Élet és Tudomány, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-14 / 2. szám
CÍMKÉPÜNK: SZÁMUNK TARTALMA: 51 A KUTATÁS HAZAI MŰHELYEIBEN: VINKAMIN Dr. Wolfner András 55 MÉHÁTÜLTETÉS? Dr. B. Bánk Endre 58 AZ „EZÜSTFLOTTA” ELSÜLLYEDT KINCSEI NYOMÁBAN Dr. Nábráczky Béla 63 A FÓLIACSIK Forbáth Róbert 66 A SZÍNÉSZ ÉS A KÖZÖNSÉG Dániel Ferenc 70 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK Antalffy Gyula 79 VITA A HOLDKRÁTEREKRŐL 1. 82 ÖNMAGUNK ÉS AZ EMBEREK MEGISMERÉSÉNEK MÓDSZEREI 5. A MAUDSLEY—HARSÁNYI-FÉLE KÉRDŐÍV ADATAINAK ELEMZÉSE Dr. Harsányi István 85 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA 87 NYELV ÉS ÉLET: ALTERNATÍVA Dr. G. L. 88 A TUDOMÁNY VILÁGA 95 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR — TÁJÉKOZTATÓ 96 KISLEXIKON — REJTVÉNY Gazdag halászzssikmányt halásznak le a hortobágyi halastavakból (A Hortobágyi Nemzeti Park című cikkünkhöz) Bojtár Ottó felvétele KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Balatonba zárt hal: a garda © Arisztotelész és a világ okai © Mecseknádasd © Vas- és acéliparunk — és az Integráció © A Sopron-környéki földrengés © Vita a holdkráterekről II. © A térábrázolás alakulása a festészetben © A rádióirányítású repülőmodell © Kábítószerek . . . 0 A gondolkodás iskolája © A tudomány világa 50 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! LAIKUS JEGYZET EGY TÜDÓS VITÁHOZ Két számában is foglalkozott az Élet és Tudomány a Széchenyi meggyilkoltatása című televíziós filmmel. Ezt a figyelmet személy szerint különösen megtisztelőnek érzem, hiszen a filmet én írtam. De örülök neki azért is, mert jeles történészeket késztetett megszólalásra, mégha véleményük szerint mindaz, ami Széchenyi halálával kapcsolatosan a drámában előkerült, egyszerűen besorolható a legenda körébe. Ezzel nem kívánok vitázni, a film sem akart, hiszen a gyilkosság öngyilkosság kérdését nyitva hagyta. Az sem késztet megjegyzésre, hogy e folyóiratban két különnemű minőséget, az irodalmit (művészetit) és a tudományosat könnyű kézzel öszszekeverték, hiszen megszokott jelenség ez, mióta világ a világ, és könnyű kritikai lehetőséget kínál minden időben. Hogy csak a legnagyobb „korrigálandó” hibákat idézzem, Shakespeare szerint Csehországnak tengere van, s ha jól emlékszem, Petőfi János vitéze is úgy tartja, hogy Franciaország meg India határos... Más kérdés, hogy a valós elemekből épített, de mégiscsak természetszerűleg fiktív történelmi dráma bírálatául lehetséges-e tudományos érveket felsorakoztatni egyáltalán; különösen, ha azok egy része szintúgy fikció. Hanák Péter fejtegetése például a magyar történetírás immár, sajnos, hagyományosnak tetsző „sarkításos” módszerével élt, s megint felállította azt a látványos Kossuth—Széchenyi ellentétpárt, amely eléggé vitathatóan hol az egyik államférfit és gondolkodót, hol a másikat állítja előnytelen (és igazságtalan) helyzetbe, valamelyikük vélt érdekében. Lehetséges, hogy a két háború közti, túlzottan „Széchenyi-párti” (Folytatás a 77. oldalon)