Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1971 (13. évfolyam, 1-17. szám)

1971-01-25 / 1. szám

UNIVERSITAS - Verebes-módra Pedáns „ó-évad” után (hiszen a Zongora és az In­cidens valóban minden szempontból rizikómentes produkció volt) végre egy minden tekintetben kocká­zatos Universitas-vállalko­­zás az új szezonban. „Prob­lematikus”, „gondolatilag tisztázatlan”, sorjáznak a szokásos címkék a szakmai zsargon klisé-kölcsönzőjé­ből. „Hálistennek!” — fűz­zük hozzá máris, némileg klerikális zengésű, ám alap­jában nagyon is népi ész­járású, tisztes kárörömmel. Nosza, színházi filológus­bürokraták: elő a csatto­gó fejszékkel, neki a gyön­ge hajtásnak: itt aztán van mit nyesegetni! De van ám: Verebes István rendező írónak bizony zsengécske, a díszlettervező sem pályáz­­hat eséllyel a neoszecessziós színházi világfesztiválon, s az amatőr színjátszók is csupán „kérdő­módban” játszanak, sehol semmifé­le váteszi póz, szakadt ron­gyokat húzogatnak nagy történelmi Feszty-körkép helyett. „Oh mon dieu!” — mi lesz veletek, sznobocs­­kák, kultúr­libák? S hoz-e valamit mégis ez a fanyar tehetségű, sokfé­leképp kíváncsi fiatal ren­dező ebben a szándékosan provinciális kontúrokkal körülhúzott magyar Hamle­­tládában? Kérdéseket, meg­indított gondolatsort, s ha drámaírónak valóban kezdő is még, színházi embernek fiatal, de máris „róka". Tán még a narrátor sem lebeg­ne valamelyest bizonytala­nul — csöppet a presszók­ba kacsintva —, ha a sze­reposztás ez esetben is né­mileg jobban sikerül. Ám Csányi Árpád remek „csi­­ki-csuki” díszleteiben erős intellektus kormányozza a mondatokat, mozgásokat, a két lélegzetvétel közt fél­kézzel ki-behúzogatható időt. Más szóval: ritmusér­zék és lendület jellemzi Verebes István munkáját: „in statu nascendi”. Említhetnénk még a sze­replők okos igyekezetét, ér­tő engedelmességét: a ke­vés disszonáns hang sem az amatőrség, inkább a szín­házias próbálkozás követ­kezménye. Vajda Károly profi­ színész, erről aligha érdemes vitázni. Katona Imre elegánsan érti, gyö­nyörűséggel játssza figurá­ját. Ám az igazi nyereség: Répássy András borzongató és Költői Endréje. Ez a haj­lékony hangú, arcban és testben mozgékony, szel­lemre eleven fiatalember feledteti velünk az öntevé­keny színjátszás ama „bű­nét”, hogy „csupán” a lel­kesedés élteti, és honorá­riuma: a gondolatébresztés reménye. Hisszük: ez az egyetemi színház egyik lehetséges út­ja. Reméljük, új és leg­újabb szerzők is idesereg­­lenek e halott műveket föl­támasztó, de elevenekre szintúgy bízvást figyelő majdani műhelybe. Nádor Tamás „Az abszolút szabadság­­ emberellenes” Déry Tibor szerzői estje Pomogáts Géza kritikus bevezetője után a műsor első részében montázs hangzott el a korabeli kri­tikákból, levelekből válo­gatva, amelyek a „Fehér pillangó” című novella és a „Felelet” című regény megjelenése után olyan nagy vihart kavartak a sajtóban és az írók sora­i­ban. A ma már szinte mu­latságos, előre megíratott „munkáslevelek” — „A re­gényt nem olvastam, de egyetértek a bírálattal” — nagy derültséget keltettek. Mint Déry Tibor maga is mondta, ő is jól szórako­zott az általa is ismeretlen­­ anyagokon. Nagyszerűen szerepeltek Berek Kati, Halda Alice és Fodor Ta­más, akik regényrészleteket és novellákat olvastak fel, illetve adtak elő élményt adóan. Nagy tetszéssel fo­gadta a közönség a Szere­lem c. film körülbelül fél órás részletét is. Déry Tibor az est első ré­szében is szerepelt egy cap- t­riccojának elmondásával, az igazi reveláció azonban a műsor utolsó része volt. Réz Pál bensőségesen, hu­morral és bölcsen beszél­getett a közönség képvise­letében Déry Tiborral. Réz Pál Déryvel való há­rom találkozásáról beszélt, melyek emberközelbe hoz­ták a sokat szenvedett, de még mindig alkotókész szerzőt. Déry még az úgy­nevezett (valójában nem lé­tező) „kényes” kérdésekre is frappáns humorral és életbölcsességgel válaszolt. „Az ember csak valamitől lehet szabad” — mondta Déry. „Szabad lehet a sze­relemtől, a betegségtől, a háborútól, a szenvedéstől, de az abszolút szabadság olyan, mint amikor az em­ber nemcsak kötelezettsé­geitől, de jogaitól is meg van fosztva, és az ilyen ér­telmű szabadság — ember­­ellenes.” Nemcsak az írót lát­tuk, de az embert is. Ez a tény adott sajátos varázst az estnek, mely dicséri Mó­rai Enikő szerkesztői mun­káját, valamint Réz Pál in­tellektusát és különleges képességét arra, hogy az ol­vasónak szinte távoli szer­zőt a színpadtól is elsza­kítva beszélgető partnerré, baráttá, saját énünk meg­­szólaltatójává alakítsa. Az év egyik legszebb „teltházas” irodalmi estjé­nek örülhettünk december 9-én az Egyetemi Színpa­don. Várjuk a folytatást. A „Próza a pódiumon”-soro­zat következő estje január 25-én Németh Lászlóé lesz. Réz Pál és Déry Tibor. SZÓKRATÉSZ VÉDŐBESZÉDE „Khairephon” elment Del­­phoiba jóslatot kérni, azt kér­dezte, van-e ember, aki Szók­­ratésznél bölcsebb. Püthia pedig azt válaszolta, hogy Szókratésznél senki sem böl­csebb ... „hogy ne az isten szavát becsüljem legtöbbre — elmélkedett Szókratész — a jóslat jelentésének vizsgálata érdekében, el kellett mennem mindenkihez, kiről azt állítot­ták, hogy bölcs”. Szókratész útrakelt, sok em­bert meghallgatott, megvizs­gált és úgy találta, hogy a bölcsnek mondott embereket „bölcsnek hisz sok ember, leg­inkább pedig ő maga, valójá­ban pedig nem az”. És Szókratész valójában bölcs, „mert ő azt véli, hogy tud, no­ha nem tud, én viszont nem is vélem azt, hogy tudok, mint ahogy nem tudok”. Vizsgálódása közben egyre több haragosra tett szert, míg­nem a rágalmakat összegező Melétosz vádjával szemben a törvény előtt mondja el védő­beszédét. Platon Szókratész Védőbe­széde című művét, amelyet Devecseri Gábor fordított magyarra, Gyurkó László át­dolgozta a Huszonötödik Szín­ház számára. Platon dolgozott ki elsőnek rendszeres etikát. Etikájában három tényezőt jelölt meg: a bölcsességet, a bátorságot, és az affekciók derűs állapo­tát. E három erény az igaz­ságosságban egyesül. Platon e művében is a ragyogóan meg­írt dialógusokban a bölcses­séget, az igazságot példázza, tanítómesterének, Szókratész­­nak az életén keresztül. A két és fél ezer év előtti szavak, amelyek ma hangza­nak el egy fiatal új színház színpadáról, lekötik, magával ragadják a nézőt. A tiszta, logikus gondolko­dás, a régmúltat a mával ösz­­szekapcsoló jó rendezés és a Szókratészt alakító Haumann Péter kitűnő, szuggesztív já­téka — nem is játéka, hanem művészien megkomponált, le­nyűgöző természetessége — szokatlanul mély élményt nyújt. Súlyos gondolatok, ke­cses szépségben épülnek egy­másra, miközben a szellemi „játék” Szókratész esetében, életre-halálra megy. Ez a bölcs ember könnyed tisztasága, rendíthetelen hiva­tásérzete a kamaraszínpadról leegyszerűsített, de találó gesz­tusokkal emberi hangon röp­pen a bírák felé és szól az athéni polgároknak, a Szókra­­tésszel együtt lélegző nézők­nek. A Védőbeszéd nem lesz csak csillogó szónoklat, színes, de üres bravúr, hanem az igaz­ságosság, a helytállás, a két­kedéseken keresztül az önma­gát mindjobban emberségében megvalósító ember klasszikus és mának szóló példája. S szól Szókratész: „Ejnye te derék Ember, athéni polgár, böl­csességben és hatalomban leg­gazdagabb város polgára, nem szégyelled, hogy mindég csak a vagyonod gyarapítására van gondod, meg a hírnevedre, dicsőségedre, de az igazságról és arról, hogy magadat leg­­jobbá tedd, nem is gondosko­dós!” Gyimesi Kornél Petőfi kirgiz nyelven A Kirgiz Állami Kiadó a nagy magyar költő, Petőfi Sán­dor válogatott műveinek kirgiz nyelvű újabb kiadását készíti elő. Ez lesz a Szovjetunió né­peinek nyelvein megjelenő 41. Petőfi-kiadás. A magyar köl­tő válogatott műveinek utol­só kirgiz kiadása 1957-ben je­lent meg a köztársaság főváro­sában, Frunzében, ami gyorsan el is fogyott. Petőfi Sándor verseit Kuba­­nics Akajev és Akun Asirov kirgiz költők ültették át nem­zeti nyelvükre. Ebben a ki­adásban Akajev újabb fordí­tásai is megjelennek. Petőfi Sándor művei a Szov­jetunió népeinek 15 nyelvén 750 000 példányban jelentek meg. APN BARTÓK EMLÉKEST AZ EÖTVÖS KOLLÉGIUMBAN Az 1970. szeptember 26. és 1971. március 25. közötti idő­szakot a magyar művészeti és tudományos közélet Bartók Béla emlékének szenteli. Ter­mészetesen nemcsak a Fil­harmónia, vagy a Tudomá­nyos Akadémia, hanem a gyárak, iskolák és a különféle intézmények is részt vállalnak e szép feladat teljesítésében. Az országos hatósugarú ün­nepi időszak szép eseményé­nek számított az Eötvös kol­légium Bartók-ünnepélye, amelyre még decemberben, a vizsgaszünet előtt került sor. A nagy érdeklődésre szá­mot tartó esten nemcsak a művészről, az emberről is szó esett: arról, akinek neve elválaszthatatlanul összefor­rott a Duna menti népek egy­ségének gondolatával, és aki­nek népdalfeldolgozásai kis­iskolások ajkán és komoly dzsesszegyüttesek lemezein egyaránt tovább élnek. A küzdelmes életpálya fel­idézése során zenei kultúránk másik nagy alakjáról, Kodály Zoltánról is megemlékeztek az előadók, hiszen e két név ma már nem választható el egymástól: sok vonatkozásban rokon életművük, együttmű­ködésük eredményeként szü­letett meg a nemzeti jellegű és mégis nemzetközi jelentő­ségű magyar muzsika. Az est műsorát a kollégium irodalombarát diákjai és a Zeneművészeti Főiskola hall­gatói (Verrasztó Lajos, Lip­­tay Katalin, Papp Zoltán, Ró­nai Béla, Holik Zsuzsa) állí­tották össze és adták elő. Ze­ne és élő beszéd harmóniáját jelentette, hogy a nagy tech­nikai tudást igénylő zongora­­darabok mellett két nagy ze­neszerzőnk szavait is meghall­gathattuk magnetofonszalag­ról. Saját korukra vonatkozó gondolataik között nemegy­szer nagyon időszerű kérdé­sekkel találkozhattunk, java­solt megoldásaik tán ma sem elképzelhetetlenek. A műsor befejezéseként az egyetemi énekkar kamara­kórusa — amely azóta felvet­te a Bartók Béla nevet —■ népdalfeldolgozásokat adott elő. Fazekas Tiborc 23- án, szombaton este 7 órakor SÁNDOR GYÖRGY ESTJE 24- én, vasárnap du.­l/„ 4 órakor „Szerelem” KONCZ ZSUZSA ÖNÁLLÓ MŰSORA 24­-én, vasárnap este 7 órakor „És szólt a Romlás ...” UJLAKY KÁROLY ELŐADÓESTJE 25- én, hétfő este 7 órakor Próza a pódiumon NÉMETH LÁSZLÓ SZERZŐI ESTJE 26- án, kedd du. 1­6 és 8 órakor FILMŰVÉSZETI SOROZATOK III. 7. előadás 27- én, szerda este 7 órakor Filmismeretterjesztő sorozat 2. FILM­ES SEX (ismétlés) 29- én, pénteken este 6 órakor Premier előtti filmvetítés SZERELEM 30- án, szombat este 7 órakor KOVÁCS GYULA JAZZESTJE 31- én, vasárnap du. Va 4 órakor „Minálunk vannak fenyvesek ...” TOMPA LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE I1-én, vasárnap este 7 órakor Mai magyar filmművészek XII. KOVÁCS ANDRÁS rendező. Február 2-án, kedden­­­, 6 órakor FILMMŰVÉSZETI SOROZAT IV. 1. előadás 4- én, csütörtökön este 7 óra, ENDRE. MAGYAR KIRÁLYFI 5- én, péntek este 6 órakor Az Eötvös Gimnázium EÖTVÖS JÓZSEF EMLÉKESTJE 6- án, szombaton este 7 órakor AZ ILLÉS EGYÜTTES HANGVERSENYE 7- én, vasárnap du. 3 órakor „Szerelem" KONCZ ZSUZSA ÖNÁLLÓ MŰSORA 7-én, vasárnap este 7 órakor . A XVIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál • díjnyertes filmjei (Ismétlés) Csak a zsebpénz lenne több... 5

Next