Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1984 (26. évfolyam, 1-20. szám)
1984-02-13 / 1-2. szám
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PARLAMENTBEN AZ MN PROGRAMJA AZ OKTATÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) re azért van szükség, mert igen nagy a képesítés nélkül foglalkoztatottak száma, és mert akik rendelkeznek is képesítéssel, jelentős hányadukban (ami idén a végzettek 25 százalékát jelenti) azok sem ezt a pályát választják. Jóllehet, ennek számos oka van, a bérezés kétségkívül a legdöntőbb. Éppen ezért is gondolnak a jövő évben a pedagógusfizetések emelésére. Ami a minőségi változtatásokat illeti, itt részint a képzés egységesítése, másrészt a pedagógusi, illetve szakmai munka nagyobb elismertetése és a folyamatos továbbképzés megszervezése a leglényegesebb. Az egységesítés abban a formában valósul meg, hogy együtt képezik majd az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában tanító pedagógusokat, valamint az óvónőket és a tanítókat. Ez irányban már több helyütt megindultak a kísérletek. Az újfajta képzéssel szembeni aggodalmak ellen azt hozta fel a miniszter, hogy volt már — nem is túl régen — hasonló állapot Magyarországon, illetve bizonyos országokban ez ma is bevett szokás. További tartalmi intézkedés az is, hogy megkísérlik a tudós-tanár típusának felélesztését. Külön bérezésben és egyéb kedvezményekben részesítik a tudományos munkát végzőket, s növelik a pedagógusoknak adható kitüntetések számát. Ezután rátért Köpeczi Béla a felsőoktatás fejlesztésének kérdéseire. Elsőként azt emelte ki, hogy nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni az értelmiségképzésre, amin azt kell érteni, hogy jobban felkészítik a szakembereket arra, milyen helyet fognak elfoglalni a társadalomban, s milyen tennivalóik lehetnek, vannak a társadalom életében. Felvetődik ezzel kapcsolatban a korszerű általános műveltség kérdése is felső fokon. Kiindulásképpen le kell szögezni, hogy ez nem szorítkozhat a humán tudományok, illetve az irodalom és a művészetek prioritására. Ennek eléréséhez értelemszerűen tartalmi korszerűsítés szükséges az egyetemeken, főiskolákon. Konkrétabban beszélni erről viszont csak akkor lehet, ha megfelelő szakági, intézményi koncepciók állnak rendelkezésre. A szakági konkretizálás a következő év feladata lesz, míg az intézményi tervek kidolgozása a jövő év végére várható. Köpeczi Béla megjegyezte, hogy az a paradox helyzet állt elő, miszerint a korszerűsítéssel elvben mindenki egyetért, de amikor a megvalósítás kerül szóba, akkor az érdekellentétek akadályozzák az előbbre jutást. Az ifjúság a radikális reformok híve, míg az oktatók inkább a status quo mellett vannak. Nagy fontosságot tulajdonítunk az egyetemeken folyó kutatásoknak, és ezek erősítését szeretnénk elérni — folytatta a miniszter. A természettudományok, az agrártudományok és az orvostudomány területén viszonylag előrébb tartunk, míg a társadalomtudományokban nehezebben tör előre az a gondolat, hogy vannak kollektív munkák. Ami viszont koordinációt, nagyobb egységeket, intézeteket igényel. Következő vitatéma volt az egyetem és a közoktatás kapcsolata, a felvételi rendszer és a felvettek száma. A javaslat óvatos ebből a szempontból: megvizsgálják, mely szakokon lehet megkezdeni azt a gyakorlatot, hogy több hallgatót vegyenek fel, mint eddig, ugyanakkor menet közben szelektáljanak. Ez már csak amiatt is kényes pont, mert összefügg a munkaerő-szükséglettel, vagyis az értelmiségi munkanélküliséggel. Az egyetemek belső élete szempontjából felmerült a további demokratizálás kérdése. Az oktatók, tanszék- és intézményvezetők kiválasztását lehetőleg mentessé kell tenni a szűk, helyi érdekektől, éppen ezért a kinevezések megtétele a Minisztertanács hatáskörébe fog tartozni. A cél az, hogy minél többen megvizsgálják valamely tudományos tevékenység társadalmi hasznosságát, és bővítsék az egyetemi oktatásra, tanszékvezetésre alkalmas jelöltek számát. Felmerült a hallgatók jogállásának rendezése is, amely kérdéskört a jövőben fogják kidolgozni. Átalakulnak az irányítás szempontjai is. Ezentúl a megyei tanácsok és a minisztérium együttesen fogják a közoktatás koordinációját végezni, s tervbe van véve megyei pedagógiai intézetek létrehozása is. Az egyetemek és főiskolák tekintetében is megnő a Művelődési Minisztérium felelőssége az ágazati egységesítés és az irányítás szempontjából. A törekvések többek között arra fognak irányulni, hogy ágazati együttműködés alakuljon ki az intézmények között. Az a cél, hogy az iskola is, az egyetem is jobban kitáguljon, kinézzen a társadalom felé — foglalta össze mondanivalóját Köpeczi Béla. — Iskolatanácsok felállítását tervezik, s azt, hogy az egyetemi munkába is jobban bevonják a gazdasági szakembereket. Végezetül kijelentette a miniszter, hogy a Művelődési Minisztérium még javítani fog a programon és az akcióterven január közepéig, s ezután terjesztik ezeket az országgyűlés elé, hogy megszülessék a végleges határozat. Addig is tenni kell érte, hogy mind szélesebb körben megismerjék a javaslatokat. HORVÁT-MAGYAR FÖLDRAJZI KOLLOKVIUM ZÁGRÁBBAN Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Zágrábi Egyetem együttműködési szerződése keretében (8. pont: A természetföldrajzi tanszékkel: Negyedidőszaki felszínfejlődés és a neotektonikus mozgások mértéke és hatása a felszínfejlődésre) három éve folyik eredményes közös munka (témafelelősök: dr. Székely András tanszékvezető, ill. dr. Bognár András egyetemi docens). Az elért eredmények megvitatására a Zágrábi Egyetem Földrajzi Intézete horvát—magyar földrajzi kollokviumot rendezett Zágrábban, melyre 1983. október 26-tól 29-ig tíztagú küldöttséget — hat természet- és négy gazdaságföldrajzost — hívott meg. Október 27-én reggel a természettudományi kar dékánja és igazgatója nyitották meg a kollokviumot a Zágrábi Egyetem Földrajzi Intézetében. Majd V. Rogic professzor jó térképekkel Zágráb fejlődéséről és településföldrajzáról tartott egyórás, kitűnő összefoglaló előadást, melyet vita követett. Ezután a természetföldrajzosok Bognár A. vezetésével a Medvednyica hegylábfelszínét, a gazdaságföldrajzosok a belvárost tekintették meg. Ezt követően gyorsvonattal Kaproncára (Koprivnica), a Dráva menti erősen iparosodó kisvárosba utaztunk. A kollokvium második napján került sor az előadásokra és a szakmai vitára Kaproncán. A Podravka üzem igazgatósági épületében megtartott előadások előtt a résztvevők megtekintették a gyár történetét bemutató filmet és a tevékenységét reprezentáló kiállítást. A nyitó előadások tartama harminc perc, a többi húsz perc volt, majd vita következett. A kollokvium hivatalos nyelve angol és német volt. Az ülések két szekcióban folytak. A természetföldrajzi szekcióban tizenegy előadás hangzott el, hét magyar és négy horvát, a kollokvium eredeti célkitűzéseinek megfelelően az együttműködési témakörből (negyedidőszaki kutatások), ezen belül is — ahol legeredményesebb a közös kutatás, ill. véleménycsere — többségében a határ menti területek természetföldrajzáról (geomorfológiájából). A nyitóelőadást dr. Székely András tartotta „A magyar középhegységek hegylábfelszíneinek fejlődése és típusai” címmel. Harmincéves ide vonatkozó kutatásainak legújabb szintézisét mutatta be hatvan színes dia segítségével. Horvát részről dr. Andrija Bognár tartotta a nyitóelőadást „A Dráva-síkság horvátországi részének geomorfológiai alapproblémái” címmel. A szénhidrogén-kutatások legújabb fúrásadatainak több oldalú elemzése alapján pontosabban megrajzolta a Dráva-árok tektonikai viszonyainak képét, majd a negyedidőszaki üledékképződés, ill. a felszínformálódás fő kérdéseivel foglalkozott. A további előadások: Dr. Papp Sándor adjunktus: Egy hegylábfelszíni táj komplex ökológiai vizsgálata reprezentatív catena-szelvényben Vilko Klein: Az Adriai-tengerfenék gyűrűs szerkezetei. Nemerkényi Antal tanársegéd: A Dráva holt medreinek különböző típusai űrfelvételek alapján. Antun Saler: „A Podravska Slatina környéki Dráva-síkság geomorfológiai jellemzése.” Dr. Zámbó László adjunktus: „Beépített löszfelszínek geomorfológiai térképezése Szekszárd környékének példáján.” Borna Nikollc: „A Szávavölgy Krsko és Podsused közötti szakaszának geomorfológiai jellemvonásai.” Dr. Gábris Gyula adjunktus: „A mohácsi teraszvidék geomorfológiai térképezése." Dr. Zámbó László adjunktus: „A karsztbeszivárgás vizsgálata vörös agyaggal fedett területeken.” Dr. Lerner János adjunktus: „A Kárpát-medence űrföldrajza.” A gazdaságföldrajzi szekció ülésén nyolc előadás hangzott el, három magyar és öt horvát. A nyitóelőadást dr. Szegedi Nándor adjunktus tartotta „A társadalmi-foglalkozási átrétegződés menete néhány nyugat-magyarországi település fejlődése tükrében” címmel. Vezérmotívuma az volt, hogy rámutasson a társadalmi szinte végbemenő általános folyamat áramlatába került falusi települések fejlődésében jelentkező egyetemes érvényű jelenségek mellett az általánostól eltérő egyedi és tipikus vonások szerepére. A Zágrábi Egyetem Földrajzi Intézetéből dr. Ivan Crkvencsc professzor tartotta a nyitóelőadást „A horvát mezőgazdaság természeti és társadalmi feltételei” címmel. Kivetített diagramok és adatsoros táblázatok segítségével bemutatta az elmúlt évtizedek során történt művelésági, birtokszerkezeti és foglalkozási stb. változásokat. További előadások: Dr. Gálai László tanársegéd: „Természeti adottságok idegenforgalmi földrajzi értékelése a Bükk példáján.” Dr. Dragutin Feletar: „A Dráva-vidék gazdaságföldrajzi jellemzői.” Popovics Miklós adjunktus „Az élelmiszeripari üzemek telepítési orientációjáról", majd „Dél-Dunántúl söriparéról” tartott előadást tolmácsolással. Dr. Zlatko Pepevnik: „Jugoszlávia idegenforgalma.” Dr. Adolf Malic: „A társadalmi foglalkozási átrétegződés menete Koprivnicán” című előadása a konferencia színhelyéül szolgáló kisváros fejlődéséről adott számot. A záró előadást Hrvoje Turk tartotta „Horvátország halgazdálkodása” címmel. Dr. Próbáld Ferenc docens előadása — betegsége miatt — csak a kollokvium kiadványában jelenhet meg („Városklíma és környezettervezés Budapesten”). Mindkét szekcióban az előadásokat bőséges, korszerű és világos szemléltetéssel — térképekkel, szelvényekkel és főleg színes diákkal — adták elő, majd élénk és tanulságos vita következett. Az utolsó napon végigutaztunk — sajnos ködös, rossz időben — a Dráva síkságán egészen Eszékig, ahol az előző napi előadásokon elmondottakból egyes fontosabb részleteket, feltárásokat és városokat mutattak meg. A háromnapos kollokvium hasznos volt, elsősorban az előadásodon a vita, a véleménycsere. A látottak hazai kutató- és oktatómunkánkhoz néhány szempontot, motívumot és tényanyagot nyújtottak. Mégis legnagyobb eredménynek a két egyetem oktatói között kialakult jó személyes kapcsolatot tartom, amely a további eredményes együttműködés biztosítéka. Egyetemünk földrajzi tanszékei eddig is tevékeny és eredményes nemzetközi kapcsolatot folytattak, de minden esetben csak egy-két hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező oktató utazhatott ki, ill. egykét külföldi szakembert fogadhattunk. Ez alkalommal csaknem teljes oktatói kar találkozhatott teljes oktatói testülettel 1984-ben tanszékünk rendezi a kollokviumot Budapesten. Székely András Gogolemlékkonferencia \ Debrecenben A közelmúltban, 1984. január utolsó rapájában tartották a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem immár hagyományos országos rendezvényét, a rasszisztikai napokat. Ezúttal három munkacsoportban üléseztek az ország szinte valamennyi felsőoktatási intézményét képviselő oktatók, illetve kutatók. Az irodalmi szekció fogta össze azt a Gogol-emlékkonferenciát, melyet a debreceni KLTE Szláv Filológiai Intézete, a Modern Filológiai Társaság, a MAPRJAL magyarországi szekciója és a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága rendezett a világhírű író születésének 175. évfordulója alkalmából. A konferencia részvevői rámutattak Gogol műveinek nem múló aktualitására, Gogol helyére az orosz és a világirodalomban, s számos előadás az összehasonlító irodalomtörténet vizsgálódási szemszögéből közelítette meg a múlt századi klasszikus munkásságát Egyebek között hallhattunk Gogol és Bulgakov, Gogol és Biok műveinek párhuzamos vonásairól, groteszk és irónia, valamint fantasztikum szerepéről, az elbeszélői funkció alakulásairól, változásairól a XIX. századi orosz irodalomban. Gogol hatásáról, melyet a magyar irodalomra fejtet ki. Szó esett Gogol és Arany János emberi magatartásának, gondolkodásmódjának bizonyos párhuzamairól Gogol és a népköltészet kapcsolatáról. Az irodalmi szekcióval párhuzamosan ülésező nyelvészeti szekcióban többek között szó volt a számítógépek nyelvoktatásban való felhasználási lehetőségéről, és sor került nyelvoktatási programok gépi bemutatására is: több előadás foglalkozott a műfordítás és egyáltalában a fordítás kérdéseivel. A tanácskozás második napján a két szekció ülésével párhuzamosan kezdődött, ugyancsak a KLTE Szláv Filológiai Intézet rendezésében a magyar—nyugati szláv kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó szlavisztikai országos értekezlet, ahol magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok és kárpátukránok nyelvi, irodalmi, képzőművészeti, vallási, néprajzi és történelmi kapcsolatainak újabb kutatásairól számoltak be a szakemberek. Hallhattunk ebben a szekcióban egyebek között egy magyarországi lengyel falu népessége életmódjának átalakulásáról a földrajzi nevek tükrében, a „Wegr-kezrdetű,” földrajzi nevekről, a szláv írásbeliség történetének első századairól. Több előadást színes diafelvételekkel szemléltettek. E szekcióban emlékeztek meg a nagy magyar tudós, Bél Mátyás születésének 300. évfordulójáról. Részben e szekció munkájához kapcsolódik majd a KLTE másik fontos rendezvénye, melyet az egyetem lengyel tanszéke ez év második félévére szervez abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdődött meg a lengyel nyelv és irodalom oktatása a KLTE-n. A kétnapos országos ülésszakon számos más szakember között az ELTE több oktatója is részt vett, így előadást tartott a szlavisztikaértekezleten Király Péter, a nyelvészeti szekcióban Lieber Péterné, az irodalmi szekció Gogol-rendezvényén többek között Kámán Erzsébet, Király Gyula, Kovács Árpád és Lengyel Béla. A Gogol-emlékkonferenciát megelőzően a debreceni egyetem könyvtárának kiállítótermében kiállítást nyitottak, ahol az író életével, illetve műveinek magyarországi útjával kapcsolatos dokumentumokat láthattunk. A konferencia részvevőinek apró figyelmességgel kedveskedett a Lapkiadó Vállalat, illetve a magyar nyelvű szovjet lapok olvasószolgálata, melynek képviselői szintén részt vettek a tanácskozáson. Lengyel János Pályázati felhívás A bauxitgeológia és timföldipar fejlesztése terén kiemelkedő eredményeket elért, a pályázat benyújtásakor 35. életévét még be nem töltött fiatal szakemberek részére „Gedeon Tihamér” elnevezésű díjat alapított az elhunyt leánya, amelyet évenként adományoznak. 1984-ben pályázni olyan 1981. január 1. óta hazai vagy külföldi folyóiratokban megjelent közleményekkel, könyvvel, könyvrészlettel, megadott szabadalommal, megvédett egyetemi doktori, illetve kandidátusi értekezéssel lehet, amely a bauxitgeológia, illetve a timföldgyártás fejlesztését szolgálja. A pályázatot elnyerő 10 000 forintos díjban részesül, és ezzel együtt részére kisplasztikát adnak át. A pályázatokat 1984. június 30-ig lehet beadni a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos Osztályára (1521. Buda-pest, Műegyetem rkp. 3.) A megjelent munkák különlenyomatait vagy másolatait 6 példányban kell csatolni. Több szerzős munkákkal is lehet pályázni, viszont a társszerzőktől nyilatkozatot kell kérni, hogy a pályamű elsősorban a pályázó teljesítménye. A pályázatokat bíráló bizottság értékeli, amelynek elnöke a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, tagjai a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői. A bíráló bizottság 1984. augusztus 31-ig dönt a díj adományozásáról, amely a tanévnyitó keretében kerül átadásra. Budapest, 1984. január hó Polinszky Károly, a kuratórium elnöke Fotópályázat A Gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottsága és Fotóklubja természetfotó-pályázatot hirdet. Pályázhatnak a 30. életévüket 1984-ben még be nem töltő amatőr fotósok, más pályázatokon eddig díjat nem nyert felvételeikkel. Egyes képekkel és sorozatokkal a következő kategóriákban lehet pályázni: I. kategória, fekete-fehér papírképek Rövidebb oldaluk minimum 30 cm hosszú legyen, a képeket kasírozott, kiállításra kész állapotban kérjük beküldeni. II. kategória, színes, keretezett 5X5 cm-es diapozitívek. A beküldhető képek menynyisége korlátlan, egy sorozat legfeljebb öt képből állhat. A pályadíjak együttes öszszege 5000,5 Ft. A kategóriákon belül a díjazottak számát a zsűri belátása szerint határozza meg. A díjakat átcsoportosíthatja, ill. megoszthatja. A zsűri fenntartja azt a jogot, hogy díjakat visszatartson, ill. sorozatokat megbontson. Minden pályaművet lásson el a szerző nevével és lakcímével, és tüntesse fel rajta a kép címét. A beküldött felvételekhez kísérőjegyzéket kérünk mellékelni. A felvételeket 1984. március 7-ig kérjük eljuttatni a következő címre! Agrártudományi Egyetem Közművelődési Titkársága, 2003. Gödöllő, Páter Károly u. 1. A kiállítás megnyitása: 1984. március 14. az egyetem kollégiumában.