Élet és Tudomány, 1995. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
1995-07-28 / 30. szám
. Körsétánk időszakában Magyarországon még a több évszázados hagyományos mezőgazdaság dívott. Rendre kevés termést takarítottak be, s annak a minősége is kívánnivalót hagyott maga után. Ennek legfőbb oka az volt, hogy jóformán csak legeltető állattartás létezett, s a szántóföldjeinket egyoldalú gabonatermesztés jellemezte a nyomásgazdálkodás miatt. Ugyanekkor Európa jó néhány országában már a tudományos meggondolásokat sem mellőző gazdálkodás szerint dolgoztak, ilyen alapon szervezték meg a mező munkáit. Főképp az angliai, a lombardiai és a németalföldi gazdaságok jártak az élen. Tapasztalataikat csak nagy sokára vettük át, s az első ilyen témájú szakkönyveink még latin vagy német nyelven születtek. Nagy változást hozott falvaink életében az, hogy egyik kisvárosunk evangélikus lelkészének olyan embert neveztek ki, aki az egyetemen nem csupán a teológia tudományát sajátította el. Többéves külhoni tartózkodása során tanulmányozta egyebek között a korszerű mezőgazdálkodási ismereteket, a csatornázási rendszereket és az árvaházakat. Lelkészi teendői mellett létrehozta Európa első gyakorlati gazdasági iskoláját és az ahhoz tartozó mintagazdaságot, s tanárnak jeles szakembereket hívott meg. Az alföldi futóhomok megfogására egy fafajt hozott magával, s szélfogó sávként ültette e facsemetéket. Lucerna- és lóheremagot osztott szét a parasztok között, ezzel is elterjesztve e két növényt, ami alapja lehetett a nálunk addig mellőzött istállózó szarvasmarhatartásnak. A váltógazdálkodásra is igyekezett rábeszélni a népet; mindeközben elterjesztette a kapásnövények termesztését. Művelésükhöz meghonosította a vasból készült boronát és hengert. Eredményesen kísérletezett a szikesek följavításával. Gazdálkodási újításainak talán a méhek „örültek” a legjobban, ugyanis olyan új módszert dolgozott ki, amellyel már nem kellett elpusztítani az állatokat ahhoz, hogy elvehessék tőlük a mézet. Német nyelven írt fő művét Széchényi Ferenc fordította magyarra A parasztember Magyarországban, micsoda és mi lehetne címmel. Ebben őszintén leírja gazdálkodásunk elmaradottságát, a jobbágyok nyomorúságát. Részletesen elemzi, hogy a földesúrnak milyen kötelességei lennének a falurendezést, az iskolák, a terményfeldolgozási központok stb. kiépítését illetően. A hajdani néptanítónak megadással kellett tudomásul vennie azt, hogy iskolája — anyagi okok miatt — bezárt. Bár még külföldre is hívták tanítani, hűséges maradt népéhez, s haláláig itt lelkészkedett. Azt már nem érhette meg, hogy a kisváros egy másik kezde- ményező szellemű polgá- ra olyan gyűjteményes kér ! 1. Melyik fafajt honosította meg a paptanár? 2. Hogyan nevezzük azt a szikes talajjjavítási módszert, amelyhez márgát, hamut használnak föl? 3. Mi a népszerű neve a városka arborétumának? 4. Ki írta az „Egy jó rendbe szedett falu rajzolatjá”-t? 1 Bél Mátyás [3 Pethe Ferenc 3 Nagyváthy János E3 Mitterpacher Lajos [3 Tessedik Sámuel [3 Festetics György 1 tét telepített, amelybe némhány növénykülönlegességet egyenesen Bécsből hoztak, kifejlődött korukban, jókora földlabdával, szekéren. A válaszokat postai levelezőlapon kérjük beküldeni Korséta jeligére, 1428 Budapest, Pf. 47. címre. Beküldési határidő: 1995. július 31. A 2. forduló helyes megfejtése: 1. Csokonai Vitéz Mihály; 2. Diószegi Sámuel; 3. Szilágyi Erzsébet A szerencsések az Akadémiai Kiadónál megjelent Richard Dawkins: A vak órásmester című kiadványt nyerték: Torna Katalin Budapestről, Pálinkás Melinda kötéséről, Lukács Zoltánná Budapestről, Inkovics Zoltán Nagykanizsáról, Kovács Zoltánná Fótról. A könyveket postán küldjük el. Játékszabályaink: Történelmünk egy kiemelkedő korszakába kalauzoljuk el olvasóinkat, hetente más és más helyszínre. Azok között, akik a négy kérdésből legalább kettőre helyes választ küldenek be, hetente értékes könyvnyereményeket sorsolunk ki. Az utolsó, a 7. forduló után bárki megpályázhatja a főnyereményt, egy - jövő nyár eleji - kéthetes izlandi körutazást. Ehhez meg kell írni: a hét állomás melyik társadalmi mozgalmunk főbb szakaszait jelöli? Továbbá ki kell találni a korszak egyik jeles tudósának a nevét is, valamint leghíresebb könyvének címlapjáról a vastagon szedett részt. A negyedik kérdésre adott helyes válasz minden héten egyúttal egy-egy betűt ad meg e kért címrészletből. A ráadásrejtvény a Petőfi adó csütörtöki Reggeli Csúcs műsorában hallható. 948 ■ Élet és Tudomány ■ 1995/30