Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXV. évfolyam – 1911.
II. Hazai irodalom - Petőfi levelei, kiadja Badics Ferencz. Gálos Rezső
művészetéhez pedig teljességgel hiányzik a művészet. Olvasottságát, sokoldalú érdeklődését nem akarjuk elvitatni. (Budapest.) KELECSÉNYI JÁNOS: Petőfi levelei. Összegyűjtötte s bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Radics Ferencz. (Petőfi-Könyvtár, XXIII. füzet.) Budapest, Kunossy, Szilágyi és Társa, 1910. 8-r. 256 l. Ára 1*20 K. Petőfi leveleinek legteljesebb gyűjteménye eddig az Összes műveinek VI. kötetében (9.1 — 239. 1.) közölt 72 levél volt. Csak annak megemlítése is, hogy Radics Ferencz, a ki a Ferenczi és Endrődi szerkesztésében megjelenő Petőfi könyvtárban most Petőfi leveleit kiadta, már felével több, összesen 111 levelet gyűjtött össze, bizonyítja az új kiadás szükségességét. 39 olyan (köztük nem egy jelentékeny) levél, mely eddig gyűjteményben közölve nem volt, összes leveleinek koszorújába fűzve Petőfi egyéniségének fejlődéséhez új ismereteket jelent. Ehhez járul, amit Radics előszava is kiemel, hogy e leveleknek időrendi, tehát Petőfi életrajzába mintegy beilleszthető kiadása még nem jelent meg. Kár, hogy teljesség okáért e rendbe a költői leveleket is fel nem vette. A Petőfi-könyvtárnak ez a kötete azonban így is valóban hiányt pótol. Érdemei közé soroljuk, hogy három kiadatlan levelet is közöl. Ezek egyikéről (a jelen kiadásban XXIV. sz.) Radics állapította meg, hogy Bernát Gáspárhoz szól, s azt is, hogy 1846-ból való. A Jókai anyjához írt levélnek (LXXXI. szám) különösen Jókai életrajzában van jelentősége, de kiegészítik e sorok Petőfinek az Életképekben közölt, ismeretes, éleshangú felszólalását is. (C. K. VI. 63—65.) Az Urházy Györgyhöz írt levélnek (XXIII. sz.) kisebb a becse, de természetesen ez is teljesebbé teszi a gyűjteményt, melynek közlései mind pontosak, megbízhatóak. Néhány apró megjegyzésünk mégis van. A Kovács Pálhoz írt, XXXII. sz. és következő levelek jegyzetében nem mondja meg, hogy ezek első közlése a XXVII.-ével egy. A XXXI. levélnek dátumául (v. ö. a jegyzettel, 233. 1.) már Baróti Lajos febr. 13-át írta ép úgy, mint a következőéhez febr. 20-át. (Petőfi újabb religuiái, 87. 1.) Az Adorján Boldizsárhoz írt (LXV.) levél dátuma pedig hasonlóképen nem egyezik meg a postabélyegével, melynek kelte: Pesth 81. Ugyanezen levél jegyzetében meg kellett volna említeni, hogy Rudi — Kubinyi Rudolf. A XXXIX. levél keltéül Radics 1847 ápr. 20-én írja. Ez nem bizonyos. Csak annyit tudunk, hogy április közepe táján kelt (Baróti, i. m. 98. 1., Petőfi U. u. VI. 172.), ezt is, gondolom, onnan, hogy Petőfi a Térey Marinak «ezelőtt másfél vagy két héttel» küldött kötethez — miről e levélben említést tesz — egy április 6-án kelt levelet mellékelt. Az ugyanezen levélben említett Sass István Petőfinek iskolatársa is volt s utóbb tolnamegyei főorvos. Ez a pár megjegyzés azonban csak kiegészíti a kötet adatait, de nem vonja kétségbe a kiadás nagy gondosságát, melyről a szövegközlésre nézve külön is meggyőződtünk. A legnagyobb eltérések : egy-két vesszőhiba, nagy- és kisbetű felcserélése, vagy az, hogy az egyik (XXVIII.) levél dátumát Radics is (mint Baróti és Havas) decz. 29.-nek írja, holott a kéziratban 29-kén van. Nem erényeivel.