Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-11-21 / 169. szám

Előfizetési év helyben és vidéken: Egy hónapra 12*50 K Félévre . . 75'— K negyedévre 37*50 K Egész évre.150'— K EGYES SZÁM ÁRA 50 FILLÉR. Kapható az összes dohánytőzsdékben, utcai árusítóknál. :. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ferencz József-ut 26­, I. em. (passage) :: a városi bérházban. •• A fiumei kérdést Berlinből jelentik. A „Secolo“ értesülése szerint az olasz kor­mány Wilson állásfoglalásának figyelembevétele nélkül, kizárólag nemzeti alapon akarja megoldani a fiumei kérdést. Ebben az ügy­ben tegnap a király, Nitti, Titoni és Badoglie­ tábornok tanácskozást tartott. Hirdetmény az utazási igazolványokról. Köztudomásra hozzuk, hogy azok a személyek, akik a Tiszától nyu­gatra eső területekről jöttek és az utazási igazolványaik vissza is szól­nak, 1019 november 25-ig lebé­lyegeztethetik. E naptól kezdve a visszaszóló utazási igazolványok figyelembe nem vétetnek. Mától kezdve újabb rendeletig Budapestre, vagy a Tiszától nyu­gatra eső területekre szóló semmi­féle kérvény és semmiféle utazási és áruszállítási igazolvány nem adatik ki. Katonai zóna főparancsnoksága. Figyelmeztetés. Az utazó közönség tudomására hoz­zuk s miheztartás végett figyelmeztetjük, hogy az utazási igazolvány elnyeréséért való kérvények a vármegyeház épületé­ben egy direkt ezen célra létesített iro­dába adandók be. Szigorúan tilos, hogy ezentúl a Széchenyi­ utcai zóna­parancs­nokságot ilyen dolgokkal zaklassák. Minden olyan kérvények, amelyek in­direkt módra a zóna-parancsnokságnál lesznek beadva és az utazási iroda ik­tató­könyvében beiktatva nem lesznek, figyelembe nem vehetők. Felhívjuk a közönség figyelmét, hogy mindenki személyesen adja be kér­vényét és az igazolványt csak szemé­lyesen veheti ki, mikor aláírja, hogy átvette. Katonai zóna főparancsnoksága Tilos lEdeola hírterjesztés. Kivonat • 21. ás 26. számú rendeletből (helyesbítve): 1. Vétkesnek tekintetnek mindazon egyének, akik bár nem rossz szándék­kal a nyilvános helyiségekben, vonatok­ban, az utcákon stb. bármiképen közölni, híresztelni, megbeszélni fogják az akár igaz, akár képzelt híreket vagy vélemé­nyeket, amelyek a harci tevékenységet érintik; továbbá, amelyek a helyzetre és a csoportok áthelyezésére, vagy a kato­nai hatóságok rendelkezéseire, vagy bár­minemű, a román hadsereget érintő ügyekre vonatkoznak. 2. Ezen­­vétkezések a katonai bírák által első és utolsó fokban fognak tár­gyaltatni és egy éve terjedő bezárásra és 2000 lei pénzbüntetésre elítéltetni; amikor a fenti vétkek kémkedési és áru­­záti szándékkal történtek, a háború esetén érvényes büntető törvényekben előírt bün­tetések fognak­ végrehajtatni. „Magyarország a legnehezebb probléma . Bukarest, november 20. A „L­ndependance Roumain* irja: A Stokholmban megjelenő „Sven­­ska Dagbladed* .Magyar prob­léma“ címen vezércikket közöl, melyben a következőket írja: A középeurópai államok még mindig várják azt a nyugalmat, melyet a béke fog megteremteni. Mindenesetre Magyar­­ország felé fordul min­den figyelem. Ezt a szerencsétlen országot forradalmak zavarták meg s ma állami egysége is súlyos válság­ban sínylődik. Az antant Károlyi­val nem tárgyalt, annál csodála­tosabb, hogy Kun Bélával kereste az érintkezést, mely természet­szerűleg csak a terror hatalmá­ban elvadult kormányzat felelőtlen nyilatkozatait produkálhatta. Ez a politika nem volt sem üd­vös, se­m­ helyes, mert a magyar válságot épen ez a diplomáciai sakkjáték tette súlyossá, a kül­­szín alatt és ennek felhasználásá­val garázdálkodt Kun Béla oly so­káig. Most a békekonferencia leg­­súlyosabb feladata, hogy a ma­gyar válságot megoldja, mert 15 ennek az országnak élnie kell a középeuró­­ai nyugalom szempont­ából is. Szenvedések és nélkülözések egész sorozata után módot kell nyújtani arra, hogy rendet és megelégedést tudjunk teremteni Ma­gyarországon. Ez nemcsak a szövetséges hatal­mak, de a semleges államok ér­deke is. Beszámoltunk már egy ízben a Paris—Bukarest közt közlekedő Szimplon-express borzalmas ka­tasztrófájáról. Most a párisi és bukaresti lapok nyomán teljes képet adhatunk a megdöbbentő szerencsétlenségről, mely a vo­natot még francia földön, Pont­­sur-Jerme és Seus községek kö­zött érte. A hivatalos jelentés, melyet a paris—lyoni vasúti század tesz közé, így hangzik: — A Simplon express Párisból indulva, a szemafor beállítása sze­rint megállott Paul-sur Jerme és Seus községek között a nyilt pá­lyán. A Simplon nyomában a Pá­­ris—Genfi 665. számú gyorsvo­natot indították, mely nem vette észre az expressnek adott jelzé­seket. A gyorsvonat teljes gőz­zel haladt és belefutott expressbe. A gyors mozdonya, két podgyász­­kocsi és az étkező kocsi össze­­zúzódott. A vasutas század mindössze három halottról, 2 postatisztről és egy mozdonyvezetőről emlékezik­­meg és csak néhány, csekélyszámú sebesültet jelent. Amilyen száraz és lakonikus a hivatalos jelentés, annál tragiku­­sabbak az utasok elbeszélései, akik szerencsésen, élve menekül­hettek a katasztrófából. Az összeütközést magát így írja le a mérnök: — A gyors az Orient-expressbe szaladt és mozdonyával az express végén guruló kocsit darabokra zúzta. Az étkező­kocsi, mely a pod­­gyászkocsi után következett, oly erővel ment neki a bukaresti di­­rektkocsinak, hogy a szó szoros értelmében belefúródott. A két kocsi utasai min­den valószínűség sze­rint kivétel nélkül meg­haltak.­ ­ A genfi gyorsvonatból a postakocsi zúzódott össze és az ezután következő III. osztályú kocsi, melyben 60—70 utas volt. Három másik kocsi, melyek közül egyikben a megrémült mérnök is tartózkodott, egymás tetejébe mászva, felborultak. Még újabb katasztrófa is járulha­tott volna ehhez a szerencsétlen­séghez. A Paris a genfi vonat után újabb vonat indult, melyet a ka­tasztrófa színhelyétől alig 20 mé­ternyire sikerült csak lefékezni. A halottak és sebesültek szá­máról határozott adatatokat sze­rezhettünk. Troidevaux mérnök mintegy 60 halottról és százon felüli sebesültekről beszél. A „Pa­­ris Midi* úgy van értesülve, hogy a halottak száma hat­vannál is több, a sebe­sülteké a száznegyvenet is meghaladja. —­­ ■ A Simplon-express katasztrófája. Hogy történt a szerencsétlenség ? A Seusbe szállított sebesültek közül azóta többen meghaltak. Sok hulla maradt a vonat rom­jai alatt. A halottak legnagyobb­­része nő és gyermek. A sebesül­teket Seusbe és Monrreauxba szállították. Tizenkét hullának, melyek a felismerhetetlenségig meg vannak csonkítva, a sze­mélyazonosságát sem sikerült megállapítani. KitaÉti 3 mmww postai NW. Mint ismeretes, a megszállott területen levő magyar postai bélye­geket felülbélyegezték. A debre­­czeni postahivatalnál, mint érte­sülünk, körülbelül hétszázezer ko­rona névértékű postabélyeg került felülbélyegzésre. A felülbélyegzés rendkívül ízléses kivitelben s há­rom spinben történt.. A felülbélyegzett postabélyegek forgalomba bocsátásáról Sipos Gyula postafőnök az alábbi hiva­talos értesítést bocsátotta ki: A „Zona de ocupatie Romania 1919.IP. T. Ti* szövegű bélyeg­zővel felülbélyegzett postai bélye­gek 1 hó 20-án forgalomba bo­­csájtattak. Ezen naptól kezdve postai küldemények bérmentesí­tésére csakis ilyen bélyegek hasz­nálhatók az egész megszállott te­rületen. A bélyegeket minden postahivatal árusítja, de a csekély készletre való tekintettel csak na­gyon korlátolt számban fog egy vásárlónak kiadatni. A felülbélyegzett frankójegyek­ből 500 sorozat bocsáttatott ki, egy sorozat 36 darab különböző bélyegből áll és írásbeli ajánlat alapján 300 koronán felül áru­­síttatik. Ajánlat a hivatalos órák alatt (d. e. 8—12-ig, d. u. 2—6-ig) az 1. sz. posta-,­­áv. hivatal (Piac­ utca 36. sz.) főnöki irodá­ban nyújtható be. Postafőnökség, Debreczen, 1919 november hó 20-án. Tisztelettel Sipos Gyula, prfőfelügyelő. Figyelmeztetés: Azok az egyének, akik a Tiszán túlról jönnek Debreczenbe, vagy átutaznak Debreczenen és 24 órá­nál tovább időznek itt, kötelesek azonnal jelentkezni a katonai rend­őrségen, bejelentvén ideérkezésü­k idejét. Mindazok, akik e rendelke­zés ellen vétenek, az utazásra vo­natkozó rendelet értelmében meg lesznek büntetve. A katonai zó­ta főparancsnokság­.

Next