Egyetértés, 1923. május-augusztus (5. évfolyam, 98-196. szám)
1923-06-08 / 127. szám
Egyes szám ára 40 korona, DEBRECZEN, 1923, V. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM. PÉNTEK, JUNIUS 8. Előfizetési ár helyben és vidéken: | EGYES SZÁM ÁRA 40 KORONA. | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 800 korona* | Kapható az Ossza« dohánytőzsdékben ! Kossuth-utca i-ly szám tatai!, varos» Egy negyedébre 2400 kor. :: és az utcai árusítóknál. :: . :: háza épüleL :i ■■■■■■■»■■■^^■■iMaMMaMwawwiiswMiwiiPWwypwipsswiéajMiiiiiiJuiLiiLijJiiiMi.tiJM .ui > I'jiiiwiS^sww^we^esamiisBissmssawiwswmMSMWBwsMaas I A tisztviselők nyomora a nemzetgyűlés előtt. A város közgyűlése megszavazta az 50 és 80 koronás villamos viteldíjat Budapest, június 7. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Szolovszky Béla elnöki Az elnöki és előadói jelentések után áttérnek a napirend tárgyalására. Szilágyi Lajos : Tulajdonképen nem is annyira a tisztviselőkérdésről kíván beszélni, mint inkább a fixfizetésűek helyzetéről. Érti ezalatt a köz- és magánalkalmazottakat, nyugdíjasokat, nyugbéreseket, nyugdíjas özvegyeket és árvákat. Annak a mozgalomnak, amelyet a fix fizetésnek érdekében megindított, nincs egyéb célja, mint a bajok megelőzésére — való törekvés. A mozgalom eszközei a normális parlamenti út s tárgyilagosság és a meggyőzés fegyvere. .. Nem akarnak ebből a kérdésből politikai tőkét kovácsolni, mert semmi sem könnyebb, mint ellenzéki álláspontot foglalni el és semmi nem nehezebb, mint alkudni tudni. (Helyeslés.) Mozgalmunk rokonszenvet keltett a nyomorgók között és ellenszenvet azok között, akikre a fix fizetésűek nyomorának megoldása újabb terheket rótt. A nyomor enyhítése nem lehet pártkérdés. A nyomor okozta elkeseredést becsületes ember becsületes párt nem használja ki agitációra. Akiken segíteni akarnak, nem tartoznak az ő táborukba, sőt a válsztások alatt legtöbben ellenük dolgoztak. Csak az emberiesség vezeti őket, amikor érdekükben dolgoznak, érdemeket nem akarnak szerezni, csupán az eredmény fontos nekik. Az indítvány lényege három részből áll. Ki akarja mondatni a kormánnyal azt, hogy a fix fizetésnek nyomorát a legsürgősebben meg kell szüntetni és hogy meg kell jelölni azokat a reformokat, amelyek a kérdés megoldására szükségesek, az átmeneti intézkedésekkel együtt. A tisztviselők legnagyobb baja az, hogy mintegy 12 féle illetményt kapnak, úgy, hogy maguk sem tudnak eligazodni. Törzsizetésük ma már említésre sem érdemes, mert nem felel meg egy munkás napi vagy órabérének sem. A törzsfizetést az egész vonalon rendezni kell a mai viszonyoknak megfelelően. A kormány a mai körülmények között rendkívüli segélyekkel operál, de ezek nem állanak arányban még a régitörzsfizetésekkel sem. Ezek a segélyek csak megnehezítik helyzetüket, ezek súlyosabbá teszik a segélyezési rendszert, mert a kormány már hónapokkal előbb publikálja a segélyeket, de azokat csak később kapják meg a tisztviselők. Az ilyen rendszer csak húzása-halasztása a megoldásnak. Kéri, hogy a létminimumot adják meg. — Vannak, akik azt ajánlották, hogy a létminimum megállapításánál a zsír napi árfolyamát vegyék tekintetbe. Mások kérik, hogy minden egykorona békebeli törzsfizetés után két kiló búza mai árát adják. A harmadik megoldási mód az, hogy a békebeli fizetés nyolcszázzorosát utalják ki, továbbá, hogy a búzaparitást vegyék alapul. Végül az aranyparitást ajánlották, ez azonba véleménye szerint nem helyes. A lakásrendelet nézete szerint teljesen elhibázott balkezű rendelet. A lakáspénzrendeletnek egyik igazságtalansága az, hogy megszüntetik azoknak a nőknek lakáspénzét, akiknek férjük van. A dijnokok lakáspénzét az államnak a lakbérviszonyoknak megfelelően kell megállapítani, természetbeni ellátással kapcsolatban nem lehet pontosan megállapítani, akarják-e, hogy továbbra is megmaradjon a kedvezményes ellátás vagy sem ? Kéri a pénzügyminisztert, hogy amíg a tisztviselők végleges fizetésrendezése meg nem történik, ne vonják meg tőle a kedvezményes ellátást. A kormány azáltal, hogy legutóbb megvonta a cselédek kedvezményes ellátását, illuzóriussá tette "a fizetésrendezést. A vidéken rendszeres uszítás folyik a köztisztviselők ellen. Beharangozzák a nagy fizetéseket, a drágaság ez alatt folyton emelkedik és így nincsen eredménye az emelésnek. Visszaélések történtek a ruha és cipő ellátás körül. Aki közelebb volt a központhoz, inkább részesült a kedvezményben. Megemlítést érdemel a szénkérdés is. A szén árát a kormány igen későn állapította meg és még későbben fizette ki úgy, hogy amire az összeg kifizetésre került, alig tudták egy hetedrészét megvásárolni annak, ami járt volna. A vasúti kedvezmények megvonása méltán elkeseredést szült. Nagy elkeseredést keltett, hogy a nem állami tanároktól, dijnokoktól megvonták a vasúti kedvezményt. A kiküldetési díj igen csekély, úgy, hogy még a költséget sem tudják fizetni belőle . Újabb törvényben mondassák ki, hogy a harctéren voltak rösszfizetése mindig egy fokkal magasabb legyen, mint ugyanazt a mukakört betöltő olyan tisztviselőé, aki nem volt a harctéren. Külön meg kell emlékezni az ügyészi, vizsgálóbírói külön pótdíjakról, amelyek oly nevetségesen csekélységek, hogy alig tesznek ki két-három ezer koronát. A különóradíjakban is hibák vannak. Az volna a helyes, ha az összes kategóriákra nézve a különórák díját egyenlően állapítanák meg. A betegsegélyző járulék körül ugyanaz a hiba áll fent. Itt is kétféle intézkedés történt. A lakbérkérdés rendezése körül szintén ugyanezek az anomáliák tapasztalhatók. Ismerteti az államrendőrségi tisztviselők kívánságait. A börtönőrök szintén a rendőrökkel egyenlő elbánást kívánnak, így a nem állami tanszemélyzet ugyanazt az elbánást kéri, mint az államiak. Ugyanaz a munkájuk, ugyanaz,a flelősségük, legyenek úgy díjazva, mint az állami tanerők. Intézkedjék törvényhozási úton, hogy ezek az iskolafenntartók kényszerülve legyenek ebbeli kötelezettségüknek megfelelni. Részletesen felsorolja az államvasúti alkalmazottak, fűtők, mozdonyve-zetők és tisztviselők kívánságait s ezek sérelmeit. A magántisztviselők súlyos helyzetét teszi szóvá. A magántisztviselők kívánságai ebben az óhajban foglalhatók össze. Minél előbb kerüljön a Ház elé törvényja- j vaslat, amely a magántisztviselők viszonyait rendezi. A kereskedelmi minisztériumban ilyen törvényjavaslat tudomása szerint már kidolgozás alatt áll, sőt annyira előrehaladtak már vele, hogy csak az utolsó simítások szükségesek még rajta. Kéri a kormánytól, hogy a B. listák revíziójának határidejét tolja ki december 31-ig. Követeli az összes elbocsátott hadirokkantak és özvegyek visszavételét. Az elbocsátott tisztviselők elhelyezéséről gondoskodnia kell a kormánynak. A földbirtokreformban is gondoskodjék az elbocsátott alkalmazottakról. A létszámapasztást elsősorban az adminisztráció egyszerűsítésénél és a bürokratizmus túltengésénél kell végrehajtani. Az elbocsátásokba azonban a nemzetgyűlésnek is legyen beleszólása, nehogy igazságtalanságok történhessenek. A nyugdíjas plébánosok éheznek. Tűrhetetlen állapot, hogy nálunk, ahol olyan dús papi jövedelmek vannak, a papság nyugdíjasai éhezzenek. A menekült tisztviselők sorsa szintén orvoslásra vár. Még egyszer figyelmezteti a kor-Debreczen város törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta meg Hadházy Zsigmond dr. főispán elnöklete alatt rendes közgyűlését. A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után elfogadta a közgyűlés a pezsgőadóról szóló szabályrendelet-tervezetet, amely szerint ezután a pezsgőadó a beszerzési ár 10 százaléka lesz. Kimondta a közgyűlés, hogy a Debreczeni Helyi Vasút Részvénytársaság a szénárak emelése folytán beállott áremelkedések következtében az áramért a békebeli ár svájci centime szerint átszámított összeget tartozik fizetni. Ezzel szemben felemelte a viteldíjakat, amelyek e szerint a következők lesznek : Szakaszjegy 50 korona, vonal és átszálló jegy 80 korona. Heti bérletjegy bárki részére napi két utazásra 780 korona, munkásjegy két utazásra 390 korona, tanulójegy két utazásra 210 korona, négy utazásra 320 korona, orvostanhallgatóknak még két utazásra 420 korona, köztisztviselőknek két utazásra 650 kor., négy utazásra 900 korona, városi alkalmazottaknak havi arcképes bérletjegy 1000 korona, postai és katonai küldöncöknek 7000 kor. Benkő János kéri, hogy a tanulóknak ne legyen szükséges arcképes jegy, ment az arckép drága. Szóba került itt az a kérdés is, hogy a drágításnak oka a magas áramdíj, aminek oka a villamosság termelési költségének magassága. Rimanóczy Béla igazgató rámutatott, hogy a kazánházak eredetileg — igen helyesen — a legjobb szenekre volt berendezve. Most azonban jó szén nincs, a rendelkezésre álló szén pedig igen sokba kerül és sokkal kevesebb eredményt tud produkálni. A berendezés átalakítása vimányt, hogy a tisztviselőket, ezt az értékes elemet ne hanyagolja el, és irredenta szempontból is kötelességét teljesíti, amikor jobb megélhetésüket biztosítja. A tisztviselőkről csak hódolattal lehet beszélni, ha tekintetbe vesszük, hogy ennyi ideig nyugodtan tűrték a nyomort. Külön hódolat és elismerés illeti meg azokat a leányokat és feleségeket akik példás önfeláldozással viselik a rájuk rótt nélkülözést és szenvedést Bámulatos hogy milyen néma türelemmel mondanak le minden jóról, kényelemről, tanulják meg és végzik a legnehezebb testi munkát is (A Ház minden oldalán éljenzik a magyar asszonyokat.) Nem áll az, hogy nem lehet segíteni, csak akarni kell.. Ebben a tekintetben a kormánynak nem lesz ellenzéke. Pénzt kell teremteni bárhonnan, a „Nem tehetjük“ és „Nincs miből“ nem fogadható el többé. A 48-as időknek megfelelően órák alatt korszakalkotó törvényeket kell hozni. Erre inti a kormányt, az összeomlás küszöbén, utoljára. Az elnök napirendi indítványának elfogadása után az ülés délután fél 3 órakor ért véget, szont 200 millió koronába kerülne, amivel szemben az évi megtakarítás csak 15 százalék lenne. Márpedig végül is remélhető, hogy két év alatt visszatérhetünk a jó tüzelőanyagra, két év alatt pedig a 200 milliós beruházás nem térülhetne meg. A közgyűlés Hegedűs Jenő dr. felszólalása után, aki sürgős intézkedést kíván, mert különben nagy baj lesz, utasította a tanácsot, hogy a világítási vállalat helyzetének szanálására, esetleg a vállalatnak magánvállalkozásba adására vonatkozóan tegyen előterjesztést. Megváltoztatta a közgyűlés amak előző határozatát, hogy ezután az áram- és gázmérő órák beszerzési költségét a fogyasztóktartoznak viselni, mivel azóta megfelelő számú óra jutott a vállalat birtokába. Felhatalmazta a közgyűlés a tanácsot, hogy a vízvezetéki hat kút bekapcsolásának és a gépházi és hálózati hibák kijavítására, valamint a város közönségének tűzifával való ellátására megszerzett 110 millió koronás két rendbeli kölcsönt fölvegye és fölhasználja. Elismerését és köszönetét nyilvánította ez alkalommal a közgyűlés Pásztor Miksa pénzintézeti igazgatónak a kölcsön megszerzése körül kifejtett jóakarata és eredményes fáradozásáért Kimondta egyben a közgyűlés, hogy a vízvezetéki munkálatok a legsürgősebben végrehajtandók s a vízvezeték megvizsgálására Nagy József, Schwartz Vilmos és Tóth István tagokból álló bizottságot küldte ki azzal, hogy a vizsgálathoz a bizottságba tagul hívja meg a vízvezeték kibővítésének tervét készítő Zarka Elemér műszaki főtanácsost is. A gyámpénztári betétek kamattá-