Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1971 (13. évfolyam, 1-17. szám)
1971-01-25 / 1. szám
UNIVERSITAS - Verebes-módra Pedáns „ó-évad” után (hiszen a Zongora és az Incidens valóban minden szempontból rizikómentes produkció volt) végre egy minden tekintetben kockázatos Universitas-vállalkozás az új szezonban. „Problematikus”, „gondolatilag tisztázatlan”, sorjáznak a szokásos címkék a szakmai zsargon klisé-kölcsönzőjéből. „Hálistennek!” — fűzzük hozzá máris, némileg klerikális zengésű, ám alapjában nagyon is népi észjárású, tisztes kárörömmel. Nosza, színházi filológusbürokraták: elő a csattogó fejszékkel, neki a gyönge hajtásnak: itt aztán van mit nyesegetni! De van ám: Verebes István rendező írónak bizony zsengécske, a díszlettervező sem pályázhat eséllyel a neoszecessziós színházi világfesztiválon, s az amatőr színjátszók is csupán „kérdőmódban” játszanak, sehol semmiféle váteszi póz, szakadt rongyokat húzogatnak nagy történelmi Feszty-körkép helyett. „Oh mon dieu!” — mi lesz veletek, sznobocskák, kultúrlibák? S hoz-e valamit mégis ez a fanyar tehetségű, sokféleképp kíváncsi fiatal rendező ebben a szándékosan provinciális kontúrokkal körülhúzott magyar Hamletládában? Kérdéseket, megindított gondolatsort, s ha drámaírónak valóban kezdő is még, színházi embernek fiatal, de máris „róka". Tán még a narrátor sem lebegne valamelyest bizonytalanul — csöppet a presszókba kacsintva —, ha a szereposztás ez esetben is némileg jobban sikerül. Ám Csányi Árpád remek „csiki-csuki” díszleteiben erős intellektus kormányozza a mondatokat, mozgásokat, a két lélegzetvétel közt félkézzel ki-behúzogatható időt. Más szóval: ritmusérzék és lendület jellemzi Verebes István munkáját: „in statu nascendi”. Említhetnénk még a szereplők okos igyekezetét, értő engedelmességét: a kevés disszonáns hang sem az amatőrség, inkább a színházias próbálkozás következménye. Vajda Károly profi színész, erről aligha érdemes vitázni. Katona Imre elegánsan érti, gyönyörűséggel játssza figuráját. Ám az igazi nyereség: Répássy András borzongató és Költői Endréje. Ez a hajlékony hangú, arcban és testben mozgékony, szellemre eleven fiatalember feledteti velünk az öntevékeny színjátszás ama „bűnét”, hogy „csupán” a lelkesedés élteti, és honoráriuma: a gondolatébresztés reménye. Hisszük: ez az egyetemi színház egyik lehetséges útja. Reméljük, új és legújabb szerzők is idesereglenek e halott műveket föltámasztó, de elevenekre szintúgy bízvást figyelő majdani műhelybe. Nádor Tamás „Az abszolút szabadság emberellenes” Déry Tibor szerzői estje Pomogáts Géza kritikus bevezetője után a műsor első részében montázs hangzott el a korabeli kritikákból, levelekből válogatva, amelyek a „Fehér pillangó” című novella és a „Felelet” című regény megjelenése után olyan nagy vihart kavartak a sajtóban és az írók soraiban. A ma már szinte mulatságos, előre megíratott „munkáslevelek” — „A regényt nem olvastam, de egyetértek a bírálattal” — nagy derültséget keltettek. Mint Déry Tibor maga is mondta, ő is jól szórakozott az általa is ismeretlen anyagokon. Nagyszerűen szerepeltek Berek Kati, Halda Alice és Fodor Tamás, akik regényrészleteket és novellákat olvastak fel, illetve adtak elő élményt adóan. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a Szerelem c. film körülbelül fél órás részletét is. Déry Tibor az est első részében is szerepelt egy cap- triccojának elmondásával, az igazi reveláció azonban a műsor utolsó része volt. Réz Pál bensőségesen, humorral és bölcsen beszélgetett a közönség képviseletében Déry Tiborral. Réz Pál Déryvel való három találkozásáról beszélt, melyek emberközelbe hozták a sokat szenvedett, de még mindig alkotókész szerzőt. Déry még az úgynevezett (valójában nem létező) „kényes” kérdésekre is frappáns humorral és életbölcsességgel válaszolt. „Az ember csak valamitől lehet szabad” — mondta Déry. „Szabad lehet a szerelemtől, a betegségtől, a háborútól, a szenvedéstől, de az abszolút szabadság olyan, mint amikor az ember nemcsak kötelezettségeitől, de jogaitól is meg van fosztva, és az ilyen értelmű szabadság — emberellenes.” Nemcsak az írót láttuk, de az embert is. Ez a tény adott sajátos varázst az estnek, mely dicséri Mórai Enikő szerkesztői munkáját, valamint Réz Pál intellektusát és különleges képességét arra, hogy az olvasónak szinte távoli szerzőt a színpadtól is elszakítva beszélgető partnerré, baráttá, saját énünk megszólaltatójává alakítsa. Az év egyik legszebb „teltházas” irodalmi estjének örülhettünk december 9-én az Egyetemi Színpadon. Várjuk a folytatást. A „Próza a pódiumon”-sorozat következő estje január 25-én Németh Lászlóé lesz. Réz Pál és Déry Tibor. SZÓKRATÉSZ VÉDŐBESZÉDE „Khairephon” elment Delphoiba jóslatot kérni, azt kérdezte, van-e ember, aki Szókratésznél bölcsebb. Püthia pedig azt válaszolta, hogy Szókratésznél senki sem bölcsebb ... „hogy ne az isten szavát becsüljem legtöbbre — elmélkedett Szókratész — a jóslat jelentésének vizsgálata érdekében, el kellett mennem mindenkihez, kiről azt állították, hogy bölcs”. Szókratész útrakelt, sok embert meghallgatott, megvizsgált és úgy találta, hogy a bölcsnek mondott embereket „bölcsnek hisz sok ember, leginkább pedig ő maga, valójában pedig nem az”. És Szókratész valójában bölcs, „mert ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont nem is vélem azt, hogy tudok, mint ahogy nem tudok”. Vizsgálódása közben egyre több haragosra tett szert, mígnem a rágalmakat összegező Melétosz vádjával szemben a törvény előtt mondja el védőbeszédét. Platon Szókratész Védőbeszéde című művét, amelyet Devecseri Gábor fordított magyarra, Gyurkó László átdolgozta a Huszonötödik Színház számára. Platon dolgozott ki elsőnek rendszeres etikát. Etikájában három tényezőt jelölt meg: a bölcsességet, a bátorságot, és az affekciók derűs állapotát. E három erény az igazságosságban egyesül. Platon e művében is a ragyogóan megírt dialógusokban a bölcsességet, az igazságot példázza, tanítómesterének, Szókratésznak az életén keresztül. A két és fél ezer év előtti szavak, amelyek ma hangzanak el egy fiatal új színház színpadáról, lekötik, magával ragadják a nézőt. A tiszta, logikus gondolkodás, a régmúltat a mával öszszekapcsoló jó rendezés és a Szókratészt alakító Haumann Péter kitűnő, szuggesztív játéka — nem is játéka, hanem művészien megkomponált, lenyűgöző természetessége — szokatlanul mély élményt nyújt. Súlyos gondolatok, kecses szépségben épülnek egymásra, miközben a szellemi „játék” Szókratész esetében, életre-halálra megy. Ez a bölcs ember könnyed tisztasága, rendíthetelen hivatásérzete a kamaraszínpadról leegyszerűsített, de találó gesztusokkal emberi hangon röppen a bírák felé és szól az athéni polgároknak, a Szókratésszel együtt lélegző nézőknek. A Védőbeszéd nem lesz csak csillogó szónoklat, színes, de üres bravúr, hanem az igazságosság, a helytállás, a kétkedéseken keresztül az önmagát mindjobban emberségében megvalósító ember klasszikus és mának szóló példája. S szól Szókratész: „Ejnye te derék Ember, athéni polgár, bölcsességben és hatalomban leggazdagabb város polgára, nem szégyelled, hogy mindég csak a vagyonod gyarapítására van gondod, meg a hírnevedre, dicsőségedre, de az igazságról és arról, hogy magadat legjobbá tedd, nem is gondoskodós!” Gyimesi Kornél Petőfi kirgiz nyelven A Kirgiz Állami Kiadó a nagy magyar költő, Petőfi Sándor válogatott műveinek kirgiz nyelvű újabb kiadását készíti elő. Ez lesz a Szovjetunió népeinek nyelvein megjelenő 41. Petőfi-kiadás. A magyar költő válogatott műveinek utolsó kirgiz kiadása 1957-ben jelent meg a köztársaság fővárosában, Frunzében, ami gyorsan el is fogyott. Petőfi Sándor verseit Kubanics Akajev és Akun Asirov kirgiz költők ültették át nemzeti nyelvükre. Ebben a kiadásban Akajev újabb fordításai is megjelennek. Petőfi Sándor művei a Szovjetunió népeinek 15 nyelvén 750 000 példányban jelentek meg. APN BARTÓK EMLÉKEST AZ EÖTVÖS KOLLÉGIUMBAN Az 1970. szeptember 26. és 1971. március 25. közötti időszakot a magyar művészeti és tudományos közélet Bartók Béla emlékének szenteli. Természetesen nemcsak a Filharmónia, vagy a Tudományos Akadémia, hanem a gyárak, iskolák és a különféle intézmények is részt vállalnak e szép feladat teljesítésében. Az országos hatósugarú ünnepi időszak szép eseményének számított az Eötvös kollégium Bartók-ünnepélye, amelyre még decemberben, a vizsgaszünet előtt került sor. A nagy érdeklődésre számot tartó esten nemcsak a művészről, az emberről is szó esett: arról, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrott a Duna menti népek egységének gondolatával, és akinek népdalfeldolgozásai kisiskolások ajkán és komoly dzsesszegyüttesek lemezein egyaránt tovább élnek. A küzdelmes életpálya felidézése során zenei kultúránk másik nagy alakjáról, Kodály Zoltánról is megemlékeztek az előadók, hiszen e két név ma már nem választható el egymástól: sok vonatkozásban rokon életművük, együttműködésük eredményeként született meg a nemzeti jellegű és mégis nemzetközi jelentőségű magyar muzsika. Az est műsorát a kollégium irodalombarát diákjai és a Zeneművészeti Főiskola hallgatói (Verrasztó Lajos, Liptay Katalin, Papp Zoltán, Rónai Béla, Holik Zsuzsa) állították össze és adták elő. Zene és élő beszéd harmóniáját jelentette, hogy a nagy technikai tudást igénylő zongoradarabok mellett két nagy zeneszerzőnk szavait is meghallgathattuk magnetofonszalagról. Saját korukra vonatkozó gondolataik között nemegyszer nagyon időszerű kérdésekkel találkozhattunk, javasolt megoldásaik tán ma sem elképzelhetetlenek. A műsor befejezéseként az egyetemi énekkar kamarakórusa — amely azóta felvette a Bartók Béla nevet —■ népdalfeldolgozásokat adott elő. Fazekas Tiborc 23- án, szombaton este 7 órakor SÁNDOR GYÖRGY ESTJE 24- én, vasárnap du.l/„ 4 órakor „Szerelem” KONCZ ZSUZSA ÖNÁLLÓ MŰSORA 24-én, vasárnap este 7 órakor „És szólt a Romlás ...” UJLAKY KÁROLY ELŐADÓESTJE 25- én, hétfő este 7 órakor Próza a pódiumon NÉMETH LÁSZLÓ SZERZŐI ESTJE 26- án, kedd du. 16 és 8 órakor FILMŰVÉSZETI SOROZATOK III. 7. előadás 27- én, szerda este 7 órakor Filmismeretterjesztő sorozat 2. FILMES SEX (ismétlés) 29- én, pénteken este 6 órakor Premier előtti filmvetítés SZERELEM 30- án, szombat este 7 órakor KOVÁCS GYULA JAZZESTJE 31- én, vasárnap du. Va 4 órakor „Minálunk vannak fenyvesek ...” TOMPA LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE I1-én, vasárnap este 7 órakor Mai magyar filmművészek XII. KOVÁCS ANDRÁS rendező. Február 2-án, kedden, 6 órakor FILMMŰVÉSZETI SOROZAT IV. 1. előadás 4- én, csütörtökön este 7 óra, ENDRE. MAGYAR KIRÁLYFI 5- én, péntek este 6 órakor Az Eötvös Gimnázium EÖTVÖS JÓZSEF EMLÉKESTJE 6- án, szombaton este 7 órakor AZ ILLÉS EGYÜTTES HANGVERSENYE 7- én, vasárnap du. 3 órakor „Szerelem" KONCZ ZSUZSA ÖNÁLLÓ MŰSORA 7-én, vasárnap este 7 órakor . A XVIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál • díjnyertes filmjei (Ismétlés) Csak a zsebpénz lenne több... 5