Élet és Tudomány, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-16 / 24. szám
POZSONYI 4SZMMEFRIKUS KÁBELHÍD A hazánkból a Dunán vagy Mosonmagyaróvár felől Pozsonyba érkező turista elsőként az új Duna-hidat pillanthatja meg. A „hidak világában” járatlan utas is azonnal érzi: ez a híd különleges. Egyetlen, hatalmas A betűre emlékeztető kapuzata (pilonja) van a jobb parton (ezt ott a petroaskai vagy pozsony-ligetfalui oldalnak nevezik). Azonnal szembetűnik, hogy a pilon egy kissé megdől a part irányába, és hogy e helyzetben úgy „térdmagasságban” két támasztó rögzíti. A pilon tetején öt kábel fekszik egymás mellett, tartókon. A jobb part irányában az öt kábel 74,8 méternyire a pilontól egyetlen pontba tart öszsze, és óriási „horgonyzó” betontömbben végződik. A kábelek útja a bal part irányában szétválik. A középső egyedül tart a hídpálya középvonalának egy közeli pontjába, a középsőt jobbról-balról közrefogó két kábel már együtt fut a hídtest egy távolabbi pontjába, és végül a két szélső kábel ugyancsak párban fut egy még távolabbi pontba. Olyan ez a híd, mint egy óriási halász, aki egyik kezével — öt együtt futó kábellel — a parton kapaszkodik, és a vállán átvetett hálót igyekszik partra vonszolni. A hálóját partra vonszoló, a talajon egyik kezével fogódzkodó halász ösztönszerűleg igyekszik így a legnagyobb erőkifejtésre — a híd tervezői, Lackó építész professzor és dr. Tesár mérnök professzor pedig gondos statikai számításokkal jutottak el eddig a megoldásig. Pályamunkájukat tizennyolc másik tervező csoportéval egyidejűleg nyújtották be. A bíráló bizottság ezt a pályaművet találta a legjobbnak, így ezt dolgoztatta ki a pozsonyi Műegyetemmel, majd kivitelezését a Dopravoprojekt—Dopravastov vállalatra bízták. A tervezők fő törekvése azt volt, hogy olyan hidat alkossanak, amely könnyű — a mederben pillére lehetőleg ne legyen, nehogy az ottani szűk Duna-szakaszon jégtorlódást okozzon —, ezenkívül pályateste húzódjék magasan, hogy alatta a hajók magas vízálláskor is áthaladhassanak, közvetlenül csatlakozzék a Magyarország és Ausztria irányába vezető autóutakhoz, a város bal parti szívét kösse össze a ligetfalui oldalon 150 000 lakos részére építendő új városnegyeddel, és lehetőleg pilonja se legyen, hogy így zavartalan maradjon Pozsony patinás városképe a várral, a dómmal. És még olcsó is legyen! A tervezők így jutottak el a csak az egyik parton álló — és a dőlés révén ott is alacsonyabbnak tetsző — pilonhoz az ötkábeles, szekrényszerkezetű acélhídhoz. Aszimmetrikusan elhelyezett — tehát nem a közepe tájára épített A-pilonú híd már van Európában, a kölni Severins-Brücke. De annak „A”-ja függőlegesen áll egy partközeli mederpilléren, és tetejéről a pályatest pereméhez futnak a tartókábelek. A pozsonyi híd különlegessége abban rejlik, hogy a parton „hanyatt dőlő” A-pilon tetejéről a pályatest középvonalába futnak a kábelek. A híd teljes hossza 431,8 méter. Ebből 74,8 méter a jobb parton, 54 méter a pozsonyi rakpart felett ível át. A híd teljes szélessége 21 méter. Ebből két méter a középső elválasztó sáv, egy-egy méter pedig a két szélső — a tartókon túlnyúló kezelői gyalogjáró. A pozsonyi oldalon a pályatest fokozatosan 29,36 méteresre szélesedik, hogy megkönnyítse az utaknak a hídra vezetését. Az úttesten így 28,5 méternyi pálya áll a gépkocsik rendelkezésére, irányonként két-két nyomsávval. A gyalogosok számára a szekrénytartók alsó lapjához hegesztenek oldalanként egy-egy 3,5 méter széles sétagyalogjárót, ezáltal a gépjárművek és a gyalogosok két külön szinten közlekedhetnek. A híd teljes acélszerkezetének súlya 7500 tonna (viszonylag kicsi). A tartókábelek teljes hossza 22 kilométer, sú