Élet és Tudomány, 1957. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-07 / 27. szám
S.Ha kekvezz — FELELEK Kiss Mihály budapesti olvasónk kérdezi: Honnan ered tinta és oroszlán szavunk! Ferenczy Géza, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa válaszol: A tinta szónak előzője a középlatin tin c ta, ez pedig a tincta aqua (a festett folyadék) szókapcsolatból önállósult. (A tinda, valamint a tin duran tingo ’fest’ ige származéka. Megfelelőik a művelődés vándorszavaiként sok nyelvben megvannak.) Az oroszlán szó még a honfoglalás előtt került bele a magyarba valamelyik török nyelvből. A középkorban személynévként is használatos volt nálunk. A múlt század első felében arszlán alakban állattani jelentésén kívül keresztnévként is előfordult (Leó helyett), azonfelül a francia lion szó akkori egyik jelentésének utánzására a r sz lán-nak nevezték a ,,divatfi”-akat. Petőfinél is megtaláljuk ilyen értelemben „Pest” című szatirikus költeményének végén : „Hát ahol a dicső arszlánok járnak, Az t nevezem aztán barom vásárnak. ” Dr. Párkányi Ferenc nagytétényi olvasónk kérdezi: Mióta lakott hely Nagytétényt Jakabffy Imre muzeológus válaszol: A mai Nagytétény helyén már az őskorban is volt emberi település. Ezt bizonyítja az a mintegy 4000 éves újabbkőkori sírlelet, amelyet a régészek ezen a néven ismernek : „neolitikus edények a nagytétényi sírból”. Részletes leírását az idén megjelent „Magyarország régészeti leletei” című könyvben találhatjuk meg. A római hódítás előtt illírek és kelták lakták. A római határvédelem már az L században földvárat emelt itt a mostani Kastélymúzeum mellett. Ezt a következő században erős, kőből épült erőddé, „castrum”-má, római táborrá bővítette. Nagytétény latin neve Campona volt. A római tábor ásatásai most is folynak. A közelmúltban értékes lelettárgyak kerültek elő, így egy kis méretű Venus-szobor is. A népvándorlások idején szintén lakott hely volt. Neve elárulja, hogy a honfoglalók Tétény (Töhötöm, Tuhutum) nevű törzse szállta meg. 1332- ből való adat szerint plébániája a veszprémi püspökség alá tartozott. A középkor végén Fejér vármegye része volt. A török uralom alatt teljesen elnéptelenedett. 1712-ben kezdődött meg újonnan való betelepítése. Ekkor németek is kerültek falai közé. Temploma 1742-ben, kastélya 1763-ban készült el. A kastély tulajdonosa a báró Rudnyánszky-család, majd gróf Batthyány József esztergomi érsek volt. 1874-ben a Lőwy-család szerezte meg. Ennek leszármazottja volt a közelmúltban elhunyt kiváló műgyűjtő, Dáni Géza, aki a kastélyt múzeummá alakította át. Gaál Magdolna romániai olvasónk kérdezi: Miből készül a tüsszentőpor? Hidegkúti Gyula vegyészmérnök válaszol: A tüsszentőpor nem valami meghatározott összetételű anyag. Hiszen minden olyan finom por, amely a levegőbe jutva és belélegezve az orr nyálkahártyáját ingerli, tüsszentést vált ki. Ilyen például a növényi eredetű dohánypor, a paprikapor stb. A vegyszerek közül az ammóniák szódapora, a rézgálicpor stb. A tüsszentőporokban rendkívül finomra őrölt és nagyon könnyű az ingerlő anyag, így ugyanis akár a legkisebb levegőmozgásra — például az orr szagló mozdulataira — is felkavarodik. Leginkább növényi eredetű porokat — dohányport stb. — alkalmaznak. CÍMKÉPÜNK A nen»ali«« geofizikai év emblémája F3 szerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Haraszty Árpád, Jantsky Béla, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Mi Smik Sándor, Öveges József, S. Szabó Ferenc, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zalka András, Zách Alfréd. Kiadja : a Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIli., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó : a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség : Budapest, VI., Révay u. 16. Telefon : 314—715, 315—198. Terjesztik: Budapesten a Posta Központi Hírlap Iroda, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Kéziratokat nem őrzünk meg. 3962 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F. v.: Janka Gyula. Megjelent 160 000 példány