Élet és Tudomány, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-30 / 35. szám

CÍMKÉPÜNK: Gyorsreaktor belsejének szerelése. A paksi atomerőmű című cikkünkhöz. MTI — Külföldi Képszolgálat felvétele SZÁMUNK TARTALMA: 1635 A PAKSI ATOMERŐMŰ: REAKTORTÍPUSOK Nyerges Pál és Wiegand Győző 1641 A SZÉP-FOK If­j. Sármány József 1644 HOGYAN LÁTJUK HÁROM KITERJEDÉSBEN A VILÁGOT? Oláh Tamás 1650 FÉLREMAGYARÁZÓS Timár György 1654 A DUKLAI CSATA ^* Németh Ferenc 1660 A NÉPI GYÓGYÍTÁS MAGYARORSZÁGON Raffai István 1664 A JÓZSEF ATTILA SZABADEGYETEM PROGRAMJA 1666 OSZAPÓÉK HÁZATÁJÁN Schmidt Egon 1671 A TUDOMÁNY VILÁGA 1677 NYELV ÉS ÉLET: MIÉRT TEGEZ, HA MAGAZ? Hernádi Sándor 1678 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR­­TÁJÉKOZTATÓ 1680 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Villamos energia 750 ezer volton ♦ A szexualitásról a fogamzástól a felnőtté válásig 24. ♦ Amiről beszélnek: A Szue­­zi-csatorna helyreállítása ♦ Félrema­­gyarázás ♦ Plovdiv ♦ Amiről beszélni kell: A gyermek mozgásigénye ♦ A rá­dióban hallottuk: Beszélgetés Bay Zol­tánnal ♦ A tudomány világa 1634 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNYI Nemrég véletlenül a kezembe került lapjuk 1972. évi 25. száma, s benne Egri Mária cikke a FINTA TESTVÉREKRŐL. Az írás színes, érdekes képet fest a három szobrász testvér művészetéről és kalandos életútjáról. Minthogy a hírnév elsősorban Finta Sándort és Gergelyt kapta szárnyra, a Túrkevén ma is élő és munkálkodó Sámuelről, a harmadik fivérről — érthetően — kevesebb szó esett a cikkben. Úgy hi­szem, olvasónkat érdekelheti az ő életútja is... Móricz Zsigmond arról elmélkedett a századfordulón, hogy miért nem tel­jesedik ki a nép tehetsége. Elsüllyedt, kettétört tehetségek áradata szomorí­totta el: a torzók sorsa, azoké, akik kellő pallérozással jóval többre vihet­ték volna, de tehetségük kibontását meggátolta az akkori magyar valóság. Finta Sámuel (született 1892-ben Nagyváradon) pályája ebben a kor­szakban indult. Noha testvérével, Ger­gellyel több évtizedig dolgozott együtt Budapesten, s Rodinnél is járt Párizs­ban, élete mégis Túrkevéhez kötődik. A közfigyelem csupán 1922-­ben for­dult felé. Akkor jelent meg ugyanis „Árnyképes ABC”-je, amelyet Róna Béla verseihez készített, s amely öt­letességével, szellemességével, játékos­ságával sok gyermeknek könnyítette meg a betűvetést. A kötet nagy E be­tűjén elefánt lovagol, gyík kúszik a G belső hajlásán — szinte az egész természet megjelenik a gyermek mohó képzelete előtt. (Talán érdemes volna újra kiadni ezt a képes ábécét!) Finta Sámuel ma szinte teljesen ismeretlenül él Túrkervén. Nyáron sír­követ farag, s szobrok készítésére csak a téli hónapokban jut ideje. így lesz­(Folytatás az 1653. oldalon)

Next