Élet és Tudomány, 1988. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)

1988-07-01 / 27. szám

A gerinceseknek — de nem­csak a gerinceseknek — fa bélcsartornájában is szá­­mos mikroorganizmus, fő­iként baktérium és vírus él. Rendes körülmények között ezek többsége nem okoz ba­jt gazdájának, sőt néme­lyikük még hasznosítható anyagokat, vitaminokat is termel. Az ember belében élő baktériumok között a legközönségesebb az Esche­richia coli. Ennek és rokon fajainak a sejtfalában egy baktériumméreg, az endo­toxin is termelődik. Az élő baktérium sejtfalába be­ágyazódott méregnek alig van esélye arra, hogy fel­szabaduljon, ám a bakté­rium pusztulása után — a sejtfal beomlásakor — köz­vetlenül a bélüregbe kerül. Noha a bél baktériumfló­rájának tagjai időről időre elpusztulnak, endotoxiinjuk mégsem okoz mérgezési tü­neteket. A bélcsatorna üre­ge ugyanis — szorosan vé­ve — még nem a szervezet, ma­ga is a külvilág részé­nek tekinthető,­­hiszen a környezettel két nyíláson át is összeköttetésben áll Mindaddig, amíg az endo­toxin a bél üregében ma­rad, a mérgezés nem kö­vetkezik be. Mai tudásunk Az endotoxinmolekula és a sejthártya feltételezett kölcsönhatása: a) fésűszerű poliszacharid-láncok ; b) középső régió; c) lipid-A egység; d) zsírsavlánc; és membránfehérjék; f) a membránon átérő fehérje; g) receptor-fehérje; h) a sejthártya lipid­­kettősrétege. (Bővebb magyarázat a szövegben) Hogyan hat a baktériumméreg? A szervezet egyik makrofág sejtje állábat növeszt egy betolakodó baktérium felé endotoxin - sejthártya 8.1.1

Next