Élet és Tudomány, 2018. január-június (73. évfolyam, 1-26. szám)

2018-06-15 / 24. szám

M­indig is érdekelt az állattartás, azon belül is a baromfitartás. Általános iskolai második osz­tályos korom óta foglalkozom csirketartással és annak min­den velejárójával (keltetéssel, neveléssel, vágással). 2016 ja­nuárjában megfogalmazódott bennem a gondolat, hogyan tudnám a csirketartást minél jobban végezni, hiszen aki ma­gának akarja megtermelni a betevőt vagy annak egy részét, fontos foglalkoznia a különbö­ző tartástechnológiák megis­merésével és kivitelezésével. Szakkönyvek áttanulmányozása so­rán jutottam arra az elhatározásra, hogy lehetőségeimhez képest megpró­bálom a régi, dédanyáink hagyomá­nyos tartásához legjobban hasonlító tartásmódot. Ennek sikerességét a zárt tartással elért eredményekhez mértem. Kíváncsi voltam arra is, hogy össze tudok-e magam állítani szemes ter­ményekből (búzából, kukoricából, valamint szójából) olyan takarmány­sort a csirkék számára, amellyel megközelítőleg azonos termelési és vágási eredményt érhetek el. Ez azért is volt fontos számomra, mert így biztos lehettem abban, hogy pontosan mit esznek a madaraim. Vizsgálatom alanyának a Bábolna TETRA Kft. Tetra HB Color nevű hibridjét választottam, amely olyan húscsirke, ami kiválóan alkalmas mind az intenzívebb brojler, mind a háztáji tartásra. Mivel viszonylag kis létszámmal dolgoztam (84 egyeddel), ezért fontos volt, hogy egységes le­gyen az állomány növekedése. Ezért kizárólag kakasokat tartottam. A ne­velést napos korukban kezdtem, így a különböző kísérleti csoportok elkülö­nítését a legkorábban elkezdhettem. Kint és bent A kísérletet úgy rendeztem el, hogy 4 kísérleti csoportot alakítottam ki két tényező alapján. Az egyik tényező a takarmány volt: saját magam állítot­tam össze és kevertem a takarmányt az állomány felének, illetve kész tápot etettem az állomány másik felével. A vizsgálatom másik tényezője a tartás­mód volt. A csirkék fele az istállóból kimehetett a szabadba, így több tér állt rendelkezésükre, míg a másik fele a zárt istállóban élt kisebb helyen. A cso­portok így 21-21 csirkéből álltak. Ügyeltem arra, hogy az említett különbségeken kívül más tényezők ne befolyásolják a kísérlet menetét. Biztosítani kellett a megfele­lő szellőzést, elsősorban a zárttartásúaknál, illetve az árnyékolást a kiengedettek­nek. Egyforma önetetőket, itatókat, a melegítést biztosí­tó infralámpát és almot (fa­forgács) használtam. A neve­lés alatt mértem a napi leg­magasabb és legalacsonyabb hőmérsékletet, illetve csapa­dékot, időjárásváltozást, ha esetleg a csoportban valami­lyen időponthoz köthető probléma adódna, akkor tudjam annak okát. A vizsgálatot nyolc héten keresztül folytattam. A nevelés első három hetében a csibéket csak a ta­karmány szerint különítettem el két csoportra, mivel ilyen idős korban kotlás nélkül önmagukban még nem engedhetők ki a kifutóra. Az általam előállított takarmány receptúrájának kiszámításakor ügyeltem arra, hogy a csirkék szükségleteit fedezze, illet­ve táplálóanyag-tartalma (energia, fehérje, kalcium, foszfor, rost, továb­bá vitamin és mikroelem) megegyez­zen a gyári tápéval. A számításokhoz szakirodalmat használtam. Mivel a baromfiknak változik a ta­karmányszükséglete a különböző életkorban, ezért a gyakorlathoz ha­sonlóan én is 3 fázisban etetettem ve­lük a takarmányt. Az indítótápot a csirkék az első 3 héten, a nevelő takar­mányt általában a 3-6. héten, a befeje­ző takarmányt a 6. élethetet követő­en a vágásig kapják a csirkék. A ta­karmányok nyers fehérjetartalma az EGY CSIRKETARTÓ TAPASZTALATAI MIT EGYEN ÉS HOL ÉLJEN? Testvérlapunk, a Természet Világa idén már a XXVII. Természet-Tudomány Diákpályázat eredmé­nyeit hirdette ki. A beérkezett rengeteg érdekes, tanulságos és komoly pályamunka jelzi, hogy a fiatalok nem csak hogy érdeklődnek a természettudományok iránt, de korukhoz mérten igen magas szinten képesek elmélyedni benne. Az alábbiakban az egyik pályázat szerkesztett anyagát közöljük, melynek szerzője Bányász Ádám a Gödöllői Református Líceum Gimnáziumból, felkészítő tanára Kőrösiné dr. Molnár Andrea volt. Takarmányozás hatása a csirkék bőrszínére Élet és Tudomány ■ 2018/24 ■ 745

Next