Élet és Tudomány, 1952. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-05 / 10. szám
elektromos gépek kísérleti laboratóriumát helyezik el a tanműhely csarnokban, mely ily módon hazánk tökéletes villamosításának egyik legfontosabb tanulmánytelepéül szolgál majd. Az ötemeletes új tanszéképületek előadótermeit egyenként 450 hallgató befogadására méretezték. Az új egyetemi városrész épületei egy mindeddig üres telektömbön, a feltöltött Lágymányosi tó helyén emelkednek. A Műszaki egyetem javakorbeli professzorai közül többen idejártak még ifjabb korukban csónakázni s horgászni. Nagy sportteljesítmény volt eligazodni a ásásban, nádasban. A tavat kiszorította a nádas. A nádast a szeméttelep. A tőzeges, süppedékes altalajon nem adhatott az építkezések számára megbízható fundamentumot az a sok szemét és salak sem, ami Buda déli részének lakóházaiból, a lágymányosi gyárakból s a kelenföldi pályaudvarról “halmozódott fel itten. Küzdelem a talajvízzel A talaj megbízhatatlanságát kellett leküzdeni a múlt év derekán, mikor megindították az építkezést. A földmunkálatok során az ingoványból szilárd megbízható alapot kellett formálni. Ezt a munkát megnehezítette a Duna vízszintje, ami a laza talajon lehetetlenné teszi a parti épületek alagsorképzését. (Alagsor helyett csak mélyföldszintig mehetnek itt kockázat nélkül a magasépítők.) De az alagsor nélküli alapozást is akadályozta a könnyen felbukkanó víz. Mégis megoldották a nagy feladatot. Markológéppel a víz szintje alá ástak kútgödröket. A vizet gépi erővel kiszorították a bedolgozásra kerülő beton számára. Egymástól 4 méter köztávolságban megfelelő mélyen betonkutakat építettek be, hogy a sással-náddal-szeméthalmazzal betemetett Lágymányosi-tó ingoványos talaján szilárd alapot adjanak az ötemeletes tanépületnek. A nagyfeszültségű elektromos laboratórium csarnoka nem emeletes. Ennél kútalapozási módszer helyett úgynevezett cölöpalapozás is elég volt a teherbírás biztosítására. A vasbeton »cölöpöket« vasbeton-koszorúval fogták össze. Nagyteljesítményű tölcséres nyomógépekkel töltötték be a kavicsot az alapozási kút- és cölöpgödrökbe. A kavicstöltelék kiszorította maga elől a vizet, így mind a kútalapozási, mind a cölöpalapozási módszerrel szilárd alaptalajt kaptak a vizes ingoványból anélkül, hogy egy percig is vízben kényszerültek volna dolgozni. Az alapozással ily módon már szeptemberben végeztek. A fölmenő résszel már könnyebben haladtak előre. Amíg nem jött a tél. A téli építkezés sem probléma többé hazánkban. Legalábbis ott nem, ahol téglafalazás adja a munka dandárját. Itt azonban a A régi épület