Élet és Tudomány, 2018. január-június (73. évfolyam, 1-26. szám)
2018-06-15 / 24. szám
Mindig is érdekelt az állattartás, azon belül is a baromfitartás. Általános iskolai második osztályos korom óta foglalkozom csirketartással és annak minden velejárójával (keltetéssel, neveléssel, vágással). 2016 januárjában megfogalmazódott bennem a gondolat, hogyan tudnám a csirketartást minél jobban végezni, hiszen aki magának akarja megtermelni a betevőt vagy annak egy részét, fontos foglalkoznia a különböző tartástechnológiák megismerésével és kivitelezésével. Szakkönyvek áttanulmányozása során jutottam arra az elhatározásra, hogy lehetőségeimhez képest megpróbálom a régi, dédanyáink hagyományos tartásához legjobban hasonlító tartásmódot. Ennek sikerességét a zárt tartással elért eredményekhez mértem. Kíváncsi voltam arra is, hogy össze tudok-e magam állítani szemes terményekből (búzából, kukoricából, valamint szójából) olyan takarmánysort a csirkék számára, amellyel megközelítőleg azonos termelési és vágási eredményt érhetek el. Ez azért is volt fontos számomra, mert így biztos lehettem abban, hogy pontosan mit esznek a madaraim. Vizsgálatom alanyának a Bábolna TETRA Kft. Tetra HB Color nevű hibridjét választottam, amely olyan húscsirke, ami kiválóan alkalmas mind az intenzívebb brojler, mind a háztáji tartásra. Mivel viszonylag kis létszámmal dolgoztam (84 egyeddel), ezért fontos volt, hogy egységes legyen az állomány növekedése. Ezért kizárólag kakasokat tartottam. A nevelést napos korukban kezdtem, így a különböző kísérleti csoportok elkülönítését a legkorábban elkezdhettem. Kint és bent A kísérletet úgy rendeztem el, hogy 4 kísérleti csoportot alakítottam ki két tényező alapján. Az egyik tényező a takarmány volt: saját magam állítottam össze és kevertem a takarmányt az állomány felének, illetve kész tápot etettem az állomány másik felével. A vizsgálatom másik tényezője a tartásmód volt. A csirkék fele az istállóból kimehetett a szabadba, így több tér állt rendelkezésükre, míg a másik fele a zárt istállóban élt kisebb helyen. A csoportok így 21-21 csirkéből álltak. Ügyeltem arra, hogy az említett különbségeken kívül más tényezők ne befolyásolják a kísérlet menetét. Biztosítani kellett a megfelelő szellőzést, elsősorban a zárttartásúaknál, illetve az árnyékolást a kiengedetteknek. Egyforma önetetőket, itatókat, a melegítést biztosító infralámpát és almot (faforgács) használtam. A nevelés alatt mértem a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletet, illetve csapadékot, időjárásváltozást, ha esetleg a csoportban valamilyen időponthoz köthető probléma adódna, akkor tudjam annak okát. A vizsgálatot nyolc héten keresztül folytattam. A nevelés első három hetében a csibéket csak a takarmány szerint különítettem el két csoportra, mivel ilyen idős korban kotlás nélkül önmagukban még nem engedhetők ki a kifutóra. Az általam előállított takarmány receptúrájának kiszámításakor ügyeltem arra, hogy a csirkék szükségleteit fedezze, illetve táplálóanyag-tartalma (energia, fehérje, kalcium, foszfor, rost, továbbá vitamin és mikroelem) megegyezzen a gyári tápéval. A számításokhoz szakirodalmat használtam. Mivel a baromfiknak változik a takarmányszükséglete a különböző életkorban, ezért a gyakorlathoz hasonlóan én is 3 fázisban etetettem velük a takarmányt. Az indítótápot a csirkék az első 3 héten, a nevelő takarmányt általában a 3-6. héten, a befejező takarmányt a 6. élethetet követően a vágásig kapják a csirkék. A takarmányok nyers fehérjetartalma az EGY CSIRKETARTÓ TAPASZTALATAI MIT EGYEN ÉS HOL ÉLJEN? Testvérlapunk, a Természet Világa idén már a XXVII. Természet-Tudomány Diákpályázat eredményeit hirdette ki. A beérkezett rengeteg érdekes, tanulságos és komoly pályamunka jelzi, hogy a fiatalok nem csak hogy érdeklődnek a természettudományok iránt, de korukhoz mérten igen magas szinten képesek elmélyedni benne. Az alábbiakban az egyik pályázat szerkesztett anyagát közöljük, melynek szerzője Bányász Ádám a Gödöllői Református Líceum Gimnáziumból, felkészítő tanára Kőrösiné dr. Molnár Andrea volt. Takarmányozás hatása a csirkék bőrszínére Élet és Tudomány ■ 2018/24 ■ 745