Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXVI. évfolyam – 1912.
II. Hazai irodalom - Jókai Mór Hátrahagyott művei
kiadóvállatában megjelent ,A régi Rómah cz. szép könyvéhez hasonlóan Athén művészeti emlékeit és topográfiáját ismerteti. Ilynemű munka a feladat nehézsége, az athéni topográfia sok megoldatlan problémája miatt a külföldi irodalomban is kevés van, a meglevők között a kritika egyhangú ítélete szerint a legjobb és legélvezetesebb E. A. Gardner könyve. Kár, hogy a munkának csak I. kötete jelent meg s hogy a II.-ra ez év őszéig kell várnunk. Ennek a kötetnek tartalma : 1. Athén fekvése és természeti viszonyai. 2. Az Akropolisnak és a városnak falai. 3. Az Akropolis a perzsa háborúk előtt. 4. A város a perzsa háborúk előtt. 5. A korai attikai művészet. 6. Az Akropolis az V. században. Az érdekes munka, mely az athéni múzeumok szobrászati és vázagyűjteményéből vett példákkal a görög képírás és festés fejlődését is bemutatja, tanulságos képekkel és tervrajzokkal gazdagon van ellátva. Gyulai Pál: Bírálatok. 1861—1903. Budapest, Akadémia, 1911. 8-r. VIII, 434. Jókai Mór Hátrahagyott művei. A Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából kibocsátott nemzeti díszkiadás kiegészítő sorozata. I. sorozat, Budapest, Révai Testvérek, 1912. II. 8-r. Ara 55 kor. I. Van még új a nap alatt. 287 1. II. Túl a láthatáron. 304 1. III. Öreg ember nem vén ember. 243 1. IV. Emlékeimből. 280 1. V. Az én életem regénye. 340 1. VI. Forradalom alatt írt művek. 320 1. VII. Félistenek bolondságai. — Sírkőalbum. 118, 27. 1. VIII. A mi lengyelünk. 432 1. IX. Egetvívó asszonyszó. 261 1. X. Börtön virága. — A hol a pénz nem Isten. 160, 168 1. Jókai Mór összes műveinek 100 kötetes nemzeti kiadását, melyet ötvenéves írói jubileuma alkalmából maga a nagy író rendezett sajtó alá, most Jókai Mór hátrahagyott műveivel egészíti ki a kiadó czég. A hátrahagyott művek 20 kötetre terjednek és ezekkel együtt a nagy nemzeti kiadás Jókai Mór egész élete munkáját fölöleli. A hátrahagyott művek gyűjteménye, melyből 10 kötet most jelent meg, 10 kötet pedig a jövő évben hagyja el a sajtót, magában foglalja Jókai Mórnak részint a nemzeti kiadás közrebocsátása után keletkezett elbeszéléseit, részint pedig olyan műveit, melyek a költő életében személyes vonatkozásuk miatt nem voltak kiadhatók. Jókai Mór hátrahagyott műveinek a megjelenése irodalmunknak nagy haszna. Bár kétségtelen, hogy Jókai aggkori művei sem a fantázia erejében, sem az elbeszélés művészetében nem érik utól élete világában írt műveit, mégis irodalmunk számottevő alkotásai közé tartoznak s már ez által is reászolgáltak arra, hogy összegyűjtessenek. Még értékesebbek azok a dolgozatok, melyeket Jókai szándékosan mellőzött a nagy gyűjtemény kiadásakor, élményei, politikai és irodalomtörténeti dolgozatai (v. ö. IV—VI. k.), melyeknek ma már tudományos értékük is van; becses adalékok a kor irodalmának, műveltségének történetéhez s a nemzet életéhez. S a legfontosabb, hogy ez új sorozatokkal hozzáférhetővé válik az egész Jókai páratlan gazdagsága s egy gyűjteményben kapjuk az író összes alkotásait. A kötetek alakja és kiállítása teljesen olyan mint a nemzeti kiadásé. Óhajtandó volna, ha az utolsó kötethez jegyzetek csatoltatnának, melyen a legszükségesebb philologiai tájékoztatást nyújtanák. (Az egyes elbeszélések, regények, dolgozatok keletkezésének és megjelenésének ideje s az utóbbiak helye.) Jung Ungarn. 1911. évf. 11., 12. f. Berlin, Paul Cassirer. N. 8-r. 1207—1310. *Katona, Dr. Ludwig und Dr. Franz Szinnyei : Geschichte der ungarischen Literatur. (Samml. Göschen 556.) Leipzig, Göschen, 1911. K. 8-r. 152 1.