Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXIII. évfolyam – 1909.
IV. Philologiai programm-értekezések - Bászel Ernő dr.: Petőfi Sándor emléke. Nyilasi Lajos
308 NYILASI LAJOS: általánosságok után jellemzi bővebben Kozmát mint szatíraírót, ismerteti társadalmi és politikai életünket ostorozó jelesebb szatíráit. Itt szerettük volna, ha a szerző fejtegetései arra az eredményre jutnak, hogy míg a társadalmi fonákságokat kipelengérező szatírák maradandó értékűek, addig a napi politikát ostorozók minden jelességük mellett sem tarthatnak számot hasonló megbecsülésre, ami a dolog természetéből következik. Aránylag igen röviden, szinte mostohán bán el hazafias és szerelmi költészetével. E téren sem halad egy csapáson kortársaival Kozma. Arany hű követőjének mutatkozik formában és tartalomban egyaránt. Végeredménykép is azt állapítja meg, hogy Kozma Aranynak mindkettőben a leghivatottabb követője és tanítványa. Nem mulaszthatjuk el, hogy végül a derék értekezésnek egy két hibájára rá ne mutassak. Egyiket már érintettük, a meddő párhuzamok keresése. Kozmát összeméri p. o. Kis Józseffel, s hozzá két ilyen egymástól tárgyban, hangban, formában és szellemben olyan távol álló költőt ! Tanulságos ez, jobban megértjük Kozma költészetét, ha azt a semmitmondó ítéletet halljuk, hogy Kozma Kis fölött áll? A másik két megjegyzésem nyelvi, illetőleg stilisztikai fogyatkozásokra mutat rá. Egyik a tökély szó használata, a másik pedig egy már-már meghonosodóban levő csúnya germanizmus : a nyelv teljes uralma (e. h. a nyelven való teljes uralkodás). Ki küzd a korcsalkotások s barbarizmusok ellen, ha nem a tanárok ? (Budapest.) NYILASI LAJOS. 11. Rászel Ernő dr. : Petőfi Sándor emléke (Zsolnai áll. főreál 31—34. 1.). — Fenti czím alatt a szerző ünnepi beszéd keretében áldozott a legnagyobb magyar dalköltő emlékének, főleg mint a márczius 15-ki ifjúság egyik vezérének. A beszédet nem is iskolai ünnepség alkalmával mondta el a szerző, hanem a «zsolnai hazafias egyesületek 1908. márcz. 15-iki Petőfi ünnepélyén.» Ezen czímen inkább egy helyi lapban nyomathatta volna ki, semmint az értesítőben, melynek élén ugyancsak tőle igen okos értekezés jelent meg az olvasásról. Nemcsak az említett oknál fogva nem való e beszéd az értesítőbe, de tartalmának szegénysége és stílusbeli fogyatékossága miatt sem. Amit Petőfiről mond, csupa közhely, elkoptatott hazafias frázis. Semmi újság, eredetiség nincs beszédében, melynek főerénye a rövidség, de ennek ellenére is fölös számmal van benne idézet. Ezek az egésznek mintegy negyedrészét teszi. Igaz, hogy azon irodalmi jelesek után, akik Petőfivel foglalkoztak, bajos valami újat mondani, de legalább az ismerteket nyújtaná új feldolgozásban, élvezetes stílusban és tetszetős formában. Mondatai hosszadalmasak, elnyújtottak. Mintha Kazinczy és Kölcsey korát élné stílusunk ! Kifejezéseiben semmi választékosság, semmi újság s nagyon kevés ízlés nyilvánul. (Budapest.) NYILASI LAJOS.