Élet és Tudomány, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-30 / 26. szám
A TUDOMÁNY VILÁGA Nomádok ősi csapdái Szovjet kutatók az Aral-tó környékéről készített légi felvételeken sajátos nyíl alakú építményeket fedeztek föl. A 800 méteres magasságból készült képekről nem tudták pontosan megállapítani, hogy mik lehetnek ezek a — kétségkívül mesterséges — tereptárgyak. Amikor azonban átfésülték a területet, egy fennsíkon megtalálták azokat a mintegy 30 centiméter vastagságú falmaradványokat, amelyeknek alaprajza valóban nyíl alakú. Huszonhét van belőlük, hosszuk egyenként 800 méter, teljes rendszerük pedig csaknem 50 kilométer hosszan húzódik a sivatagban. A kutatók megállapították, hogy e különös építményeket az i. sz. V— VIII. században ott élő lovas nomád népek készítették. Ezen a területen vonultak ugyanis délre a táplálékot kereső állatok hatalmas csordái, s azokat a nyíl alakú csapdákban a falak közé rekesztve könnyűszerrel elejthették. A környéken sziklarajzok is megörökítették e vadászatokat, amelyekben az egyik legfontosabb fegyver a lasszó volt. (TASZSZ) 1 I ■ ■■■ ——IMNM I——*———i—■■ I ■■■■■■■ ■' Ulugbek könyvtára Szamarkand egyik középkori kormányzójának könyvtárában szovjet kutatók megtalálták Ulugbeknek (1394—1449), a kiváló csillagásznak és matematikusnak, üzbég uralkodónak hatalmas és értékes könyvtárát. Ez őrizte Ubajdul ben Maszuda ben Tadzs Assarija buharai tudósnak 1346-ból való kéziratait is. A híres filozófus művében találhatók Platón-idézetek, Eukleidész matematikai rendszerének részletei, s a könyv összefoglalja a közép-ázsiai csillagászat eredményeit az ókortól a XV. századig. Csillagászati táblázatokat és geometriai ábrákat is közöl. A Kelet-kutató szakemberek ismereteit sok értékes adattal gazdagítják az újonnan fölfedezett iratok. (TASZSZ) »28 A számítógéphez őszintébbek vagyunk ? A glasgow-i közkórház orvosai és pszichológusai úgy vélik: némely beteg őszintébb a számítógéphez, mint az orvoshoz vagy a pszichiáterhez. Alkoholistáktól előbb két pszichiáter kérdezte meg, hogy átlagosan mennyi alkoholt fogyasztanak. Heti „átalányként” három liter — nagyjában 1,5 liter tiszta szesznek megfelelő — pálinkát vallottak be. Ellenben az elektronikus számítógépnek ugyanők négy liter (két liter tiszta szesznek megfelelő) pálinkában határozták meg az átlagos „heti adagjukat”. Utólag megkérdezték tőlük, hogy miért válaszoltak másképpen a pszichiáternek, mint a komputernak A válaszuk ez volt: féltek megmondani az igazat. A számítógéppel „négyszemközt” ez a gátlásuk megszűnt, „mert csak egy gép tette föl a kérdést”. (DDP) „Rehabilitálják" III. Richárdot? A brit III. Richárd Társaság 2000 tagja társaságuk névadóját, a Yorkdinasztia utolsó tagját „az angol történelemben őt megillető helyre” akarja emelni. Nézetük szerint a színházi világ „legkedveltebb gonosztevőjét” az utána következő dinasztia tagjai, a Tudorok tudatosan rántották a sárba. Azt azonban még nem árulták el a társaság tagjai, hogy milyen sorsot szánnának az esetleges rehabilitálás után Shakespeare drámájának! (Volksstimme) Hazakerült Joseph Bonaparte levéltára A Francia Nemzeti Levéltár Wellington hercegétől 1,1 millió frankért megvásárolta Napóleon testvérének, Joseph Bonaparténak a levéltárát. Az értékes történelmi dokumentumanyagot az angolok a vittorai csatatéren a tulajdonos hintójából zsákmányolták. A harminchét dobozba csomagolt feljegyzések értékes források lehetnek Joseph Bonaparte nápolyi uralkodásáról és a testvéréhez fűződő viszonyáról. A történészek még nem értékelték a dokumentumokat. (LDA) Archeopolisz Archeopolisz környékén, a Grúz SZSZK területén az elmúlt években több, a város múltjára fényt dentő értékes régészeti emléket tártak fel. Az Archeopoliszt övező városfal az egykorú leírások szerint húszhektárnyi területet védett az ellenséges támadásoktól. A város a hegycsúcson épült, a fal nyomvonala a meredek hegyoldalon húzódik végig. Vastagsága a város nyugati oldalán elérte a 2,5—3 métert is. Gondosan faragott kövekből készítették, s előtte hatalmas, négyszög alakú, boltíves tetővel fedett bástyatornyokat emeltek. Az építményrendszer arra mutat, hogy a császárság abban az időszakban virágkorát élte, építészei pedig szakmájuknak kiváló mesterei voltak. Feltárták két korabeli fürdőnek a romjait is. Az egyik — minden kényelmet megadó — fürdőbe lejtős csőrendszeren vezették be a fölmelegített vizet. A város központjában templomromokat találtak. (Pravda) Kőkorszaki kocsi Zürichben Zürichben, a Sajtó Házának építésekor egy kőkorszaki kocsi maradványaira bukkantak. E kocsiéhoz hasonló kerékszerkezet — deszkából kivágott tárcsás kerék — Közép- Európából eddig még nem került elő, csak a Közel-Kelet magaskultúráiból származó ábrázolásokból tudhattunk róla. Az alapzatásások helyén csaknem 4000 évvel ezelőtt egy paraszttelepülés állt, amelyet négyszeres cölöpsánc védett. Ott találták a kocsi maradványait, közöttük három kereket. Az újabb kőkorszak legrégibb kocsikerekei fatörzsekből — a törzs hosszára merőlegesen — kivágott korongok voltak. Ilyen kerekeket már Észak-Németországban és Hollandiában is találtak a mocsarakban. Mivel az ilyen kerekek szerfölött otrombák, s gyorsan elhasználódnak, a kocsik csak igen-igen lassan tudnak haladni velük. Valószínűleg az i. e. III. évezredben tűntek föl a deszkából összeállított kerekek, amilyen a Zürichben talált kocsi kereke is. Ezek vékonyabbak, könnyebbek és sokkal tartósabbak voltak, mint az említett korongok. Alighanem már az i. e. 2. évezredben megjelentek a küllős kerekek is. (Frankfurter Allgemeine Zeitung)