Élet és Tudomány, 1998. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-30 / 5. szám
Koós Árpád (Budapest): „Az 1998/3. számban már sikerült olyan dolgokat találni, amelyek levélírásra serkentenek. Örülök, hogy a Krónikában egyik kedvenc íróm, Széchenyi Zsigmond születésének 100. évfordulójáról megemlékeztek. Annak is, hogy a »Génmanipulált vélemények« című cikkben — ha óvatos fogalmazásban is — rátapintanak a lényegre, hogy »a kutatások jó részét pénzelő ipar gyors megtérülést akar«. Persze nem a magyar iparról van szó. A továbbiakban problémák, hibák stb. következnek! A 70. oldalon a cím: (1) »Bíró, Rubik, Y-ray«, a cikk végén - helyesen — »X-ray«. A 89. oldalon a Molekulamemória című cikk (2) az állítja, hogy a ciklodextrin-molekula »gyöngyszemen« helyezkedik el. Műszakilag fertőzött szemem nem lát semmi gyöngyszerűt. Más, fiatal koromban még takarékoskodtak a filmmel (és kevésbé törődtek a személyzetet érő sugárzással), ezért átvilágítással vizsgálták a pácienseket: az orvos az ernyőn látható képet nézte. A 91. oldalon a Röntgenfelvétel film nélkül című cikkből (3) úgy tűnik, hogy ezt fejlesztették tovább: az orvos helyére állított CCD-kamerával és képfeldolgozó számítógéppel. További gond, hogy az 1997/22. száma 699. oldalán már írtak »Digitális röntgenkép«-ról. Nem lehet, hogy a két hír azonos dologra vonatkozik (4)? A 92-93. oldalon a Haley Boppüstökös képei egymás mellett vannak, a magyarázó (?) szöveg viszont »fent« és »lent« jelzőt használ (5), nem vagyok meggyőződve, hogy a két kép azonos helyzetű. A grönlandi gleccserképeknél még több gondom van: nincs magyarázat arra, hogy a két — ellentétes irányú — nyíl közül az egyik miért halványkék, a másik miért sárga (6)? A képen úgy tűnik, hogy a gleccser iránya »\«, míg a radarképen »/«. Tűnik, vagy így is van(7)? A 94. oldalon alul az ábra szövege (8): Lóvasút és omnibusz a mai Bajcsy- Zsilinszky úton, de a kép kicsúszott a nyomdai tükörből, ezért sem lóvasút sem omnibusz nem látszik. A bejglimérgezés és egyéb ünnepi igénybevétel következményének betudható hibák emlegetésén túl— Barabás Zoltán úr lelkivilágának súlyos felborzolását is vállalva - mellékelem három régebbi levelemből kedvenc gumicsontunkra, a bálna (cethal) emlőire vonatkozó szöveg(rész)eket. ”(9) Balladai tömörséggel, az általunk beépített számok sorrendjében: (1) az Y-ray csúf baki, több szerkesztő kezén átment. Az X Y) akták stábja már dolgozik azon, hogyan történhetett. (2) A gyöngyszerűség a szálon való mozgásban rejlik; (3) felhívjuk a figyelmet a felvétel és az átvilágítás közti különbségre, itt felvétel készül film nélkül. (4) A korábbi írás egy elvet ismertet, a későbbi egy gyakorlati megvalósítást. A kettőt összevetve számunkra sem egyértelmű, hogy azonos-e az elv. Az utalás persze nem ártott volna. (5) Azonos helyzetű, de a szöveg nem követte a tördelés szeszélyeit. (6) Nálunk a sárga fehér, az okát nem tudjuk, a forrásban is így volt (talán a hőmérsékletre utal?). (7) valóban. (8) Kicsúszott, de néhány példányon azért látszik, tehát a vágógép pontatlanságára foghatjuk. (9) Nem győzünk válaszolni, amilyen tempóban szóvá teszi hibáinkat — sajnos többnyire jogosan. Borzolásról szó sincs, de most sem térhetünk ki észrevételeire (különben a szöveg is a vágásba csúszik). A bálnák emlőit nem halogathatjuk tovább. Kicsikartuk a választ: a cetek valóban nem hordják a hátukon az emlőiket, ellenben megesik, hogy a borjú hanyatt fekve szopik. (Na tessék!) Barabás Zoltán rovata eletestudomany(ffl. vsz.hu 152 ■ 1998/5 KRÓNIKA Enrico Fermivel közösen szabadalmaztatta az úgynevezett rács-reaktort. 1939-ben Einstein többek között az ő kezdeményezésére hívta fel Roosevelt elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Az 1940-es évek elején tevékenyen részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztették az elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált. A világháború után biológiával foglalkozott, az élet alapproblémáira alkalmazta a fizika egzakt módszereit. A fizika reprodukálható kísérleti feltételeit átültette a biológiába, így alkotta meg például a baktériumok szaporodásához változatlan feltételeket biztosító kemoszátot. Legfontosabb tudományos eredményei a magfizika és a biológia tárgyköréből származnak. A biofizika atyjának is őt tekintik. Amikor szervezetét rák támadta meg, e halálos kórt arra használta fel, hogy egy új gyógyászati eljárást dolgozzon ki, a rák radioterápiáját. La Jollaban hunyt el 1964. május 30-án. A nagy tudós születésének centenáriuma alkalmából nemzetközi szemináriumot rendez Budapesten (az ELTE TTK B épület Aulájában) 1998. febuár 10-11-én az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az ELTE együttműködve az amerikai fizikai társulattal. Szilárd Leó világhírű magyar származású fizikus, feltaláló, biológus és békeharcos 100 éve, 1898. február 11-én született Budapesten. Az I. világháború alatt tiszti iskolába járt, majd a háború után a budapesti, később a berlini műegyetem hallgatója volt. Itt Einstein, Planck, Laue, Schrödinger, a bontakozó atomfizika hatására fizikával kezdett foglalkozni. „Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására" című, dolgozatában (Berlinben, 1929.) az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését vizsgálta, ezt ma az informatika és az agykutatás kiindulópontjának tekintik. Berlinben számos szabadalma született, az egyik - Einsteinnel közösen - egy új típusú hűtőgépre, amelyben nincs könnyen meghibásodó forgó alkatrész vagy dugattyú. 1933-ban Angliába költözött, ahol felismerte a nukleáris láncreakciót, az atombomba elvi alapját. 1939-ben a New York-i Columbia egyetemen végezte el a feltevéseit ellenőrző méréseit, amelyek bizonyították, hogy az urán hasadását neutronsokszorozás kíséri. MÚLTIDÉZŐ 50 éve írtuk Pár nap óta újra áll a régi hidak közül az első, a Ferenc József híd, vagy ahogyan az új hidat elkeresztelték: a Szabadság híd. Vajon gondol-e valaki a hídépítők és a közönség köréből arra a magas homlokú mérnök-tudósra, aki Magyarország majdnem minden hídjánál több-kevesebb szerepet vitt? Kherndl Antal egyike volt azoknak, akiknek volt beleszólása abba, hogy milyenek legyenek az iparosodó ország hídjai. (1948. február 1.) 25 éve írtuk Gazdaságaink integrációja - ezen belül a szakosodás és az együttműködés - lehetővé teszi, hogy a leggazdaságosabb sorozatokra áttérve a gépipari termékek önköltsége 30-40 százalékkal csökkenjen. Ezzel világpiaci versenyképességünket is fokozhatjuk. Persze, azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a termelés méreteinek növelése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az előállítási költségek a lehető legkedvezőbbek legyenek; alkalmazni kell a korszerű technikát és az ésszerű üzemszervezést s vállalati gazdálkodást is, a versenyképesség pedig olyan tényezőktől is függ, mint a magas minőségi színvonal és az állandóan új, korszerű termékeknek a bevezetése. (1973. február 2.)