Egyetértés, 1921. szeptember-december (3. évfolyam, 196-297. szám)

1921-11-18 / 262. szám

A Csokonai-színház mű­sora : 18- án, pénteken: Hajdúk hadnagya, B) bérlet. 19- én, szombaton: Hajdúk hadna­gya, C) bérlet. 20- án, vasárnap délután : Mag­dolna. 20- án, vasárnap este: Hajdúk had­nagya. 21- én, hétfőn: Hajdúk hadnagya, A) bérlet. A Hajdúk hadnagya. A Hajdúk hadnagya egyike a régi s igen ked­ves operetteknek. Nagyon helyesen teszi Kardoss Géza igazgató, hogy az ilyen nívósabb énekes darabokat felveszi műsorába, bár ezek nagyobb igényekkel lépnek föl különösen hang és kiállítás tekintetében. Hogy mindjárt a külsőségeken kezdjük : Kardoss Géza színpada elég színes volt. A remekebbnél­ remekebb ru­hák, ha nem is sikerült mindenütt teljesen komplett irozni, pazar pom­pával érvényesültek , valósággal látványosság számba mentek. Ma talán ezt a legnehezebb megoldani, de jólesően tapasztaljuk, hogy Kar­doss Gézán még ez sem múlik. Ami magát az előadást illeti, az ensem­­blének — hogy úgy mondjuk­­- a legjobb embere Szigeti Jenő volt. A múltban Krémer Jenőtől, Kassay Károlytól — csak nem régen — Hel­­tai Jenőtől láttuk ezt a szerepet s minden összehasonlítás Szigeti Jenő­nek csak javára válik. Művészetet adott — operettében : valósággal desztilálta a túlzásokra annyira haj­lamos figuráját a rikitó burleszksé­­gekről; friss ötletes és finom volt. Kellemesen érinthetett mindenkit, a­ki a színpadon a tehetséget, egyéni­séget keresi. Szigeti Jenő nagyon tetszett. Szalma Sándor férfias Ba­­lajthy hadnagya elég imponáló volt, dalaiból is melegség áradt. Szívesen is fogadták. Árkossy Vilmos Hájas őrmestere közvetlen derűjével szin­tén nem esett ki a keretből. Helvey Erzsi a hangjával, Vizváry Elza ru­tinos játékával,, Kálmán Manci­a táncával keltett figyelmet. A rende­zésnek a kórus, s a tömegjelenetek, finálék hatásosabb kiépítése lehet legfőbb gondja, de kétségkívül leg­jobb igyekezete és kvalitásai így is elismerésre találtak. Kardoss Géza új szerepe. Kar­doss Géza, ez a kiváló művészem­ber, a Hattyú premierjén új sze­repben lép a debreceni közönség elé. Nem vezető szerep lesz ez,­­ amire Kardoss Gézának nincs is szüksége : az ő talentuma minde­nit megcsillan. A szerep soha­sem emelheti őt, ellenben ő min­den feladatot is jelentőssé tud tenni a maga finom és értékes egyéni kvalitásaival. Bizonyosan így lesz ez a Hattyú premierjén is, amelyet a jövő hét keddjére tű­zött ki az igazgatóság. Mit írnak Halasi Mariskáról — Pécsett ? Halasi Mariska legutóbb a pécsi színház ünnepelt hősnője volt. Most mutatkozott be Pécsett a Halasi Mariska utóda és hogy Halasi Mariska milyen kedvence volt a pécsi közönségnek is, mu­tatja a Pécsi Napló alábbi refe­­rádája : „Vannak drámák, amelyeknek az erejét csak a telt házak, egy minden átérzésre fogékonyabbá tevő, meleg hangulatában tudja a közönség felfogni. Ilyen dráma az Otthon, úgy, hogy a tegnap esti félház hűvös levegője sokat vont le a darab hatásából. — Az előadás jó volt. A főszerepben bemutatkozó Somogyi Margitnak nehéz dolga volt. Azt a szerepet játszotta, amelyben Pécs távozott kedvence, Halasi Mariska, a '■*/*'*« múlt szezonban 1 A telt ház előtt brillírozott. Az új színésznőt a közönség tetszéssel és szimpátiá­val fogadta“. íme, nyilvánvaló ebből, hogy Halasi Mariska Pécsett is épen úgy megtudta nyerni a közönsé­get, mint Debreczenben. És hogy Pécsett épen úgy emlegetik most Halasi Mariskát, mint Debrecen­ben több régi kedvencet... A Csokonai-színház jelentése. Pénteken B) bérletben kerül elő­adásra a nagy sikert aratott Haj­dúk hadnagya. Színészek problémája. A fővárosi színházi élet igen érdekes problé­mákkal foglalkozik. A fővárosi nagy éttermek be akarták vezetni — külföldi mintára —, hogy vacsora alatt egy-két magánszámmal, színé­szek lépjenek a dobogóra. Az Unió­­színházak igazgatósága azonban megtiltotta tagjaink az ilyen szerep­lést. A színészek nem látnak ebben mást, mint kenyérkeresetet. A szín­házak igazgatósága hajlandó volna ezt honorálni, de viszont magára nézve — ártalmasnak tartja. Ez a kérdés igen finom disztinkciót igé­nyel. A színházak igazgatósága úgy okoskodik, hogy színészei feltétle­nül veszítenek az értékükből, ha megjelennek egy étteremben, le­­smiszkelve, egy csupasz kis pódiu­mon, úgyszólván a közönség előtt. A színész csak egy bizonyos pers­pektívában érvényesül s ha nagyon közelébe jut a közönségnek, lekopik róla a színész, ami a vonzóereje. Mert hiszen a színháznál nem csu­pán a rend kedvéért zárják be a vasajtót, amely a színház belső éle­tét a nézőtértől elválasztja. A szín­pad — a benne élő emberekkel — egy külön világ, amelyiknek csak messzebbről van meg az illúziója. A színésznek még magánéletében is bizonyos mértékig ennek az illúzió­nak kell élni. És ennek van bizo­nyos stílusa, amelyet ösztönösen meg kell érezni minden színésznek. Különben desilluzionálja magát a színész és színház is. És a színházak vezetősége tulajdonképen ezt védi, amikor már úgyszólván a színész magánéletébe szól bele nemcsak a színház, de a színész érdekében is. Lehet arról beszélni, hogy egy elő­kelő étterem közönsége úgyis mögé tud látni a színháznak, úgy is társa­ságában lehet a színésznek, csak­hogy mint kifejezetten privát­ em­bernek s ezt a színházak igazgató­sága is akceptálhatja, de attól tart, hogy ez a szűkebb kör, egyre tá­gulhat. A kis résből támadhat egy olyan hatalmas nyílás, amelyen a színész már egyenesen a közönség közepébe lép. És azt mondják, hogy a külföldi közönség egészen más. Annak a mentalitását kevésbbé érinti és befolyásolja a szülészek ilyen megjelenése. A probléma kö­rül most folyik a vita s színházi emberek kíváncsian várják a dön­tést. A másik eset az, hogy eltil­tották a színészeknek a mozikban való fellépését. Itt már nem jöhet számításba az a fölfogás, amely az éttermi produkciókkal szemben meg­nyilvánulhat. A moziknak is van színpadja s az a bizonyos distancia megvan a színészek és közönség között. Legutóbb egy gyűlésen a szí­nészek részéről is tiltakozás hang­zott el e rendelkezés ellen, amely alighanem csak­­ a filmkölcsönzők érdeke. Mert a színigazgató nem el­lenezheti azt, hogy színészei más­hol is valami jövedelemhez juthas­sanak. Erre tudunk egy eklatáns esetet. Heltai Jenő annak idején két színházban is játszott és például Szilveszter estéjén a színészei való­sággal ellepték a mozikat és más mulatságokat is. Egy színházi em­ber megkérdezte tőle, hogy miért táplálja a „konkurrenciát“ ? Heltai, aki aligha­­ volt rossz üzletember, felelte : — Nem vonom el a színészeimtől ezt a kereseti lehetőséget, mert ak­kor­­ fizetésemelést kérnek. Alig hisszük tehát, hogy a szín­igazgatók akarhatták volna olyan nagyon, hogy a színészeket a mo­ziktól elvonják. ­ 1921 november 18. EGYETÉRTÉS Mit te a népszavazás Sopronban? — Az Egyetértés tudósítójától. — Bécs, nov. 17. A Neues Wiener Tagblatt értesülése szerint Sop­ronban december második felé­ben mehet végbe a népszavazás. Nyugatmagyarországon a pénz­kicserélés végrehajtására állami csereállomásokat fognak létesí­teni. Az osztrákok számítása szerint Nyugatmagyarországon körülbelül 1 és fél miliárd ma­gyar korona van forgalomban, amelynek beváltására hozzáve­tőlegesen 10 milliárd osztrák ko­ronára volna szükség. Becs, nov. 17. A Neue Freie , Presse írja, hogy a nyugatma­gyarországi tartományi kormány székhelye ezúttal Savanyúkút lett. A nyugatmagyarországi ka­tonai akció vezetője, Vidosin brigadéros a Neue Freie Pressé­ben úgy nyilatkozott, hogy Nyu­­gatmagyarország megszállása ed­dig még minden nehézség nélkül folyt le. Délen vannak még ne­hézségek, amelyeknek okai fő­ként az, hogy nem lehet oda pótlásokat küldeni- Ezeknek le­­küldése még hosszabb ideig el­tarthat. (MTI.) KITŰNŐ FÉRFI-INGER FRANK EDÉNÉL Hegyi Emánuel koncertje. Érde­kes művészegyéniség fog bemutat­kozni Debreczen közönségének no­vember 26-án. Az Országos Zene­­akadémia tanára és egyik vezető egyénisége, aki pár év alatt tüne­ményes pályát futott be. Magas bí­rói állást hagyott ott a zenéért s ma az Akadémia egyik erős egyénisége, akiért rajongnak tanítványai, igazi művészlélek. Egyetlen hangverse­nyét a Zeneakadémiában tartja. Rosszcsont kisasszony Mary Pick­­ford főszereplésével a szezon leg­jobb vígjátéka, péntek, szombat, vasárnap a Vígszínház mozgóban. A Lujza gőzmalom égése, eredeti helyszíni felvétel ma a Vígszínház mozgóban. ? Hol és mikor megy a „Sal­­e mor­tale, Halálugrás“? Kardos László Debrecen, Kossuth­ u. 9. Alapítva 1831-ben. Mindenfajta vásznak, saját készitésü fehérnemüek, papla­nok és matracok. Menyasszonyi kelengyék. Ágy- és asztalterítők. Szállodák, kórházak, In­­ternátusok berendezése. Orvosi köpenyek 5 X __________.—­—====«» Irodalom és zene Fo-Hi. Sax Rohmer keleti misz­tériuma. Detektív-regény a „Fo-Hi“, de több van benne, mint csak az, hogy a büntető igazságszolgáltatás képviselője üldözi a bűnt és a bű­nöst. Lebilincselő érdekességén túl magasabbrendű irodalmi kvalitásai is vannak a regénynek és ez az, ami a detektív-regények átlaga fölé emeli. Már az alakjainak beállítása is oly rendkívüli, annyira lelemé­nyes módon történik és olyan stílus­ban indul meg az egész mese, ami­lyent efajta műveknél egyáltalán nem szoktunk meg. Előbb Stuart Keppel orvost mutatja be az író, a regénynek azt a hősét, aki aktív és paszív szereplője lesz a kalandos és veszedelmes történetnek, majd a re­gény egyetlen hősnőjével, egy bájos, nagy gyengédséggel megrajzolt ked­ves keleti szépséggel ismerkedünk meg, aki szinte a regény végéig látszólag bűntárs s csak a végén derül ki ártatlansága és ezzel az is, hogy méltó arra a szerelemre, a­mely mindjárt a regény első lapjain bontogatja szárnyait és mint ara­nyos fonál húzódik végig az egész történeten. Csak jóval később lép be a színre Max Gaston, aki azzal kezdi meg szereplését, hogy­­ meghal, de egy váratlan pillanatban a maga élő valóságában jelenik meg. Végül sok más érdekes és fontos szereplő mel­lett ott van a főhős, maga Fo-Hi, a láthatatlan rém, egy keleti bűnszö­vetkezet vezére, akit igazi képében nem lát soha senki. Hol mint kám­­zsás árnyék, hol mint zöldfátyolos, titokzatos jelenség tűnik fel, de igazi arcát nem mutatja meg soha, még akkor sem, amikor befejezi ér­dekes és gyalázatos pályafutását e földön. Feje a Skorpiók­nak, a kínai Fenséges rend titkos szövetkezeté­nek, amely azzal akarja valóra vál­tani a „sárga veszedelmet“, hogy sorra megöli a legzseniálisabb euró­pai tudósokat, hogy aztán holttestü­ket Kínába szállítsa, ott újra életre keltse és a sárga faj szolgálatába állítsa őket. Ennek a bűnszövetke­zetnek üldözése, leleplezése és meg­semmisítése adja a regény tartalmat. London kellős közepén játszódik le az egész történet, de szintér lesz a regényben Páris is, a ragyogó Mont­martre, valamint a távoli Kelet min­den sejtelmes valószínűtlensége is. Sax Rohmer most szólal meg először magyar nyelven, de — tudomásunk szerint — Angliában sem került még forgalomba sok műve. Bizonyos azonban, hogy a Fo-Hi-val egyszerre rendkívül népszerűvé teszi magát nálunk, mert olyan könyvet juttat ezzel a magyar olvasóközönségnek, melyet ha egyszer elkezdett olvasni, nem tesz le addig senki, amíg a vé­gére nem ért. Szellemes felépítésé­vel, mesteri konstrukciójánál fogva elejétől végéig izgalmasan érdekes könyv a Fo-Hi, amelynek nem meg­vetendő tulajdonsága az sem, hogy előkelő irodalmi nyelven szól az ol­vasóhoz és tanulságot tesz szerzője nagy tudásáról és műveltségéről is. Az­ összes felárral együtt K 47.—, kapható a Méliusz könyvkereskedés­ben Debreczen, Ferenc József­ ut­c). Zeneújdonságok: Gömbölyű a muri! Zenéjét szerezte Bihari Jenő, szövegét írta Kovács Kálmán A bu­dapesti Kis Komédiában előadják Viránh Rózsi és Gonda Jenő. Az­ összes felárral együtt 42.— korona a Méliusz könyvkereskedésben Deb­reczen, Ferenc József­ út 26. Négy eredeti magyar dal: 1. Amióta elmentél • • ■ — 2- ^hogy utolszor láttalak. 3.­­ Eljössz megint ... — 4. Nem mondtam soha senkinek. Szövegét írta Baja Mihály debreczeni református lelkész, zené­jét szerezte Klacskó Béla. Ara ösz­­szes felárral együtt K 52-—­ kapható a Méliusz könyvkereskedésben, Deb­reczen, Ferenc József-út 2 . őszi és téli divatlap újdonságok nagy választékban kaphatók a „Mé­liusz“ könyvkereskedésben. ___.

Next