Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam, 1-51. szám)
1924-12-15 / 49. szám
' »' ׳ ־ ' ׳■ ׳ . . -f * .די * . 7:7 ׳ r '׳ ׳•־ ::יי• ■- •/.־'׳ ׳־..: 'יי' ■ • ;י'; י , ו. .־ '.׳,-'W iBfi 7SI pp ■■* "fQ׳* x*K09?:■ (recc1u1w?r Ag^ mmmmw & -w . izLm 11 m ämmäm Jókai és a magyar Isjúság. 1 11 Jókai szédítő magasságokban elvesző író* dahni pályájának ־ első állomása a zsidókhoz fűződik. Mindösze 18 éves volt Jókai, amikor az Akadémia drámai pályzatán résztvett a ״ Zsidó'-val, amelynek hőse a novelláiban is megrajzolt Fortunátus Imre. Jókai maga mondja erről a színműről, hogy ״ ez az ifjú képzelet féktelen játéka volt, de a gondolat, amely benne rejlik, ötven évvel megelőzte korát: egy üldözött faj szenvedéseinak égrekiáltása". Ismert tény, hogy a drámát amelyet Petőfi másolt le, fölkeltette a pályabírák figyelmét és Vörösmarty és Bajza, akik legjobban értették meg a dráma alapgondolatát, hibái és fogyatkozásai ellenére is Jókainak ítélték oda a jutalmat. (Jókai és a kitért zsidók.) Jókai egészen fiatalkorában, amikor mások a benyomások kaotikus áradatában még nem tudnak dolgokról és eseményekről tisztán leszűrt ítéleteket teremteni, a zsidóságról olyan fogalmat alkotott magának, amelysok érett korú, az élet tapasztalataiban lehiggadt elmének is becsületére vált volna. Jókai a zsidóban is tisztán az emberit keresi és látja meg. Ha az egyes ember erényéről vagy hibáiról ír, sohasem azt nézi, milyen az ember vallása. Dicséri vagy korholja zsidó ismerősei alakjait, nem azért, mertzsidóik, hanem mivel mint emberek dicséretet vagy megrovást érdemelnek; de meglátja amellett a zsidóság szenvedéseit, mélységesen átérzi őket, bámulja erejüket, kitartásukat, meg akarja nyerni a zsidóságot a magyarság nemzeti ügyének — mint zsidókat. A kitért zsidó számára nincs irgalma. Fortunátusz Imre renegátsága a dráma tragikus magva, ez teszi a hőst szerencsétlenné és bűnössé, ez aljasítja le. Regényeiben a kitért zsidó mindig a megbízhatatanság prototípusa és ezért volt az, hogy rajkor másodszor megházasodott, nemcsak nem követelte neje kitérését, de még csak nem is kívánta. (Melchior orvos.) Jókai különösbecsüléssel szól a tóráról, amelynek hirdetése a zsidóság történelmi hivatása. A zsidó nemzetet Istene ki hagyta űzni a saját hazájából — mondja a "Látható Isten"-ben. Ha ott maradt volna, most a druzokkal együtt juhokat, tevéket őrizne kis hazája legelőin ás nem volna több egy nomád fajnál, míg szétküldve a széles világban, nevezetes tényező a népek közt. Az ő hite és meggyőződése szerint a zsidóságnak ősi vallásához való ragaszkodása nem akadálya annak, hogy hazájának hű fia legy■ •cm. A ״ Megtörtént regék"-ben maga mondja: ״ Sorainkban keresztény papok és zsidók együtt ásták a sáncot Buda körül, egymásnak adván a földdel telt kosarat. Ilyen szép láncot is régen láthatott a világ." Március 15-ről fel van jegyezve, hogy Jókai mellett egy izraelita vallású fiatal orvos áll, ki segített kicski a népet szóval tartani, mialatt a nyomdában Petőfi ״ Talpra magyar“-ját kiszedték. Talán ez a fiatal doktor adta az impulzust a "״ Politikai Divatok" sánta Melchior orvosának megrajzolására, aki a költő leghívebb barátja, aki ezer halálos veszedelem közepette a szabadságharcban kémszolgálatot teljesít a magyar hadsereg javára. A zsidóknak a szabadságharcban szerzett érdemeit Jókai mindig őszinte becsüléssel emlegeti és elismeri róluk, hogyők voltak azok, akik vérüket, vagyonukat, szellemüket. . áldozatul hozták a magyar nemzet és az alkotmányos szabadság megvédelmezésében".. (Jókai pap alakjai.) 1855-ben, amikor a Vasárnapi Újságot szerkesztette, hosszú cikksorozatot tesz közzé "Zsidó iskola" címmel. Nem zsidó tanügyikérdésekről beszél itt Jókai, hanem arról, hogy a magyarság, nekerülje a zsidót, ne idegenkedjék tőle, hanem, inkább járjon iskolába hozzá, tanulja, és erényeit, ragaszkodását családjához, hitéhez, sajátítsa , és szorgalmát, munkabírását és kitartását. Természetes, hogy Jókai, aki annyi megértéssel ־ viseléleü a századokon át fél־, reismert, kiközösített, a szenvedések súlya alatt megtört zsidóság iránt, a hitről, az, Istenség fogalmáról olyan magasrendű, minden salaktól ment gondolatokat táplált amilyeneket a világirodalom kevés nagy szellemében láthatunk. Az ő papjai, bármely felekezethez tartozzanak is, igazi hősök, valóságos szentek, akiket nem térít le semmi a világon az igazság útjairól. A ״ Lélekidomár“ katolikus és református papja két rokonszenves, művelt, türelmes ember, mindkettő jó hazafi, a ״ Koronás szerelemért" Gernyeszegi Menyhértje valóság- g gal az ó-testamentum prófétáira emlékeztet, amikor Erdély utolsó fejedelmének a szej mébe vágja az igazságot, de valamennyiüknél markánsabb és erőtelesebb az ״ Elátko- ן zott család. Gutai Thaddeusza, aki mint Ábrahám, képes föláldozni fiát az igazság érdekében. Fia Lőrinc, a barátfalvi levita mintaképe a szerény igényiben, csak hívei javán munkálkodó, az egyszerű családi életben tökéletes boldogságot találó lelkésznek. De a ״ Kétszer kettő négy" című elbeszélésében megjelenik, a zsidó pap is, rabbi Jichak, aki szintén kész föláldozni fiát, amikor azt hiszi, hogy elárulta a szent ügyet. Regényeiben mindig beteljesül az az átok, amely a pap ajkairól elhangzik. ״ Igaz, hogy Jókai napjai csak a legvégső esetben nyúlnak ehhez a kegyetlen fegyverhez, de akkor halálra sebeznek vele. A mindenható komáromi alispánt megfogja a tiszteletes átka, elátkozott család lesz a megye leghatalmasabb dinasztiájából. Erdélyben sem koronáznak több fejedelmet, amint ezt Gernyeszegi hirdeti és a mindenható staroszta unokáiból parasztok lesznek, mert a templomrablásért rabbi Jichak, a rodnói zsidó pap megátkozta.. . — A Minosz iparművészet kiállítása. A Magyar Izr. Nőegyletek Országos Szövetsége dr. Baracs Marcelné elnökasszony és dr. Weiller Ernő alelnök-főtitkár vezetése mellett 1924 december 14—20-ig a Lipótvárosi Kaszinó földszinti helyiségeiben a Minosz foglalkoztató műhelyének iparművészeti cikkeiből, kézimunkáiból, perzsaszőnyegeiből és ötvösművészeti munkáiból vásárral egybekötött kiállítást rendez. A kiállítás a nagyközönség által reggel 10 órától este 8 óráig díjmentesen megtekinthető. . י: '־ • ׳ , .־-׳ ־; • ׳ ד" • V Elismerten legjobb árait 7 rendkívüli árakon árusítja FF IFJ. Koronaherceg-utca 8־ ezer Hí •1י Köpenykelmék 150 Ruha- és kosztümkelmék ,... 3.30 Kockás gyapjúkelmék ____ 85 Színes kordbársonyok ____ Crepe de chinek - AS5 Japán minden színben ... 95 Selyem marocain színekben 150 Trikó selyem ... 140 .״ Mintázott marocain 150 Selyemújdonságok estélyi ruhákra Brokát- és hél-sselymek 10 ... ״ O 95 cm széles ruhavászon 83 ״ 110 ״ ״ francia grenadin 4© 100 a ■ a • f 1־ •3־ •* l. I••׳:*105 _— . ..־•י!י:׳׳ 110 ״ ״ cérnagrenadin— 87 100 ״ - ״ töllök .... 38 Sima és mintázott függöny-stpussorok Pettyes és mintázott batiszták 36 Maradékok rendkívüli olc 6 árakon fintorvásár-Itariszobáky stbl Egyes darabok olcsón, jó diisőségben. SZtolsz Lajos butorgyárosnál, VII., Dohány-utca 37 Faszénforgalmni Részvénytársaság «1 lkc׳׳^־-ágj^‘-Tímpa 41. '• szállít koszeinet és tűzifát. import BÖS&* «־. * iel. 18־!K. 1-25. Józs.90-18. . . KEGOJLiCSÓKB KOgyHA FELSZISHEid&Sl SZAIítlZI/ET Hálószobákat ebédlőket, urhixodákat, szalon-és klut'garniturálat,konyha- és eleszkaberendezéseket legmérsékeltebb szban 'zálit • Sándor Ignác bot re«Rowffor 13 -ná* Occasio eladás aggjáig IV. Hajó utca 12-14 (Belváros) Crepe de cidine... ״ mk.ume minőség .. ................ K |45^000 ezer Nyersselyem 100' mi km Ildi 1MiMfélh 4 M ezer B 4a restélyt, báli színek 4 ®*F IS baCnBBnW ben 100 cm. széles n 1 M ezer Brokátselyem 1@s 90 cm. széles..............................K “TM gönörfi mintákban -agy selyemmaradék vásár! ■. Lipót körút 20. szám (Viglamház mellett).