Egyetértés, 1922. szeptember-december (4. évfolyam, 198-307. szám)

1922-09-27 / 219. szám

A szerbek a franciák ellen. l­rága, szept. 26. A Narodni I­ysti értesülte szerint a belgrádi lapok éles kampányt kezdtek a francia politika ellen, amely Trá­­ciát a Maricáig a törököknek akarja juttatni. Politikai körök­ben úgy hírlik, hogy 30,000 főnyi jugoszláv katona máris Macedó­niába lett szállítva. Sándor király az éjjel Belgrádba érkezett.­­ A jugoszláv fővárosban tartózkodó görög közlekedésügyi miniszer ál­lítólag azzal a megbízatással jött, Belgrádba, hogy Jugoszláviának a katonai támogatás fejében fel­ajánlja az északi görög vasutakat. (MTI.) II katona­párt királlyá kiál­totta ki Gyu­f herceget. Baja, szept. 26. A mai nap folya­mán ideérkezett belgrádi hírek sze­rint tegnap Belgrádba,­ a zavargá­sok során megtörtént György her­ceg királlyá való proklamálása. A kormánynak állítólag sikerült a za­vargást elnyomni. Rögtönzött mi­nisztertanácson felhívták György herceget a főváros elhagyására és a Kis környékén részére kijelölt kastély elfoglalására­. A miniszter­tanács határozatát Timotievics kö­zölte György herceggel, aki megta­gadta a kérelem teljesítését. A mi­niszter közölte a herceggel, hogy a minisztertanács határozata György hercegre nézve kötelező erővel bír. György ennek dacára tagadólag vá­laszolt. György herceg pártja főleg­­ a fekete kéz nevű katonai szervez­­­zetre és a horvát decentratista párt híveire támaszkodik. György herceg ügyében ezután a koronatanács fog dönteni a király elnöklete alatt. Sándor király Párisból a korona-­­ tanács megtartására Belgrádba ut­a­­zott. A koronatanács időpontját már meghatározták. Baja, szept. 26. (Délután 2 óra). Legújabb hírek szerint a katonai párt György herceg királyságát ki­kiáltotta. Belgrádban véres zavar­gások vannak. Messzit a cipészen sztrájkja. A cipészmunkások napok óta hú­zódó sztrájkja tegnap véget ért. A munkaadók és segédek a tegnap dél­előtti tárgyaláson megegyeztek és a mesterek elfogadták a segédek 50 százalékra redukált követelését. Az 5O százalékos béremelés október 18-ig marad érvényben, október hó 30-tól kezdve pedig a debreceni munkaadók is azt a fizetést adják az alkalmazottaknak, mint a budapesti munkaadók. A cipészmunkások a megegyezés után munkába álltak. A csizmadiasegédek bérmozgal­­mában is rövidesen meglesz a meg­egyezés, a megtartott tárgyalás fo­lyamán a mesterek hajlandók már megadni a 40 százalékos emelést, de a segédek legalább 45 százalékos emelést kérnek. A csekély differen­cia valószínűleg nem lesz akadálya a megegyezésnek. A szabósegédek bérmozgalma to­vább tart. A békéltető tárgyaláson a munkások 70 százalékos emelést kértek és ezzel szemben a mesterek csak 15 százalékos javítást helyez­tek kilátásba. A tárgy­alások a bér­­mozgalom ügyében tovább folynak. Az iparhatóságon mindennap tar­tanak békéltető tárgyalásokat, mert az egyes iparágak a drágulással lé­pést tartva újabb bérkövetelésekkel­­ állnak elő. A tárgyalásokat nagy­­ tapintattal vezeti dr. Harsányi Imre az iparügyosztály vezetője és dr. Orosz Vilmos városi kapitány. A korona 0-21­­ 2 Zürichi zárlat: Berlin 37 és fél, Holland 207 és fél, Newyork 535 és egynegyed, London 2365, Páris 4080, Milánó 2290, Prága 1680, Budapest 21 és fél, Zágráb 182 és fél, Szófia 320, Varsó 6 és hét­nyolcad, Bécs háromnegyed, csa­pák bélyegzett hét nyolcad. EGYETÉRTÉS 1922 szeptember 17. Árakat emel megint a jog- és pénzügyi bizottság Kibővítik a vízvezetéket. A jog és pénzügyi bizottság teg­nap délután Vargha Elemér dr. tb. főjegyző elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen közgyűlési ügyeket in­téztek el. Vass Károly dr. tb. tanácsnok is­mertette a forgalmi adót kezelő hi­vatal szervezésére és a személyzet javadalmazására vonatkozó javas­latot, amely szerint a hivatal sze­mélyzetének száma 63, javadalma­zásuk pedig a XI­-VII1. fizetési osztálynak megfelelő s ezenkívül a várost megillető tiszta haszonból bizonyos percenteket kapnak juta­lék,­ illetve jutalom címen Ezek a percentek 3/8%-tól 12/8%-ig emel­kedhetnek. Az új javadalmazás jú­lius 1-től visszamenően jár. A bizottság a javaslatot elfogadta s elfogadásra ajánlja a közgyűlés­nek. Hegedűs Jenő dr. indítványát,­­ hogy a közgyűlés ne vegye tudo­másul a belügyminiszter ama le­iratát, amellyel nem hagyta jóvá azt a közgyűlési határozatot, amely­ben a törvényhatósági bizottság in­­tézményszerűen biztosí­tani kívánta a tisztviselők részére háborús szol­gálatának a nyugdíjba kétszeresen számítását,­­ hanem ez ellen éljen panasszal a közigazgatási bíróság­nál,­­­ levették a napirendről Az úgynevezett nem szorosabb ér­telemben vett városi alkalmazottak természetbeni ellátását megváltó se­gély összegének, a jelenleg család­tagonként és havonként 400 koroná­nak felemelésére vonatkozóan java­solja a bizottság, mondja ki a köz­gyűlés, hogy minden hónapban az állami mérték szerint állag ittassék meg, azonban a liszt hatósági és köz­forgalmi ára között fennálló kü­­lönbözetet levonják, de július 1-től visszamenően megkapják az állam által fizetett segélyösszegeket. A város által kiadandó bizonyít­ványok és okiratok bélyegilletéké­nek felemelését nem javasolja a bi­zottság, mert ez sok alkalmatlansá­got jelent a közönségre anélkül, hogy számottevő bevételt jelentene. Hasonló szellemű feliratot java­sol a bizottság Baranya vármegye átirata alapján a­ jugoszláv hatósá­gok által az elszakított területeken élő magyar lakossággal szemben el­követett sérelmek orvoslása iránt. Több családi pótlék és Rim­anóczy Béla világítási vállalati igazgató­­ 4000 koronás működési pótléka ki­­fizetését javasolja még a bizottság. j Javasolja a kéményseprési díjak­nak felemelését az 1897. előtt volt belterületen 50% s a külsőségen 100%-kal október 1-től kezdve. Városi elöljáróság szervezetére vonatkozó szabályrendelet tárgya­lását tekintettel annak nagy fontos­ságára i­s arra, hogy a bizottsági tagok előtt a javaslat nagy kom­plexuma ismeretlen, a bizottság le­vette a napirendről. A vágóhídi vágatási díjak föl­emelését a­ bizottság a következők­ben javasolja : ló után 200 szarvas­­marha után 310, növendékmarha 280, juh, kecske után 70, bárány és gödölye után 40, 80 kilós sertés után 210, 160 kilós sertés után 300, malac után 65 korona. Hosszú vitát idézett elő Aczél Gézas főmérnök előterjesztése, amely szerint a meglevő kutak bekapcso­lását, központi vízmérő óra felállí­tását, a vízvezeték rendbehozását, vízmérő órákat javító telep felállí­tását, a központi gépek kijavítását javasolta 8.548.200 koronás költséggel Mivel azonban a költségvetés még a m­últ hónapban készült és azóta az áraik bizonyosan háromszorosra emelkedtek, ezt a nagy öszeget pe­dig a város most nem bírja meg, a bizottság csak két újabb kút bekap­csolását, a szivattyúházak felépí­té­sét, a­ már meglevő központi vízóra bekapcsolását és a központi szi­vattyú­gép kijavítását határozta el és megbízta a főmérnököt, hogy ezkről a beszerzésekről és munká­latokról készítsen új költségvetést- Az idő késői volta miatt a tár­gyalást megszakították s azt ma, szerdán délután 3 órakor folytatják. A búza ára: A terménytőzsdén a hangulat javult, a kínálat tartózkodása foly­tán a búza valamivel megszilár­dult, az ára kissé emelkedett. A zab 100 koronával esett. Hivatalos árak : Búza 76 kilós tiszavidéki 10,150—200, egyéb 10,100—50, 78 kilós tiszavidéki 10,250­—300, egyéb 10,200—50, — rozs 7200—300, zak. árpa 6800— 950, sörárpa 7200—400, zab 6600— 700, repce 160—5, korpa 50—51. A debreceni kir. törvényszék előtt szándékos emberölés bűntettének kí­sérletével vádolva állott tegnap Mé­száros Sándor 51 éves hajduszováti földműves. Mészáros Sándor 1922 június 23 napján a korcsmákban mulatott és estére berúgva találkozva Nánássy csendőrőrmesterrel, dühösen neki­szaladt s élesre fent kaszájával fe­léje vágott, hogy a fejét leszelje. Az őrmester csak gyors félreugrásának köszönhette a­z életét. A tegnap megtartott főtárgyal­áson a vádlott tagadja a vádat és egyre csak azt hangoztatja, hogy nem em­lékszik semmire olyan részeg volt. A kihallgatott tanúk is megerősítik a vádlott vallomását és egybehang­zóan bizonyítják a részegségét. Ká­dár kir. ügyész vádbeszédében kéri a büntetést, míg Aczél Jenő védő­ügyvéd hivatkozva a vádlott részeg­ségére, kéri a szándékos emberölés helyett a hatóság elleni erőszak vét­ségét. A bíróság helyt adott a ké­résnek és Mészáros Sándort ható­sági közeg elleni erőszak vétségé­ben mondotta ki bűnösnek és ezért 3 hónapi fogházra és 300 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jog­erős. i*iJ**m*<**At''^rJrW*T***r»**t* STV =» grfv* ■jjto A debreceni Gazdasági Egyesület kéri a téli le­geltetés engedélyezését. A debreceni Gazdasági Egyesület igazgató választmánya vasárnap délelőtt tartotta rendes havi gyűlését Jéna István elnöklete alatt. Rácz La­jos titkár előterjeszti jelentését a gazdasági egyesületek nagygyűlésé­ről. A választmány Vásáry József alelnököt küldte ki a szeptember hó 30-ára összehívott gyűlésen való részvételre. A földmivelésügyi mi­niszter leiratára, mely szerint a mi­niszter egy mezőgazdasági munkást és cselédet jutalmazni kiván, a vá­lasztmány Szombati János, Csapó János, Gyenge József régi hűséges cselédeket terjesztette elő. A Futura korpát ajánl a mezőgazdaságok ré­szére. Az egyesület összeírja a je­lentkezőket. Az idei nagy száraz­ság folytán az erdei nyári legelte­tést megkérte az egyesület, nem en­gedélyezték, most fölkérték Balogh István választmányi tagot, hogy a közigazgatási bizottság mezőgazda­sági bizottságánál sürgősen kérje az erdei téli legeltetés engedélyezését. A választmány kéri a kormánytól a takarmány kivitel eltiltását, viszont a hízott jószágok kivitelének meg­engedését és főképen felterjesztéssel él, hogy a győri minta szerint Deb­recenben sertéskiviteli piac alapu­­­lassék. Az új földadó törvény is­mertetésére dr. Vásáry István vá­lasztmányi tagot kérték fel. Több kisebb tárgy letárgyalása után az­­ ülés véget ért. Emelkedik a marha ,ar« A töff. hajtás kicsi volt. Az árak emel­kedő tendenciát mutattak. Egy jobb ló ára 80,000—129,000 kort, egy közepesé 45,000—70,000 ko­rona volt. Jó lovak iránt nagy ke­reslet mutatkozott. A szarvas­marha piacon kis felhajtás mel­lett a kereslet igen nagy volt a jó vágómarha iránt. Különösen ke­resték a budapesti kereskedők, — akik vásárlásaikkal 40 százalékos áremelkedést idéztek elő. Ezek 140—170 koronát adtak a jó vágó­marháért. A mészárosok silányab anyagért 100—120 koronát adtak. Itt 10—15 százalékos áremelkedés mutatkozott. A szopósborjú ára 160—180 korona volt, a fejőstehén ára nem emelkedett. Nemesített gyümölcs csemetefák. A debreceni mezőgazdasági kama­rának akciója a nemesített gyü­mölcsfák érdekében, néhány hét alatt is már szép sikerrel járt Deb­recenben egy vagyonnyi különféle csemetefákat jegyeztek elő, amelyek október hóban fognak megérkezik Szerencsésen is jártak azok, akik a kamarai ezen közérdekű nyereség keresés nélküli risációja révén ol­csón szereztek gyümölcsfákat, mert a most érkezett értesítések szerint a gyümölcsfa csemeték árait min­denütt jelentősen emelik, a kamará­nál előjegyzett és befizetett tételek természetesen az emelések előtti, elő­jegyzett árak mellett szállíttatnak. Az áremelések dacára is figyelmez­teti a kamara mindazokat, akik ne­mes gyümölcsfákat kívánnak ül­tetni, hogy feltétlenül­­most szerez­zék be, mert tavaszra még jelentő­sen magasabb csemetefa­árak vár­hatók, azonkívül pedig ■­­. őszi ül­tetés mindig bizonyosabb é­s sikere­sebb, mint a tavaszi. Mulatozás feonáns­­sértéssel egybekötve. Az elmúlt éjszaka folyamán egy rendesen öltözött fiatal­ember úgy 12 óra felé benyitott a Deák Ferenc utca 24. szám alatt levő Zöldfa ven­déglőbe. Itt az ismeretlen fiatal, aki magát malomtul­a­jdonosnak adta ki, az asztalnál helyet foglalt és hamar­jában úri tempóban rendelni is kez­dett. Már közel volt az idő a zárórá­hoz, mikor más főpincér felszólította az állítólagos malomtulajdonost, hogy fizessen. Erre aztán kitűnt, hogy az illető egy közönségesebb ,­zónázó,­ aki számláját ki sem tudja fizetni. Ter­mészetes a fizető pincér méltatlan­kodott, de még az álmalomtulajdo­­nosnak állt feljebb. Kiabálni kez­dett, melyből alapos kis patália ke­letkezett, úgy hogy a közelben posz­tóló rendőr is odakerült a jelenet­hez. A rendőr azonnal igazoltatni akarta az álmalomtulajdonost, aki erre káromkodni kezdett, szidal­mazta a­ rendőrséget, a kormányt és a kormányzót magát is. A rendőr­­ azonban a hetvenkedő pasast elő­állította a rendőrségen, ahol kitűnt, hogy a­z illető Pivai János állásnál kitt l egyen. A rendőrségen őrizetbe vették. Tegnap aztán ez ellen a Pivai­­Já­nos ellen Berger Izidor, a Zöldfa­­szálló tulajdonosa is Feljelentést tett A rendőrségen tegnap délelőtt fo­lyamán Pivait kihallgatták- Azzal védekezett, hogy erősen illuminált állapotban volt és nem emlékszik arra, hogy mi mindent fecsegett össze. A rendőrség Pivai ellen eljá­rást indított, botrányos részegség és kormányzósértés miatt. TELEFONSZÁM 11-10. Saját készítésű FEHÉRNEMUEK Uszan és mérték szerint Herman és Friedman Plae-u. 10. Bikával szemben. Saját fehérnemű fason TELEFONSZÁM 11-10.

Next