Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)

1920-05-26 / 118. szám

2 EGYETÉRTÉS 1920 május 26 Handler Gyula a bíróság előtt. — Az Egyetértés tudósítójától. —­­ Nagy érdeklődés mellett kezdő­dött tegnap Handler Gyula volt­­ kormánybiztos bünpörének tár- Igyalása. Az esküdszéki teremben reggel fél 10 órakor nyitotta meg Nagy Kálmán táblabiró elnök a tárgyalást. Az ötös tanács tagjai az elnökön kívül Benkő Béla, Kiss Sándor, Dávid Samu, Szép Imre törvényszéki bírák. A vádat dr. Dergits Károly főügyész-helyettes képviselte, a védelmet dr. Hódy Béla ügyvéd helyettese, dr. Török Adorján látta el. Handler szuro­­nyos börtönőr mellett ül. A kö­zönség valósággal megostromolta a törvényszéki irodaigazgató helyi­ségét jegyekért. A hallgatóságnak szánt helyet zsúfolásig megtöltötte a közönség. A megidézett tanuk száma meghaladja a százat, kik csaknem mindannyian meg­jelentek. Legelőbb is az elnök Handler Gyulát személyi adataira nézve hallgatta ki. — Handler 38 éves, róm. kath. vallásu Szombathelyen született, foglalkozására nézve munkásbiztositó pénztári igazgató, nős, gyermeke nincs, 5 elemi, 3 ipari és 4 épitőiskolai osztályt végzett, vagyona nincs, 1907-ben izgatás miatt 3 hónapi fogházra volt ítélve, később mégegyszer 100 korona pénzbüntetésre ítél­tetett el szintén izgatásért. Dergits ügyész felolvasta aztán a vádiratot. Vádat emelt az ügyész­ség Handler ellen izgatás bűntettéért, mint tet­tes ellen 10 esetben, mint fel­bujtó ellen 1 esetben, továbbá egy rendbeli zsarolás bűntet­téért, 2 rendbeli lázadás bűn­tettéért, 5 rendbeli hatóság elleni erőszak miatti, 4 rend­beli lopás bűntettéért, végül orgazdaság és orgazdaság kí­sérlete miatt. A vádak Handler Gyulának az októberi forradalom után, de fő­leg a kommunizmus alatti tevé-­­ kenységére és magatartására van-­­ nak alapítva. Handler Gyula részletes kihall­gatása következett aztán. — Bűnösnek érzi magát? — kérdi az elnök. — Nem vagyok bűnös,—mondja Handler. — Mikor lett szocialista? — 1898-ban. — Mi volt akkor a foglalko­zása ? — Kőmüvessegéd voltam, a szociáldemokrata pártszervezet tagja. 1905-től 1910-ig párttitkár lettem. Központi titkár is voltam, majd Székesfehérvárott és Deb­­reczenben voltam párttitkár. — Hajlandó elmondani az előz­ményeket ? Csaknem két órán keresztül adta aztán elő Handler Gyula vallomását. Elmondta, hogy 1910. évben a Munkásbiztosító fogal­mazója, majd 1914-ben igazga­tója lett. A forradalom Debreczen­­ben találta. Megelőzőleg a városi­­közélelmezési bizottság tagja volt. A bizottságban erősen kikelt az akkori közélelmezési miniszter, herceg Wíndisgrätz ama intézke­dése ellen, hogy a városból min­den élelmiszert elszállíttatott ak­kor, mikor Debreczenben még a fejadag sem volt biztosítva. Kije­lentette, hogy ha ez így megy to­vább, akkor nem vállal felelőssé­get az éhező dolgozók esetleges excessussairól. — Felterjesztés is ment a minisztériumhoz, Vásáry tanácsnok, a bizottság előadója csinálta a felterjesztést. És mi lett az eredmény? Az, hogy Vá­­sáry tanácsnokot felmentették az előadói állásától. Hosszasan beszél aztán a vád­lott az októberi forradalomról és a megelőző napokról. Mindent el­követett úgy­­, mint a szociál­demokrata párt, hogy a turbulens elemek készülő garázdálkodását megakadályozza. Nagyon jól tud­ták, hogy a vesztett háború után a kommunizmus felüti fejét, ép­pen azért már jó eleve készültek ennek a meggátlására. Mikor ki­tört a forradalom, összehívták a debreczeni munkásságot gyűlésre, melyen ő volt az előadó. Beszéde közben valaki közbekiáltott: — Éljen a köztársaság ! Abcug a királyság! — Erre — mondja Handler — azt válaszoltam: „Én szívesebben élek egy demokratikus királyság­ban, mint antidemokratikus köz­társaságban.“ Sőt aztán is igye­keztem lecsillapítani a tömeget. Részletesen elmondja aztán Handler, hogy az októberi forradalmat követő napokban a legfőbb törekvése volt, hogy a rendet fentartsa és a jogrendet biz­tosítsa. Mikor a katonaság megbízhatat­lannak bizonyult, sőt egyes osztagok fosztogattak az állomáson, ő intézke­dett, hogy vagongyári munkások vonul­janak ki. Ennek az intézkedésnek kö­szönhető, hogy Debreczenben nem tör­tént semmi súlyosabb zavargás. Mikor 1918 november havában kormánybiztosi kinevezését megkapta, gondolkozott, hogy elfogadja-e ? De mert még a pol­gárság bizalma is felé irányult, hát el­fogadta, annak dacára, hogy spanyolban feküdt. November 28-án még beteg volt, mikor meghallotta, hogy a Munkás Ott­honban néhány ember bolseviki agitá­­ciót akar folytatni. Ő betegen is felkelt és leszerelte az agitációt. Nem eldorá­­dót, nem paradicsomot hirdetett, hanem a munkakényszert. Elmondta, hogy mit tud a Márk Endre polgármester ismeretes erőszakos le­­mondatásáról. Egy este beállított hozzá a lakására egy munkás, papírlapot tartva kezében, melyen a polgármester le­mondása volt. — Másnap épen ő volt az — mondja —, aki felkérette a pol­gármestert hivatalába és összeszidta a munkásokat, kijelentvén, hogy nem tűr semmiféle erőszakot. Érdekes, jegyzi meg, a munkások azt mondták neki, hogy őket a polgári osztályból biztatták, hogy erőszakkal mozdítsák el a polgár­­mestert. Alig hitt a füleinek, de aztán maga is meggyőződött erről, mikor este a Nemzeti Tanácsban szemére vetették, hogy miért nem engedte Márk Endre el­mozdítását. Többféle szélsőséges akciót említett fel aztán vallomásában Handler és rá­mutat arra, hogy ő mindig a szélsősé­ges megnyilvánulások ellen foglalt ál­lást, mégha az ilyesmi által a munká­sokkal került ellentétbe. Mikor meg­tagadta az ingyen tűzifa kiosztását, aknamunkát kezdtek ellene és hangoz­tatták, hogy ez nem szociáldemokratá­hoz való eljárás. A leszerelt szellemi munkások is élesen támadták őt. Az egyes állások betöltésénél nem párt­szempontok vezették, hanem annak mér­legelése, hogy kinek van szaktudása. Az állatorvosi állások betöltésénél sze­mére vetették egyik oldalról, hogy anti­szemita, a másik oldalról, hogy semita. Hosszasabban beszél a tiszadobi eset­ről. A kommunisták Vörös Újságja he­teken át cikkeket írt róla ilyen címek­kel: Handler Gyula a véreskezű cár. Nem adott a támadásra semmit, minden igyekezete oda irányult, hogy rendet te­remtsen. A kaszárnyákba vissza akarta állítani a katonás fegyelmet. Ez sikerült is neki. Letartóztatta Sárai Szabó Lász­lót, a későbbi vörös parancsnokot, mert Pogány megbízásából izgatást akart foly­­tatni a kaszárnyákban, ő adta ki a pa­rancsot a kommunista rendőrök lesze­relésére. Elmondta ezután, hogy őt ma­gyar ember jelentette fel a románoknál­­mikor azok Debreczenbe bevonultak, hogy ő mikor Csúcsára menetzászlóal­­jat küldtek és zászlóavatás volt a Kos­­suth-szobor előtt, rablóknak mondta a románokat. Ezért fogták el és hadbíró­ság elé akarták állítani. — Az életemet csak egy oláh szakasz­­vezetőnek köszönhetem, aki, mikor ki­sértek a fogságba, a jegyzőkönyveket elégette a vonaton és bedobta a félre­eső helybe, mondja Handler, majd így folytatja : — Az igaz, honoráltam is eljárását, mert 1000 koronát adtam neki aján­dékul. Elmondja, hogy sohasem egy pilla­natra nem azonosította magát a kom­munista iránnyal. A proletárdiktatúra alatt is szociáldemokratának vallotta magát, ellenforradalmárnak tartottták. Csak a lapokból értesült, hogy a kom­munizmus Budapesten kitört. Még az­után 3—4 napig működött, mint kor­mánybiztos-főispán. Ezután kapta a mun­kás tanács a központ táviratát, hogy válasszanak háromtagú direktóriumot, de ebben a három tagban Handler nem lehet benne. A maga részéről nem vette ezt tudomásul és óva intette a munkás tanácsot, hogy ez nem szocializmus. Látva a helyzetet, a közegészségügyet nem akarta felborulásnak kitenni és maga erőszakolta ki, hogy nevezzék ki a közegészségügy élére, így lett politi­kai megbízottá. A nagypénteki ellenforradalom alkal­mával találkozott az utcán Czmórral, aki megvádolta, hogy a rendőrség magatartása az ő műve. Másnap letar­tóztatták Mikó Lajost, mert vele ba­rátkozott, de az ő közbenjárására ki­engedték. Éppen ebédnél ült, amikor telefonon kírül vette, hogy dr. Láng Sándort letartóztatták. Miután műtő­­orvosra szükség volt, rögtön ment Barta elvtárshoz és revolverrel kény­­szerítette, hogy engedjék szabadon. — Barta azt felelte, hogy Láng ellenforra­dalmár, de különben is már kiint van a vasútnál. Erre rögtön kiment a vas­úthoz, ahol dr. Lángot leszállíttatta a vonatról és kérte Landlert, hogy kímél­jék a túszokat. Fel is hívta Budapestet telefonon és utasította őket, hogy a debreczeni túszoknak semmi baja se történjen. A többi túszok közül Jóna János mondta neki, hogy nincs egy krajcárja sem. Erre kivette a tárcáját és ami benne volt, 3—400 koronát, átadta neki. Amikor meghallotta, hogy a vörösök védeni akarják a románok ellen a vá­rost, odament Sárói Szabóhoz és kérte, hogy ne védjék a várost, mert össze­lövik. Erre Sárói Szabó gúnyosan azt felelte, hogy ez nem közigazgatás, ha­nem stratégia. Reflektált ezután Handler az izgatás vádjára. Amikor február végén Vágó Béla a Bikában beszédet tartott, ő úgy állapodott meg a munkásság józan szo­cialista részével, ha ő feláll, úgy za­­jongani fognak és felrobbantják a gyű­lést. Vágó több mint egy óráig ismer­tette a szocialista programmot. Ő köz­ben megunta magát és felállt. Erre a hívei nagy zajban törtek ki és abcu­­golni kezdték Vágót. Ekkor lecsende­­sítette a rajongókat, azzal, hogy amit Vágó eddig mondott, az az ő pro­­grammja is és azt ő is helyesli, de halljuk, mit mond a kommunizmusról. Ezután beszélt Vágó Béla a kommuniz­musról. A gyűlés végén ő visszamaradt és halottá, amint Vágó azt mondta környe­zetének, hogy­ úgy kellett volna a gyűlést rendezni, hogy Handler ne legyen jelen. Erre hirtelen közbeszólt: — Talán kellemetlen volt a jelenlé­tem ? — Nem, nem, igyekezett Vágó meg­nyugtatni. Ezután következnek a tanúvallomások. Első tanú Béldy László nyug. főispán. Jelen volt azon a népgyűlésen, amikor Vágó a kommunizmusról beszélt. A be­széden végighúzódott, hogy a polgári osztályt lehetetlenné kell tenni. Egy iz­­ben Vágó elvesztette a tömeg felett az uralmat és ekkor Handler felállt és le­­csendesítve a hallgatóságot kijelentette, hogy ő is helyesli Vágó beszédét. A szembesítésnél Handler ragaszkodik előbbi vallomásához. Tanúi vallomására megesketik. Következő tanú Karay Sándor főgim­náziumi igazgató. Emlékszik rá, hogy 1918. október végén, a Bika előtti nép­gyűlésen Handler a beszédében üdvözölte az orosz bolsevikieket és a francia elv­társakat. Rostás István főkapitány a polgárőr­ség szervezéséről tesz vallomást. A szer­ vezés lassan haladt, mert hiányzott a­­ hatósági támogatás. A támogatást úgy ő , mint Handler a szervezéshez megadták. Handler a vallomásra megjegyzi, hogy a polgárőrség azért nem létesült, mert a belügyminisztériumtól rendeletet ha­­í­pott, hogy mindenkit, a munkásságot is, le kell fegyverezni. § Bay Ádám járásbíró a vádlott ma-­­­gándolgairól tesz vallomást. _ S Olchváry László ügyvéd elmondta, hogy ő kezdeményezte a polgárőrség megalakítását, jelentkeztek is elegen, de nem jöhetett létre a polgárőrség, mert az ügy Handlernél megakadt. A tárgyalás folyik. S SPORT EB Országos atlétikai verseny. Deb­recen sport­közönsége évek óta nélkü­lözte a budapesti és más vidéki váro­sok jeles athlétáit. A múlt évben már volt alkalma közönségünknek látni Gás­pár (MAC) 6­70 m. távolugrását és 13­90 m. hármasugrását, valamint Petrasovszky Leo (NyTVE) magas- és távolugrását. A DEAC f. hó 30-án a DPE pályán ren­dezi meg országos athletikai versenyét, melyen a helyi athletákon kívül a fő­város kiváló gárdái is indulnak verseny­számok: 1. 100 m. síkfutás. 2. Magas­ugrás. 3. 800 m. síkfutás. 4. Súlydobás, előnyverseny. 5. 1000 m. síkfutás, ifjú­sági II. oszt. 6. Távolugrás. 7. 400 m. síkfutás, előnyverseny. 8. Magasugrás ifjúsági, előnyverseny. 9. Diszkoszvetés. 10. 4­400 m. stafétafutás, ifjúsági. 11. Rúdugrás, ifjúsági. 12. 200 m. síkfutás, ifjúsági. 13. Gerelyvetés II. oszt. 14. 3000 m. síkfutás, előnyverseny: 16.4X200 m, stafétafutás. Elmaradtak a pünkösdi mérkő­zések Debreczenben. A DKASE és a Vasutas Sport Club vendége, a buda­pesti Vivő- és Athletikai Club nem játsz­hatott pünköstkor Debreczenben, mivel szereplésüket a rendőrség egy leadvány következtében betiltotta. A DKASE birkózó szakosztálya fel­kéri tagjait, hogy csütörtök este 8 óra­kor a Márkus pincében megjelenni szí­­veskedjenek. Football-szabályok kézikönyve, a sportemberek hasznos útmutatója kapható a „Méliusz“ könyvkereskedés­ben. Ára 13 kor. 20 fillér. A DTE Kisvárdán, Pünkösdkor Kisvárdán szerepelt a DTE. Első nap a Kisvárdai Sp. E.-tet 3: 0-ra (0 :0), második nap a Kisvárdai Testedzőket több tartalékkal 2:1 (0:0) arányban legyőzte. A kisvárdaiak igen kedvesen fogadták a debreczenieket. Vidéki eredmények: DMTK— Hajdúnánási SC 10 :1 (Hajdúnánás). Kisújszállási AC-DEAC 10:3 (4:1) (Kisújszállás), KTE-Püspök­­ladányi AC 2 :0 (1 : 0) (Pladány). u­is A­m­a­n. Szerdán, csütörtökön, pénteken, szom­baton, vasárnap öt napig I I Index „új megbízatása“ kalandorregény 5 részben, 26 felvonás­ A címszerepben : René Creste. —­I. rész: TITOKÜZÉREK 5 felvonásban. Előadások kezdete : 5, 7 és 9 órakor. a P O L L Q. Szerdán: A BABA. Egy házasság története 4 felvonásban. Főszereplő: Lóth Ha. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor. Arany-Bika mozi. Szerdán: A SORS GYERMEKE dráma 4 felvonásban. Rendezte­: Henry Krausz. A KÍNAI herczeg. Vígjáték 8 felvonásban. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor.

Next