Élet és Tudomány, 1959. július-december (14. évfolyam, 28-53. szám)
1959-07-05 / 28. szám
8HH KÉRDEZZ—FELELEK Zsid János Csongrád megyei olvasónk kérdezi : Honnan ered véletlen szavunk ? Mi a pontos jelentése és hogyan alakult ki! Főnév-e vagy melléknév? J. Soltész Katalin, a nyelvészeti tudományok kandidátusa válaszol: A véletlen szó a ’gondol’ jelentésű vél ige származéka, tulajdonképpeni jelentése tehát , amire nem gondoltak előre. A régi nyelvben ’váratlan, hirtelen’ jelentésben is használták, „véletlen halál”-ról, „véletlen vendég”-ről beszéltek. Ma a véletlen jelentése kissé eltávolodott a vérétől. Az igét ugyanis elsősorban olyankor használjuk, ha a gondolat tartalma bizonytalan, nem határozott; az ilyen szerénykedő szólásformákban például, mint „úgy vélem”, „tudni véltem”, vagy éppenséggel a hamis hiedelem érzékeltetésére: „halottnak vélték” (pedig nem volt az). A véletlen szóban pedig az a jelentésmozzanat került előtérbe, hogy valamely történés okait nem ismerjük. A „véletlen találkozás”nak is megvannak az okai — hogy az a két személy miért ment éppen arra, ahol aztán találkoztak —, csak éppen nem tudják. Ez a mozzanat uralkodik a főnévként használt véletlen szó jelentésében is. Galvanit a véletlen vezette felfedezéséből, mert nem ismerte az észlelt jelenség okait. Mivel pedig az okok nem ismerése gyakran egybeesik a szándékosság hiányával, a véletlen jelentése közel áll a ’szándékolatlan, akaratlan’szavakéhoz is, például „véletlenül meglöktem valakit a tolongásban”. A véletlen szó melléknév is, főnév is, sőt ilyen mondatokban, mint: „véletlen megvágtam a kezemet”, határozószó. A -tlan, -tlen képző végén levő nelem ugyanis eredetileg azonos a nagyon, szépen stb. szók módhatározói ragjával. A régi nyelv atlan, -tlen végű szókat elsősorban határozószóként használta; ez a használat ma is él a költői nyelvben és egyes gyakori szavakban, mint: hirtelen. Fehér Magda sátoraljaújhelyi olvasónk kérdezi : Mi a Steinach-, illetve Voronoffféle megfiatalítási műtét? Dr. Gonda György válaszol: A megfiatalítás problémája már régóta foglalkoztatja az embereket. A bécsi Biológiai Intézet egykori igazgatója, Eugen Steinach oly módon próbált fiatalítani, hogy elöregedett hímpatkányok ondóvezetékét lekötötte. Elgondolása szerint a here ondótermelő csatornái között hímhormont termelő sejtek is vannak, amelyek— ha az ondótermelő csatornák elpusztulnak — majd fokozottan termelnek hormont. E módszert embereken is próbálták alkalmazni, de nem sok eredménnyel. Szergej Voronoff Párizsban élt sebész nagy merészséggel fogott hozzá a probléma megoldásához: megkísérelte majom heréinek közvetlen átültetését az emberbe. Csakhamar azonban észrevették, hogy az így elért tagadhatatlan nemi újjáéledés csupán átmeneti és nem valódi megfiatalítás volt. Az effajta elméletek, meggondolások egyébként teljesen helytelen szemléleten alapulnak. Nem a nemimirigyek működés-csökkenésének, majd kiesésének következménye az öregedés, hanem fordítva : az öregedés egyik részjelensége a nemi mirigyek tevékenységének csökkenése. Az ivarmirigyek nem önálló egységként élnek a testben, hanem annak szerves alkotórészei, és így az egész testtel együtt öregszenek is meg. CÍMKÉPÜMIK Fiatal óriás kenguru a budapesti Állatkertben „A természet selejtje” című cikkünkhöz. Balogh József felvétele Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Mihalik Sándor, Németh Béla, Öveges József, Székely Sándor, Szlameniczky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: a Gondolat K K kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, V., Rosenberg házaspár utca 15. Telefon: 314-715, 315-198. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 4,50 Ft Külföldön terjesztik a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, VI., Népköztársaság útja 21.) és külföldi képviseletei. 1868. Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F. v.: Janka Gyula. Megjelent 175 000 példányban