emancipáció mi reánk nézve nem pusztán korszerű vívmány, új jogok élvezete, elvének előnyösebb helyzete. Az emancipáció nekünk a küzdelemnek újabb terét jelölte ki, láthatóbb, emelkedettebb pozíciót szabott meg, tűzött ki az örök emberi célok és egyben az örök zsidó rendeltetés hadi szolgálatában, úgy, hogy ma is fáradságos áttörés a zsidó nemzedékek kötelezettsége. Azóta is szemben állunk változatos, mulatságos és tragikus formákban a zsidókérdéssel, ezt a szót csak úgy értve, hogy valamit minden áron kérdésessé akarnak tenni. És épen most, az emancipáció ötvenedik évfordulójára történt, hogy a hazai tudományos szociológia beiktatta a zsidókérdést a nagy közproblémák közé. ״ De strugis, quia non sunt, nulla fiat questqu‘ — hiába mondotta Kálmán király már nyolcszáz éve előtt, a századok megmutatták, mily keveset ér ez, ha vannak emberek, akik akísérteti látó- hiányokat, melyek gyuladt képzeletükből rajzanak, élő és mozgó valóságnak hiszik. Hogy mily kevés reális alapja van az antiszemitikus kérdéshajszának, hogy mennyire nem az államélet konkrét szükségeiből, a korszerű társad•'״ ימי ״ jlődés, természetes vajúdásaiból kelsebb bizonyság rá, hogy mihelyt : ás vetése valahol kihajtott, nyp*ג ״' vádakat, a legsötétebb kő׳/tuatizmus és gyűlölködés ősi kék be újra a tudatlan tömeődésébe. Magyarországon az antiszemitikus izgatás első .. jelentőségének első mértföld xanteni vérvád jelezte a gyűülemlésének első mérges kere- 1־. Franciaországban, a de- és a nemes felvilágosodottságágában, az antiszemita dema׳־ és ifjságüzleti spekulációból miatt abban a Dreyfus-perben folyamán egy ártatlan zsidó , törvényes eljárás kizárásamellőzésével, hamisított ok alapján a legbélyegmarasztalhattak el. És Csehországban, a Beilisegyéb rituális jellegűek, mert ernitizmus“ nagy erők, készültek /־ Midd arra "״ etler "'־ /felvilágosult /tó demagógia /tikus igája alá ',lelkiismeretlen , a buján trágyázott földből-parlagon kihajtott mindenféle bolondok gomba között sannak az állandó zsidókérdésnek kórója is, amelyen mostanában holmi tudós szociológok is annyit kérődzenek és gondolják, hogy benne komoly magot találnának. De mikor az antiszemitizmus története oly hitelesen bizonyítja, hogy származásánál ősi butaság volt az atyja, lelkiismeretlen izgatás az anyja, ez ugyan gyerekes törekvés marad. A modern zsidóság, ha olykor még kénytelen hátára emelni az ócska előítéletek tömött zsákját, ugyan kevésbé veheti, hogy a zsákon minden szennyben kotorászó bogarak is izegnek-mozognak. Mentül üresebb és hazugabb a vak babonák mai antiszemita renaissancea, annál reálisabb tartalommal bír előttem éppen az antiszemitizmus által megnyitott és elevenné tett hit a zsidók történelmi missziójáról. Talán ellenem vethetik, hogy ilyen föltevés határozottan kijelölt embereknek vagy embercsoportoknak felsőbb missziójáról szintén a babonák egy bizonyos neme, amelyet semmi pozitív bizonyossággal nem lehet megokolni. Szó sincs róla, mikor a zsidónak régi és új misszióját említem, ezzel az antiszemitizmus sötét országának határát érintem, hol a tudomány tényeire fektetett induktív bizonyításnak fáklyája kialszik. De ki tagadhatná, hogy vannak emberi sorsok, történelmi erőfejtések, népszereplések, melyek a történelem minden rendes mértékét, az események közönséges, logikus összefüggéseit túlhaladják és bennünk a fensőbb hivatás, a csodás kijelöltetés benyomását keltik? Várjon nem áll-e ez a megkülönböztetés a zsidó élet egész négy évezredére? Amikor Nagy Frigyes azt kérdezte udvari lelkészétől, várjon hiszi-e, hogy valaha a természet ismert törvényeinek megbolygatásával igazi csoda is történt, a lelkész azt felelte: Igenis egy valódi csodát ismerek: ez a zsidók történelme. Annak a nagyon szkeptikus ״ zsidó elő־ kelőség״-nek, aki ankétező ■minőségében előkelő hetykesével odavetette: zsidó misszió soha nem volt, nem volt, nem is lesz, aki ez alapon a zsidók általános kikeresztelkedését javasolja, csak azt akérdést tenném fel, várjon a magyar nemzetnek, amelynek bizonyára talán kiváltságos tagja kiváró maradni, szintén nem tulajdonít-e semmi missziót itt a maga történelm helyen és nemzetközi viszonylatainak világában? Mert ha egyáltalában kizárja a misszió fogalmát a népek szerepléséből, akkor generális kikereszteltetési javaslata a magyar nemzeti életnek súlyos kárát, végzetes megrontását jelentené, selejtesi, emberi és társadalmi feladataikra eltompult, a nagy célok és nagy áldozatok szolidaritására képtelen elemekkel való elözönlését vonná maga után. Minden nép csak úgy volt képes nagy hivatásra, ha hite volt önmaga tehetséges, az utódokra átöröklő rendeltetése iránt. És hogyan lehessen ezt éppen a zsidóktól elvitatni, holott a civilizált világ vallási életének, etnikai felfogásának lényeges eleme Judaea kis népéből indult ki . Itt van helyénvalónak áttérnem arra, hogy mit értek a zsidók missziója alatt, mit jelentsen kiváltkép az egyenjogúsítás után, a művelt európai népek nemzeti közösségébe való befogadása után? Zsidó modern theológusok, de még inkább keresztény írók a zsidók általános történelmi missziójának lényegét a tisztultabb eszmék terjesztésében találták meg. Azt a meghatározást ki lehet , és ki kell taguk sorsának és történelmének minden sz fordulata, úgy állami létüknek, mint siknak minden terméke