Egyetértés, 1922. szeptember-december (4. évfolyam, 198-307. szám)
1922-12-08 / 290. szám
eaves sxám ára IO Korona. DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM. PÉNTEK, DECEMBER 8. Előfizetési ár helyben és vidéken. EGYES SZÁM ÁRA 10 KORONA. 1 Szerkesztőség és kiadós hivatal . Egy hónapra 200 korona. Ennél hosszabb időre előfizetéseket el nem fogadhatunk.1 Kapható az összes dohánytőzsdékben , és az utcai árusítóknál. .. Kossuth utca 2-ik szám alatt, fészes haza én miat. n Sopron városának, a leghűségesebbnek, magasztalásától hangzott tegnap a nemzetgyűlés tanácskozó terme és a haza iránti hűségének gyönyörű példaadását meg fogja örökíteni a magyar törvénykönyv. Rothadjon el a nyelv, mely téged profánál, mondhatjuk mi is Arany Jánossal s nem volna semmi sem ízléstelenebb és igazságtalanabb, mint kisebbítő szót ejteni az általános örömrivalgásba. — Azonban — hiszem, hogy nem vennék még Sopronban sem ennek az elmondását — mi úgy gondoljuk, hogy Sopron nem kivétel és nem különb, csak szerencsésebb a többi rabságba ejtett magyar kultúrgócpontnál. Nyilvánvaló, hogy mérhetetlen megpróbáltatásokon kellett keresztül menni a soproniaknak, reménytelen bajjal, veszedelemmel szembeszállni, hogy meghozhassák mindnyájunk örökös háláját érdemlő határozatukat, méltó is mindenki, az egész lakosság, a hatóságok, a politikai és egyéb társadalmi szervezetek, a legmeszszebb menő ünneplésre, — de nem lehet kétséges az sem, hogy ha erre mód adatik vala, nem kisebb bizonyságát adta volna a magyar haza iránti hűségnek Pozsony, Kassa, Selmecz, Eperjes, Késmárk, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Nagybánya, Máramarossziget, — meg a többi tőlünk elrabolt magyar város egytől-egyig. Hiszen ebben van a magyar nemzet újraegyesülésére, a magyar haza területi épségének kétségtelen helyreállására vonatkozó hitünknek rendületlen alapja. És ebből a hitből, inkább ebből a bizonyosságból kell levonnunk némely figyelemre méltó tanulságokat. Egyiknek azt, ami inkább a múltra vonatkozik, de a jövőnket illeti, hogy a divatos jelszóknak hiteladás mekkora borzalmas igazságtalanságoknak szülője. Lám, a Wilson úr szépen hangzó pontjainak hiteladás hova juttatta szerencsétlen nemzetünket, hova virágzó, magyarságukkal az utcáikon hangzó idegen nyelvű beszéd mellett is tündöklő városainkat, amelyek, annak idején, nyilván azért tudtak nagyobb erőfeszítés nélkül megnyugodni a meghibbant rendelkezésekbe, mert azt remélték, hogy a wilsoni elvek alapján úgyis maguk döntenek sorsuk felett, tehát magyarok maradnak. Másiknak azt, amit inkább a jelen hangulatának szegezhetünk, hogy mennyire káros ellentéteket keresni a város és falu között s mennyire veszedelmes lehet a falu folytonos magasztalásával a várost mindenestül háttérbe szorítani. Ne gondoljunk mindig csak Budapestre, amely — elég szomorú — sokkal inkább nemzetközi, mint magyar város. Hanem gondolni kell azokra a — s ez még szomorúbb —a most más állam uralma alá vetett városainkra, — amelyek a magyarságnak végvárai maradnak az oláh, a szerb, a cseh uralom alatt is, akkor is, ha a környező falvak népe között az erőszakos államhatalom üldözései miatt nem marad meg többé az a kevés magyar sem, aki eddig ott élt. Dicsőség, üdv és magasztalás Sopronnak, de a többieknek is, amelyek szívszakadva várják, és hogy Sopron érdemének osztályosai lehessenek. A soproni népszavazással megdőlt a trianoni szerződésnek minden morális alapja. Budapest, december 7. A mai ülést Szcitovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. „ Javaslatok a kivételes hatalom megszüntetéséről. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti a kivételes, hatalom megszűnésével szükségessé vált népjóléti rendelkezéseket, Bod János közélemezésügyi miniszter a közélelmezési rendelkezéseket, nagyatádi Szabó István földmivlésügyi miniszter a hatáskörébe tartozó rendelkezéseket, nemkülönben a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról, a peronoszpóra elleni és más növényi védőszerek forgalomba hozataláról, a bor hamisításáról, a paprika és egyébb ipari és gyógynövény forgalomba hozataláról, a lakosság édes tejjel való ellátásának biztosításáról, a mezőgazdasági kis haszonbérletekről s a bérlőkkel való jogviszony szabályozásáról, a mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelkezések módosításáról, az erdő és faügyek körében szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. Daruvári Géza igazságügyminiszter az igazságügyi, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a közoktatásügyi rendelkezéseket. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az indemnitás javaslatról. A soproni népszavazás törvényes megörökítése. Hadházy Zsigmond előadó ismerteti a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Ostör József dr., Csik József és Peidl Gyula készséggel elfogadják a javaslatot. Peidl leszögezni kívánja azt is, hogy abban, hogy Sopron Magyarországé maradt, oroszlánrésze van a szociáldemokrata pártnak. A soproni népszavazás megdöntötte a trianoni békeszerződés erkölcsi alapját. Bethlen István gróf miniszterelnök : A trianoni szerződés azon a gondolaton épült fel, hogy akinek nem magyar az anyanyelve, nem ragaszkodik ehez a hazához. Ha a trianoni szerződés ebből a gondolatból indult ki, annak egyrészt ellenségeink győzelme, másrészt az a rágalmazó hadjárat, amelyet Magyarország ellen évtizdek óta folytattak, volt az oka. Ennek a hadjáratnak következménye az volt, hogy ez ellenfeleink — még ha voltak is köztük jóhiszeműek — azt hitték, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar, csatlakozni akar más államhoz. Hiába küzdöttünk Párisban ez ellen, hiába követeltünk népszavazást. Végre Sopron kérdése alkalmat adott a népszavazásra és a soproni népszavazásnak azért van nagy jelentősége, mert bebizonyította, hogy az a feltevés, amelyből a trianoni szrződés kiindul, hamis. A soproni népszavazással megdőlt a trianoni szerződésnek minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell megünnepelni. Állíthatom, hogy a legkedevezőtlenebb feltételek ellenére is bebizonyosodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Élénk taps.) Egy nemzet, amelynek fiai az önfeláldozás iránt hálát mutatni nem tudnak, nem érdemes arra, hogy fiai önfeláldozók is legyenek iránta. Mi Sopron városának kincseket nem adhatunk. Mi megcsonkított országgá váltunk, de igenis adhatunk mást és ez : magyar szívünk egész melege. Sopron bizonyságát adta annak, hogy hazafisága erősebb volt, mint a trianoni szerződés erőszaka. (A miniszterelnököt a Ház osztatlan tapsban és ovációban részesítette.) Az elnök a törvényjavaslatot általánosságban, majd rövid vita után elfogadottnak jelenti ki. Az elnök az ülést ezután 5 percre felfüggeszti. A közadók új kezeléséről szóló törvény. Szünet után Rupert Rezső személyes kérdésben szólal fel és válaszolva Bogya János tegnapi felszólalására, vádjait visszautasítja. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált egyes pénzügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Ezután a közadókról szóló törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják. 4. részletes tárgyalás során néhány módosítással a nemzetgyűlés a javaslatot a 24. §-ig részleteiben is elfogadta, e szakasznál azzal, hogy az adókat Gaál Gaszton módosítása szerint a hitelszövetkezetek is beszedhetik. A kereskedelmi miniszter védi a tisztviselőket. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter helyesli a javaslatnak azt az intézkedését, hogy az adót postatakarékpénztár útján is be lehet fizetni. Azt ajánlja, hogy az adóbefizetés clearing útján is történhessék. Gaál Gaszton tegnapi felszólalásával foglalkozik ezután, aki nézete szerint a tisztviselőkart támadta. Lehetnek a tisztviselők között olyanok, akik nem teljesítik kötelességüket, de emiatt nem lehet az egész tisztikart támadni. Szóba hozta Gaál Gaszton a tisztviselők mellékfoglalkozását is. Erre egy ízben megtette észrevételeit, akkor Gaál Gaszton határozati javaslatával szemben az övét fogadta el a nemzetgyűlés. A Ház tehát ismeri felfogását és reméli, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is mellette lesz. Nagyon sajnálja ezeket a megismétlődő támadásokat, amelyek a tisztviselők azt érik és a magai részéről, valamint a tisztviselőkar nevében ezeket a leghatározottabban visszautasítja. Gaál Gaszton kijelenti, hogy Hegyeshalmy Lajos tegnapi felszólalása alatt vagy nem volt jelen, vagy ijedig aludt. (Őrültség.) Ha a tisztviselők támadásnak veszik azt, amit tegnap felszólalásában a tisztviselők nívójának emelésére mondott és ilyennek tekintik azt a kijelentést, hogy csak az az ország lehet jól kormányozva, amelynek tisztviselői hozzáférhetetlenek és jól vannak fizetve, nem érdemlik meg, hogy védjék őket. Az elnök félbeszakítja a vitát s napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés december 11-én, hétfőn délelőtt 10 órakor lesz. Hegymegi Kiss Pál Ulain tegnapi közbeszólásával foglalkozva, melyben pártját azzal támadta meg, hogy Bécsből választási célokra pénzt kapott, arra kéri a nemzetgyűlést, hogy parlamenti vizsgáló bizottság vizsgálja meg az ügyet s az elnök napirendi indítványával szemben indítványozza, hogy a legközelebbi ülés napirendjének első pontjaként a 15 tagú parlamenti bizottság kiküldetése szerepeljen. Bethlen István gróf miniszterelnök ellenzi a bizottság kiküldését, mert sem a nemzetnek, sem a parlamentnek nem érdeke, hogy személyes ügyekkel foglalkozzék a nemzetgyűlés. Vita a napirend körül. Ugron Gábor : A kérdés nem egy képviselő személyes ügye. Tisztán kell látni ebben a kérdésben az egész nemzetnek és közvéleménynek. Pesthy Pál a maga részéről tisztázottnak látja az egész kérdést. — Tegnap kijelentette Ulain, hogy nem tud bizonyítani, a kiküldendő parlamenti bizottság munkája tehát nem lehetne egyéb, mint amit Ulain tegnap mondott, hogy t. i. most nincsen bizonyítéka. F. Szabó Géza a vád bizonyítását szüksgesnek tartja, de ez időszerint nem aktuális. Rassay Károly személyes kérdésben szólal föl aggresszív hangon. Bethlen István (az ellenzék felé) : Kikérjük magunknak ezt a hangot. Gömbös Gyula : A lovagias felfogásnak más szabályai vannak. Rassay Károly : Ha valaki ellen olyan vádat emelnek, mint ellene, nem is alkalmas a lovagias eljárásra. Betlen István : Akkor illethettek volna szidalmakkal, ha azt mondottam volna, hogy a képviselő úr, aki ezt a vádat emeli, nem köteles bizonyítani. Én ezt nem mondottam. Ellenkezőleg azt tartottam, hogy aki vádol, annak kötelessége bizonyítani. Csupán annyit mondottam, hogy parlamenti bizottság kiküldését nem tartom alkalmas eszköznek ilyen ügy tisztázására. Ezt mondtam és semmiféle kitanítást az úri felfogást illetőleg nem fogadok el. (Zajos helyeslés.)