Élet és Tudomány, 1998. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-30 / 5. szám

Koós Árpád (Budapest): „Az 1998/3. számban már si­került olyan dolgokat találni, amelyek levélírásra serkentenek. Örülök, hogy a Krónikában egyik kedvenc íróm, Széchenyi Zsigmond születésének 100. évfordulójáról megemlékeztek. Annak is, hogy a »­Génma­nipulált vélemények« című cikkben — ha óvatos fogalma­zásban is — rátapintanak a lé­nyegre, hogy »a kutatások jó részét pénzelő ipar gyors megtérülést akar«. Persze nem a magyar iparról van szó. A továbbiakban problémák, hi­bák stb. következnek! A 70. oldalon a cím: (1) »Bíró, Ru­bik, Y-ray«, a cikk végén - helyesen — »X-ray«. A 89. ol­dalon a Molekula­memória című cikk (2) az állítja, hogy a ciklodextrin-mole­­kula »gyöngysze­men« helyezkedik el. Műszakilag fer­tőzött szemem nem lát semmi gyöngyszerűt. Más, fiatal ko­romban még takarékoskodtak a filmmel (és kevésbé törődtek a személyzetet érő sugárzással), ezért átvilágítással vizsgálták a pácienseket: az orvos az ernyőn látható képet nézte. A 91. ol­dalon a Röntgenfelvétel film nélkül című cikkből (3) úgy tű­nik, hogy ezt fejlesztették to­vább: az orvos helyére állított CCD-kamerával és képfeldol­gozó számítógéppel. További gond, hogy az 1997/22. szá­ma 699. oldalán már írtak »Digitális röntgenkép«-ról. Nem lehet, hogy a két hír azo­nos dologra vonatkozik (4)? A 92-93. oldalon a Haley Bopp­­üstökös képei egymás mellett vannak, a magyarázó (?) szöveg viszont »fent« és »lent« jelzőt használ (5), nem vagyok meg­győződve, hogy a két kép azo­nos helyzetű. A grönlandi glec­­­cserképeknél még több gondom van: nincs magyarázat arra, hogy a két — ellentétes irányú — nyíl közül az egyik miért hal­ványkék, a másik miért sárga (6)? A képen úgy tűnik, hogy a gleccser iránya »\«, míg a ra­darképen »/«. Tűnik, vagy így is van(7)? A 94. oldalon alul az ábra szövege (8): Lóvasút és omnibusz a mai Bajcsy- Zsilinszky úton, de a kép ki­csúszott a nyomdai tükörből, ezért sem lóvasút sem omnibusz nem látszik. A bejglimérgezés és egyéb ünnepi igénybevétel következményének betudható hibák emlegetésén túl— Barabás Zoltán úr lelkivilágának súlyos felborzolását is vállalva - mel­lékelem három régebbi levelem­ből kedvenc gumicsontunkra, a bálna (cethal) emlőire vonatko­zó szöveg(rész)eket. ”(9) Balladai tömörséggel, az általunk beépített számok sorrendjében: (1) az Y-ray csúf baki, több szerkesztő kezén átment. Az X­ Y) akták stáb­ja már dolgozik azon, hogyan tör­ténhetett. (2) A gyöngyszerűség a szálon való moz­gásban rejlik; (3) felhívjuk a figyelmet a felvétel és az át­világítás közti különbségre, itt felvétel készül film nél­kül. (4) A korábbi írás egy elvet ismertet, a későbbi egy gyakorlati megvalósítást. A kettőt összevetve számunk­ra sem egyértelmű, hogy azonos-e az elv. Az utalás persze nem ártott volna. (5) Azonos helyzetű, de a szö­veg nem követte a tördelés szeszélyeit. (6) Nálunk a sár­ga fehér, az okát nem tud­juk, a forrásban is így volt (talán a hőmérsékletre utal?). (7) valóban. (8) Kicsúszott, de néhány példányon azért látszik, tehát a vágógép pon­­tatlanságára foghatjuk. (9) Nem győzünk válaszolni, amilyen tempóban szóvá te­szi hibáinkat — sajnos több­nyire jogosan. Borzolásról szó sincs, de most sem térhe­tünk ki észrevételeire (kü­lönben a szöveg is a vágás­ba csúszik). A bálnák emlő­it nem halogathatjuk to­vább. Kicsikartuk a választ: a cetek valóban nem hord­ják a hátukon az emlőiket, ellenben megesik, hogy a borjú hanyatt fekve szopik. (Na tessék!) Barabás Zoltán rovata eletestudomany(ffl. v­sz.hu 152 ■ 1998/5 KRÓNIKA Enrico Fermivel közösen szabadal­maztatta az úgynevezett rács-reak­tort. 1939-ben Einstein többek között az ő kezdeményezésére hívta fel Roosevelt elnök figyelmét az urán­hasadás katonai alkalmazásának le­hetőségére. Az 1940-es évek elején tevékenyen részt vett az atomfegy­ver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztették az elnököt az atombomba bevetésé­nek szükségtelen voltára. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált. A világ­háború után biológiával foglalkozott, az élet alapproblémáira alkalmazta a fizika egzakt módszereit. A fizika reprodukálható kísérleti feltételeit át­ültette a biológiába, így alkotta meg például a baktériumok szaporodásá­hoz változatlan feltételeket biztosító kemoszátot. Legfontosabb tudomá­nyos eredményei a magfizika és a biológia tárgyköréből származnak. A biofizika atyjának is őt tekintik. Ami­kor szervezetét rák támadta meg, e halálos kórt arra használta fel, hogy egy új gyógyászati eljárást dolgoz­zon ki, a rák radioterápiáját. La Jolla­­ban hunyt el 1964. május 30-án. A nagy tudós születésének centenáriuma alkalmából nemzetközi szemináriumot rendez Budapesten (az ELTE TTK B épület Aulájában) 1998. febuár 10-11-én az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az ELTE együtt­működve az amerikai fizikai társulattal. Szilárd Leó világhírű magyar szár­mazású fizikus, feltaláló, biológus és békeharcos 100 éve, 1898. február 11-én született Budapesten. Az I. vi­lágháború alatt tiszti iskolába járt, majd a háború után a budapesti, később a berlini műegyetem hallga­tója volt. Itt Einstein, Planck, Laue, Schrödinger, a bontakozó atomfizika hatására fizikával kezdett foglalkoz­ni. „Entrópiacsökkentés termodina­mikai rendszerben intelligens lény hatására" című, dolgozatában (Ber­linben, 1929.) az értelem információ­­termelő szerepének és a hőtan II. fő­tételének összefüggését vizsgálta, ezt ma az informatika és az agykuta­tás kiindulópontjának tekintik. Berlin­ben számos szabadalma született, az egyik - Einsteinnel közösen - egy új típusú hűtőgépre, amelyben nincs könnyen meghibásodó forgó alkat­rész vagy dugattyú. 1933-ban Angli­ába költözött, ahol felismerte a nuk­leáris láncreakciót, az atombomba elvi alapját. 1939-ben a New York-i Columbia egyetemen végezte el a feltevéseit ellenőrző méréseit, ame­lyek bizonyították, hogy az urán ha­sadását neutronsokszorozás kíséri. M­ÚLTIDÉZŐ 50 éve írtuk Pár nap óta újra áll a régi hidak közül az első, a Ferenc József híd, vagy ahogyan az új hidat elkeresztelték: a Szabadság híd. Vajon gondol-e vala­ki a hídépítők és a közönség köréből arra a magas homlokú mérnök-tudós­ra, aki Magyarország majdnem minden hídjánál több-kevesebb szerepet vitt? Kherndl Antal egyike volt azoknak, akiknek volt beleszólása abba, hogy milyenek legyenek az iparosodó ország hídjai. (1948. február 1.) 25 éve írtuk Gazdaságaink integrációja - ezen belül a szakosodás és az együttműkö­dés - lehetővé teszi, hogy a leggazdaságosabb sorozatokra áttérve a gép­ipari termékek önköltsége 30-40 százalékkal csökkenjen. Ezzel világpiaci versenyképességünket is fokozhatjuk. Persze, azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a termelés méreteinek növelése önmagában nem ele­gendő ahhoz, hogy az előállítási költségek a lehető legkedvezőbbek legye­nek; alkalmazni kell a korszerű technikát és az ésszerű üzemszervezést s vállalati gazdálkodást is, a versenyképesség pedig olyan tényezőktől is függ, mint a magas minőségi színvonal és az állandóan új, korszerű termé­keknek a bevezetése. (1973. február 2.)

Next