Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-01 / 9. szám
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! Előfizetés! Az Élet és Tudomány - az 1996. évre visszamenőleg is - megrendelhető a Kiadónál, illetőleg a Szerkesztőségben: fax/tel: 266*8898, 117-9999, és 138-2472. ■ MIRŐL ÍR A TERMÉSZET VILÁGA? ■ Immár hagyomány, hogy a Magyar Tudományos Akadémia esztendőről esztendőre Eötvös József-koszorút adományoz tudományos életműve elismeréseként néhány hazai kutatónak. Az elmúlt évi hét díjazott közül most Mistéth Endre professzor nyilatkozik tudományos tevékenységéről. Az átélt évtizedekre oly jellemzően azonban kalandos vargabetűkkel, meghurcoltatásokkal teli életutat ismerhetünk meg Németh Géza interjújából. Azt, hogy a mai kor tudósainak élete sem „habostorta”, kitűnően példázza Gimes Júlia és Elek László Kossuth rádióban elhangzott Tudósfórum című adásának a lapban helyet kapó írásos változata. A tudóstársadalom egyik igazán európai vívmányának, az OTKA-rendszernek a múlt évi kálváriáját dokumentálja a tudósok és a pénzügyi kormányzat képviselőjének kerekasztal-beszélgetése. Igazi szellemi gyönyörűség Simonyi Károly újabb előadása a fizika XVIII. századi kultúrtörténetéből (Láttam egy örököst visszatérni). Azt az évszázadot vizsgálja, amelyben a fizika a matematikával szoros szövetségben önállóan kel életre és járja a maga útját. Az előadás - amely március 18- án este 7 óra 5 perctől a Bartók rádióban meghallgatható - Németh László „megmentett gondolatait” is idézi a természettudományok, a szellemtudományok és a művészetek kölcsönhatásáról. A maga nemében egyedülálló Horváth Gábor és német szerzőtársa, Jochen Zeil írása, amellyel a folyóirat múlt évi cikkpályázatán első helyezést értek el. Az 1990—91-ben pusztító Öböl-háború rettenetes környezeti károkat, szabadon ömlő olajtavakat hagyott maga után, s a mélyedésekben felgyülemlett olajtócsákban élőlények milliárdjai lelték szörnyű végüket, az egyszerű rovaroktól a madarakig. Vajon mi csalta őket a biztos pusztulásba? A folyóirat e havi számába is jutott a múlt évi Nobel-díjas témákból. Marx György a neutrínókutatások kiérdemelt elismeréséig vezető több évtizedes utat mutatja be, Beck Mihály írása pedig annak hátterét kutatja, vajon miért nem jutott eszébe Alfred Nobelnek, hogy matematikai díjat is alapítson. D. J. ■ PAKSI DISPUTA A FIZIKAI SZEMLÉBEN ■ A hazai fizikustársadalom legismertebb, legtekintélyesebb és legnagyobb példányszámú folyóiratának legutóbbi, 1996. januári száma a Paksi Atomerőmű Rt. Látogató Központjának tavaly őszi felavatása alkalmából a hazai nukleáris biztonsági kutatásokról és azok nemzetközi visszhangjáról (Gadó János, KFKI, AEKI), az asztrofizika szemléletformáló erejéről (Asztrofizika költőknek - Németh Judit ELTE elméleti fizikai tanszék) közöl nagyobb cikket. Németh Judit, az ELTE rektora által szervezett, a Tudományegyetem nagyobbrészt bölcsészoktatói számára tartott előadását közli ebben a cikkben. Ennyiben indokolt az Asztrofizika költőknek cím, s annyiben nagyon érdekes, hogy az egészen kívülállók számára igyekszik érzékletes és szemléletes képet adni a csillagok belső szerkezetének és fejlődésének bizony eléggé elvont világáról. Kürti Miklós (Oxford) az alacsony hőmérsékletek fizikájának történetéből mesél el néhány epizódot, míg Vámos Tibor (MTA SZTAKI) a számítógép segítségével állampolgári részvételre és kreativitásra nevelés kísérletéről közöl nagyobb tanulmányt, egy 1995 nyarán Máltán rendezett kreativitás-konferencián elhangzott előadása nyomán. A lap köszönti a 70 éves Pál Lénárdot, címlapján pedig bemutatja a tavaly ősszel az atomerőműben felavatott Paksi Disputa szoborcsoportot, az atomkutatás magyar nagyjainak, Teller Edének, Hevesy Györgynek, Wigner Jenőnek, Szilárd Leónak és Neumann Jánosnak a mellszobrát. F. L. I. 278 ■ Élet és Tudomány ■ 1996/9 ■ ÉGRE NÉZŐ SZEMEK ■ A Magyar Csillagászati Egyesület és a Bajai Obszervatórium Alapítvány 1996. mácius 2-ától 10-éig a Jókai Mór Művelődési Központban (Budaörs, Szabadság út 26.) csillagászati kiállítást rendez. A kiállítás a csillagászat legújabb eredményeit mutatja be óriástávcsövek és űreszközök felvételeinek felhasználásával. A március 2-ai, 10 órakor kezdődő megnyitóhoz kapcsolódóan csillagászati könyv- és posztervásárt, továbbá távcsöves Nap-bemutatót szervezünk. Az előtérben csillagászati és űrkutatási számítógépes programok, animációk láthatók. Az egész napos programot csillagászati előadások színesítik. Sötét pillanatok a Kárpát-medencében: a magyarság napfogyatkozásai; Fényes üstökös a tavaszi égen (Sárneczky Krisztián előadása). ■ PLANETÁRIUM - FEBRUÁR ■ Szombat: 9.30 és 11 óra: A Nap családja; 13 óra: Az élet bolygója: a Föld; 14.30 óra: Az ufóvadászok csapdája; 16 óra: Kozmikus katasztrófák. Vasárnap: 9.30 és 11 óra: A Nap családja; 13 óra: Égiekkel játszó földi lelemény; 14.30 óra: Kalandozás a Naprendszerben; 16 óra: Kozmikus katasztrófák. Hétfő: Szünnap. Kedd: 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Nap családja; 13 óra: A Földről a csillagokig; 14.30 óra: Égiekkel játszó földi lelemény; 16 óra: Égiföldi csízió. Szerda: 9.30 óra: A Földről a csillagokig; 11 óra: Az élet bolygója: a Föld; 13 óra: Az ufóvadászok csapdája; 14.30 óra: Kozmikus katasztrófák; 16 óra: Égiekkel játszó földi lelemény. Csütörtök: 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Földről a csillagokig; 13 óra: A Nap családja; 14.30 óra: Kalandozás a Naprendszerben; 16 óra: Kozmikus katasztrófák. Péntek: 9.30 óra: A Nap családja; 11 óra: Az élet bolygója: a Föld; 13 óra: A Földről a csillagokig; 14.30 óra: Kalandozás a Naprendszerben; 16 óra: Az ufóvadászok csapdája. *** KITAIBEL ### E számunknak a Kitaibel Pál középiskolai tanulmányi verseny anyagát adó cikke: Nim, az indiai csodafa