Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)

1921-07-24 / 165. szám

DEBRECZEN, 1921. III. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM. VASÁRNAP, JULIUS 24. Előfizetési ár helyben és vidéken, így ka­pra Kh-I Félévre. .180*— K NigyMévr* 110*— K Egész év 440*- K EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. Kapható az összes dohánytőzsdékben és s az utcai árusitóknél Itt az irás, olvassátok!... A Kecskeméti La­pok c. kecskeménti napilap július 23. szombati száma közli az alábbi sorokat: „A Pesti Hírlap 1848. júl. 10- iki száma van a kezemben. Ke­mény Zsigmond báró a magyar újságírók mintaképe, a csak éjjel dolgozó zsurnaliszta és Jósika Miklós báró, a történelmi regény nagymestere írtak benne vezető cikket. Nincs címe sem az egyik­nek, sem a másiknak, de már első mondataikból kiérzik a hon­­szeretet, féltő aggódás, elfogulat­lan nemes érzés a magyar honért. „Ki most az erőt — írja Jósika — szétágaztatja, az akaratot bár­mi módon megtöri, s nem képes bármi egyéni ellenszenvet le­győzni, a hon ily közös veszély­ben, az ne mondja nekünk, hogy hazafi; a bölcsesség s tudomány minden koszorújával nem fös­­vénykedünk ha akarja — de az önzésnélküli honszeretet láng­pártáját nem fogjuk homlokára tűzni!" Egyéni ellenszenv legyőzése, önzésnélküli honszeretet, a­mily ritka ma, pedig nem kevésbbé súlyos időket élünk, mint aminő­ket éltek Jósikáék 1848-ban. De akkor még volt őszinte honsze­retet és volt önmegtagadás a haza érdekében, mert voltak Jó­sika- és Kemény Zsigmond-szerű zsurnaliszták, helyesebben közvé­leményt csinálók. Ma azonban a párttusák tömkelegében, a szél­sőségek kavargó táncában ritka az ilyen, s ezért van az, hogy sohasem a nép a hibás, hanem azok, akik a maguk ellenszenv­­jein és „önzése"-in keresztül a népet, a nemzetet befolyásolják. Jósika és Kemény ma megfor­dulnának sírjukban és nem kí­vánnának e magyar hazában élni". Itt az írás, olvassátok!... Báró Kemény Zsigmond és báró Jósika Miklós tanításai, amelyek úgy ráillenek a mai súlyos idők­re. Mert a fórum lármás vásárján mindent inkább lehet látni és ta­lálni, csak ezt a két nemzet­ meg­váltó nemes talizmánt nem: az egyéni ellenszenv legyőzését és az önzésnélküli honszeretetet! Régi oklevelek kiadása. A debre­­czeni Gazdasági Egyesület által a háború előtt rendezett állatkiállítá­­son jutalmat nyert gazdák részére az oklevelek, a közbejött világfelfor­dulás következtében nem adattak ki. E kényszerszülte mulasztást pótolja most a debreczeni Gazdasági Egye­sület, amikor ma vasárnap délelőtt 11 órakor a Polgári és gazdakör­be­ lyiségében tartandó választmányi ülésén kiosztja a folyó évi június hó 26-án rendezett állatkiállítás kitün­ t­­­tető oklevelein kívül az 1013. évben tartott állatkiállításon nyert okle-­­­veleket is. Milyen lesz az ingatlan fel­szerelés vagyonváltsága ? Budapest, július 23. A nemzet­gyűlés pénzügyi és földmivelés­­ügyi bizottsága ma délután Hu­szár Károly elnöklete alatt tartott ülésében az ingatlan felszerelések váltságát tárgyalta. A fundus instruktus vagyonváltságát átalá­nyozás és a tényleges leltár alap­ján állapították meg. Átalányozás alapján fizetik a vagyonváltságot a saját kezelésben levő birtokok 500 holdig és a bérben levő birto­kok 100 holdig. A normál leltár után a következő kulcsot állítot­ták fel: 1 holdig a felszerelés va­­gyonváltság mentes. Holdanként fizet a felszerelés után: 20 holdig 125 koronát, 50 holdig 150, 100 holdig 175, 100 holdon felül 200 koronát. Az első leltárnál minden négy holdra egy számos állat ala­pul vételével az ezen felüli min­den számos állat után 500 korona fizetendő. A saját kezelésben levő 500 katasztrális holdon felül, il­letve a bérben levő birtokoknál 100 holdon felül az ingatlan va­gyonváltságot a leltár átlaga alapján vetik ki, amelynél az egy normál átlagot tízezer koro­nára becsülnek. Holt leltárban szerepelnek a gőzekék 25.000 ko­rona, motoros szántógépek 5000 korona, egész cséplőgép garnitú­rák lóerőnként megállapított kü­lönböző vagyonváltsággal. Az így megállapított leltár összege után a váltság összeg, ha a leltárérték félmillió korona, ennek 5 száza­léka, ha egymillió korona 6 szá­zalék, ha kétmillió korona 8 szá­zalék és így tovább úgy, hogy az ötvenmillió koronán felüli össze­gű kitárnál 14 százalék a vált­­sága. . . Londonban augusztusra várják az orosz szovjet összeomlását. Borzalmasan pusztít az éhínség. London, július 23. Itt számolnak azzal, hogy augusztus ele­jén, amikor a borzasztó éhínség Oroszországban tetőpontját éri el, Péterváron újra kitör a forradalom. Ha az összeeskü­vőknek sikerül új kormányt alakítaniuk, ez számíthat Fran­ciaország azonnali elismerésére, továbbá arra, hogy Lengyel­­ország és Románia nyomban megkezdik az offenzívát. London, júl­ius 23. Rigai távirat szerint az éhínség következ­tében harminc millió orosz Szibéria, a Kaukázus és Moszkva felé menekül. Az éhező tömeg és a csapatok között harcok vol­tak. Hat is Ilit választott a ref. egyház. Tegnap délután 3 órakor az egyház tanácstermében népes gyűlést tartott a ref egyház pres­bitériuma a csaknem teljes szám­ban megjelent presbiterek nagy érdeklődés főként a tárgysoroza­ton szereplő négy hitoktatói és hat tanítói állás betöltésére vo­natkozott A gyűlést dr. Baltazár Dezső püspök imája nyitotta meg. A múlt ülési jegyzőkönyv hitelesí­tése után elhatározta a persbite­­rium, hogy Csontos Péter presbi­ter emlékezetét jegyzőkönyvben örökíti meg. Esküt tettek dr. Balla Bertalan és Nagy Lajos presbiterek, továbbá a legutóbb választott Debreczeni Ferenc leánygimnáziumi tanár, Kiss Aranka, Tarr Julia, Regula Mar­git, Bottyán Erzsébet tanárnők, köszönettel tudomásul vették özv. Szabó Györgyné 100 és néhai Kovács József volt főgondnok végrendeletileg hagyományozott 6000 K. adományát. Az előkészítő bizottság javaslatot tet­t vallás­­tanító lelkész választására vonat­kozólag. A presbitérium hozzá­járult a bizottság javaslatához s az állásokra egyhangú lelkese­déssel megválasztotta Csüry Ist­ván volt honvéd-theologus, deb­receni s.-lelkészt, Kelemen Gyula konyári s. lelkészt, Téglás Fe­ renc menekült lelkészt és Kán­tor József gim.­s. tanár,­ segéd­­lelkészt. Az iskolaszék bemutatta az öt férfi és egy női állásra beérkezett pályázatokat. Az iskolaszék által elsőként ajánlott Molnár Jánost a presbitérium egyhangú közfel­kiáltással választotta meg, a többi állásra pedig elrendelte a szava­zást, amely eredményeképen a férfi tanítói állásra megválasz­totta a presbitérium Bartha La­jos, Balla Kálmán, Benyhe Imre és Varga Miklóst; a tanítónői ál­lásra pedig Hatvany Sándornét pótválasztáson egy szavazat több­séggel Zih Magdával szemben. Tudomásul vették az iskola­szék néhány kisebb jelentőségű ügyre vonatkozó jelentését. Az ispotályi szegények cipő­ellátásá­ra pedig új versenytárgyalást rendelt el. M­egkezdődött­­­a­z „életvásár A Hatvan­ utca végén szokatlan látványban van része a közön­ségnek. Miután megnyílt a szabad forgalom, annyi idők múltán újra megkezdődött az „élet­vásár“. A gabonapiacon megjelennek a régen nélkülözött búzás, rozsos szekerek. Az ember szemének jól esik látni a szekérsort, mely nap­­ról-napra nő, bővül. Jól­­ esik látni a néhány részes aratót, aki pár véka feleslegét targoncán a piacra tolja és boldogan ajánja a kevéspénzű fogyasztónak. Érde­kes látni a nagy sürgést-forgást a szekerek közt. Mindenki igyek­szik bevenni a maga szükségletét, vagy annak egy részét, amit pén­zével meg tud szerezni. Tegnap szombat volt, azért a vásár kissé ellanyhult. Az árak pedig így ala­kultak : búza 1050 K, rozs 800 K, árpa 900 K, kétszeres 900 K. A tengeri felülmúl mindent:­­1050— 1100 K. A lucerna kihasználja a perzselő hőséget és 400 K má­­zsánkint, a széna pontosan nyo­mában jár a 300 koronás árakkal. A szabadforgalom első fecskéi hozzák meg az olcsóbbodást.­­ Mert a liszt ára a búzaár mellett még most is magas. Felhívás rézgálic kiváltására. A városi számvevőség felhívja a debreceni szőlősgazdákat, hogy a harmadik permetezéshez szüksé­ges rézgálicról az utalványokat mielőbb váltsák ki (Városháza I. em. 14., d. e. 8—12-ig) és az árát a házipénztárba fizessék be annál is inkább, minthogy az idén több kiosztás nem lesz. A kiosztás meg­könnyítése végett az igénybeje­­lentési lapot mindenki hozza ma­gával. Városi számvevőszék.

Next