Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)
2006-11-24 / 47. szám
A japán NEC és NTT mikroelektronikai és távközlési eszközöket gyártó cégek közös fejlesztésében megépített PaPeRo becenevű (Partnertype Personal Robot, társ jellegű személyi robot) kis házirobot kifejezetten otthoni használatra, gyermekek és akár felnőttek „személyes” felügyeletére, házi segítségnyújtásra készült. Az 5 kilós, 38 centiméteres PaPeRo leginkább barátságos, vidám kis játékbábura hasonlít, beszél és mozog, internetezni lehet vele, használja a böngészőket, jelzi és felolvassa a beérkezett e-maileket. Szemeit két CCD- kamera adja, ezekkel érzékeli környezetét, és kikerüli az akadályokat (például a bútorokat vagy a háziállatokat). Négy „sliként” szolgáló mikrofonjából három a hang irányának behatárolására, egy a hangfelismerésre való: PaPeRo 650 mondatot és 3000 szót ismer, a legújabb képfelismerő technológiával van felszerelve, ezért képes arcok felismerésére (memóriájában egyelőre tíz arc raktározható el). Üzenetrögzítőként is használható: a rögzített üzenetet, amint találkozik vele és felismeri, továbbítja a címzettnek. Gyerekek mellett kitűnő társ: játszik, táncol, mesét mond, s különböző oktatóprogramokkal is ellátható. Idősek, sérültek és betegek mellett ugyancsak nagyszerű segítő: bekapcsolja a tévét, csatornát vált, billentyűzet nélkül, utasítások szerint kezeli a számítógépet és más elektromos berendezéseket. Segélykérésre is beprogramozható, ezzel az otthonok és személyek biztonságát egyaránt védi. (NEC Incubation Center) Amerikai és brit kutatók bemutatták a távolabbi jövő utasszállító gépeinek tervezett modelljét: az a jelenlegieknél nemcsak jóval energiatakarékosabb, hanem sokkal csendesebb is lenne. A Csendes repülőgép kezdeményezés elnevezésű program (Silent /liveraft initiative, SAI) keretében kidolgozott elképzelés szerint az új tonna szakít a hagyományos, hosszú, lényegében hengeres géptörzzsel és az abból tagoltan kinyúló szárnyakkal, ehelyett a NASA és a Boeing közös fejlesztésében kidolgozott hajlított szárnytest (Blended Ifing Body, BIVB) koncepcióját követi. Az egyetlen összefüggő egységben kialakított forma aerodinamikai tulajdonságai egyrészt csökkentik a légellenállást, másrészt növelik a felhajtóerőt, ennek eredményeképpen a gép üzemeltetése során becslések szerint mintegy 35 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el. Hasonló megoldásokat a harcigépek gyártásában már eddig is alkalmaztak, de az utasszállítóknál eddig fennmaradt a hagyományosabb forma, mivel az utóbbi alkalmasabb ugyanazon prototípus különféle méretű változatainak sorozatgyártására. Az új forma nemcsak tartós repülés közben előnyösebb aerodinamikailag, hanem lassúbb fel- és leszállást is lehetővé tesz, ezáltal pedig csökkenthető a zaj éppen akkor és ott — azaz a repülőterek szomszédságában —, ahol a környezetben legnagyobb a zajártalom. A zaj csökkentésében lényeges szerepe van annak, hogy elhagyhatók a szárnyakon a lehajtható fékszárnyak — márpedig le- és felszállásnál ezek erősen növelik a zajt. A szárnyak alól a hajtóművek is beépíthetők a törzsbe, emellett változó méretű fúvókákkal működhetnek — ezzel is csökkenthető a fel- és leszállás zajszintje. A „csendes” repülőgépek azonban nem egyhamar fognak forgalomba állni. Még a legderűlátóbb becslések szerint is csak mintegy 2030 körül várhatók az elsők — már ha egyáltalán a nagy cégek elszánják magukat e nagyléptékű változtatásokra. (Discovery News) röviden • SÓLYOMVÉDELEM - UNIÓS pénzből. Az elkövetkezendő négy évben negyvenhat fiatal kerecsensólymot (Falco cherrug) látnak el műholdas nyomkövetővel, hogy a kutatók adatokhoz jussanak a Kárpátmedencében kirepült madarakról. A monogám, egy életre párt választó ragadozó madár az Európai Unió területén 80 százalékban hazánkban fészkel, a mintegy 210 párból csupán 25 pár található Szlovákiában. A Kárpátmedencei populáció a faj elterjedési területének nyugati határán él, ezért igen sérülékeny. A Magyar Madártani Egyesület és a LIFE Nature 540 millió forint költségvetésű „Kerecsensólyom-védelmi Programját" háromnegyed részben az unió támogatja. Ebből a forrásból fedezik - a madarak követésén kívül - a veszélyeztetett fészkek védelmét, műfészkeket helyeznek ki, prédaállatnak számító ürgéket telepítenek stb. A szakemberek azt remélik, a madárvédelmi program végére e fokozottan védett faj állománya a Kárpát-medencében 250 párra növekedik. • A Tisza első átkelője. Három évvel ezelőtt, a folyó alacsony vízállásakor bukkantak rá Szolnok több mint 500 éves hídjának maradványaira, s most megkezdték pontos régészeti feltárását is. A szénizotópos kormeghatározás szerint a leletek a török hódoltság idején, a krónikák feljegyzései alapján 1562-ben épített fahíd részei. A XVI. század végére elpusztult átkelő szerkezetének méretét, a tartócölöpök helyének pontosítását egy, a tengeri régészeti kutatásokat szolgáló szonárberendezéssel és sok-sok merüléssel fogják meghatározni és dokumentálni. A feltárás a híd maradványainak víz alatti konzerválásával zárul, vagyis nem tervezik kiemelésüket. • Villányi borok oltalma. A gyakorlatban is életbe lépett a Villányi borvidék védett eredetű borairól szóló rendelet, vagyis az idei szüretből palackozott borok címkéin már érdemes keresni a megkülönböztető jegyeket. Az egyik legmarkánsabb a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) rajza: a fokozottan védett növény hazánkban csak a borvidék területére eső Szársomlyó hegyén él. Körülötte a „Districtus Hungaricus Controllatus Villány'' (vagy rövidítve: „DHC Villány”) felirat olvasható, amely a „Magyar Ellenőrzött Körzetek Villány"tartalomnak felel meg. A villányi nedűk címkéjén az újonnan bevezetett két minőségi borbesorolást - a klasszikus és a prémium megjelölést - is fel kell tüntetni. Utóbbi esetében például kötelező a vörösborokat legalább 1 évig fahordóban tárolni. Élet és Tudomány ■ 2006/47 ■ 1499