Élet és Irodalom, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-31 / 44. szám
Mesterházi regényének 12. folytatása felelevenített egy híres, első világháborús epizódot, a győri fegyver- és vagongyári munkások sztrájkjának szerencsés sét. A sztrájkolók ellen befejezőugyanis bosnyák katonaságot vezényeltek ki, éppen azokat a híg kaszárnyás kosztra fogott szegény bosnyákokat, akik rendszeresen eljártak a gyárak koldulni, kapuiba - kenyérjegyet vezényelhettek aztán azoknak tüzet, nem voltak hajlandók megtámadni a kenyérjegyeket lobogtató munkásokat. A győri munkások második világháborús sztrájk-törekvéseiről emlékezett meg szintén a „Beszél a múlt III”. Csakhogy akkor már Hitlert istenítő nyilas katonai parancsnokok voltak nálunk élet és halál urai a gyárakban és irgalom nélkül kivégeztették azokat, akik nem akartak fegyvert, hadianyagot gyártani a német Molochnak. Ez történt Győrben is. Irtózatos tempóban ömlött a nyersanyag, élelmiszer a határon túlra, ment a gazdasági segítség a Harmadik Birodalomba. A rádiónak ez az adása meghökkentő számokra hívta fel a figyelmet. Egy év alatt 11 millió mázsa búzát, félmillió mázsa sertést, félmillió mázsa malátát, rengeteg lisztet, tojást . Összesen 150 000 vagon élelmiszert szállítottak a magyar nép vérén, verejtékén Németországba. Következő évben már a kétszeresét. Ez volt az idő, amikor nálunk 20 deka volt a kenyérfejadag, odakinn pedig 35. Ugyanakkor naponta 40 vagon gyümölcs, még több zöldség ment tőlünk — akik csak „Hilfsvolk” voltunk — ki, a Reichba. Kaptunk érte szájharmonikát és kaptuk a második zsidótörvényt, meg az új véderőtörvényt, mely a 12 éves fiúkat már levente-kiképzésre kötelezte, hogy aztán később ezrével hajtsák őket meghalni, elkallódni idegen országokban. A „Beszél a múlt ni.” különösen a politikai-gazdasági összefüggések feltárásában volt erős. Sokkal gyöngébb volt világpolitikai része, éppen csak érintette Lengyelország, Csehszlovákia, Franciaország lerohanását. Arról pedig, hogy ezekben az országokban ellenállás is volt — egy szót sem szóltak. A győri munkások kivégzése volt az egyetlen, ami hírt adott arról, hogy voltak kommunisták és más hazafiak, akik nem hajtottak térdet-fejet a fasisztáknak. IZSÁKY MARGIT mm « 1 in ■! 'n^incur.r A RADIO irodalmi műsorából Október 31. péntek. Olvasókönyv. Karinthy Frigyes írása. (Kossuth, 9.00) _ Gondolat. A Rádió irodalmi hetilapja. (Kossuth, 20.50) November 1. szombat. Mihail Kolcov két novellája. (Kossuth, 18.48) _ János vitéz. Petőfi Sándor elbeszélő költeményének rádióváltozata. (Kossuth, 20.30) — Lee Annácska. Edgar Allan Poe verse. (Kossuth, 22.15) November 2. vasárnap. Vasárnapi versek. Frederico Garcia Lorca: Cigányrománcok. (Kossuth, 10.00) — Gorkij műveiből. (Petőfi, 12.20) — Halhatatlanok. Irodalmi műsor a kommunista mártírok emlékére. (Petőfi, 15.55) — Indulás az öregkorba. összeállítás magyar költők verseiből. (Petőfi, 18.10) November 3. hétfő. Zalka Máté levelezése szovjet írókkal. (Petőfi, 15.40) — Dékány Kálmán írásai. (Petőfi, 18.15) November 4. kedd. Két könyv. 1. Gerő János: Szerencse nélkül. 2. Püspöki Mihály: Gunár Péter. (Kossuth, 11.00) — Vasvári István és Kis Ferenc versei. (Kossuth, 13.00) — Embersors. Solohov kisregényének rádióváltozata. (Kossuth, 21.00) — Az élet komédiásai. Részlet Jókai Mór regényéből. (Petőfi, 1630) - Litánia. Kaffka Margit verse. (Petőfi. 21.35) November 5. szerda. Játék. Albert Maltz novellája. (Kossuth, 13.40) — November 6. csütörtök. Hűség. Madarász Emil elbeszélő költeménye. (Kossuth, 11.00) — Frantisek Halas cseh költő versei. (Kossuth, 13.00) — Külvárosi éj. József Attila verse. (Kossuth, 17.20) — Húsz év múlva. Vajda János verse. (Kossuth, 19.43)_ „Utolsó álmunk: boldog Magyarország.” Emlékezés Tóth Árpád halálának évfordulóján. (Petőfi, 16.10) — Zuhogj csak át . . . Győre Imre verseskötetének ismertetése. (Petőfi, 18.20) SOKSZÁZ ESZTENDŐS KÉZIRATOS MŰVEKET, kínai kultúra felbecsülhetetlen értékű emlékeit adományozta a Szovjetunió a Kínai Népköztársaságnak. A rendkívül értékes ritkaságokat kiállításon mutatták be Pekingben. JOHANNES R. BECHER özvegyének jelenlétében kiállítás nyílt Berlinben a nemrég elhunyt nagy német költő és író emlékére. A kiállítást Alexander Abusch művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. COMENIUSNAK Sárospatakon írt híres képes nyelvkönyvét, az Orbis Pictus-t kiadják. A kötetet Látható világ címmel Geréb György professzor, a nemzetközi Comenius-bizottság tagja rendezi sajtó alá. Az album — másfélszáz eredeti fametszet-illusztrációval _ a Magyar Helikonnál jelenik meg. MOSZKVÁBAN ALÁÍRTÁK AZ AMERIKAI—SZOVJET FILMEGYEZMÉNYT. Ennek értelmében az Egyesült Államok megvásárolták a „Félkegyelmű", „A kapitány leánya", a „Hattyúk tava”, a „Szállnak a darvak’• és három más szovjet filmet. A Szovjetunió által átvett amerikai filmek között szerepelnek az „Oklahoma", a „Római vakáció”, a „Marty", „Az öreg halász és a tenger”, valamint „A nagy Caruso” című filmek. ELVESZETTNEK HITT, értékes kéziratot adott át dr. Erich Welts berni konzul Julius Raab osztrák kancellárnak. Az idősebb Johann Strauss 209-es opus-számú katonai díszmenet indulójáról van szó. Ez a szerzemény, amelynek hollétéről eddig nem tudtak, még sohasem jelent meg nyomtatásban. A ritka kéziratot az Osztrák Nemzeti Könyvtár kottatárában helyezték el. A CSEHSZLOVÁK kultúra rendezésében Josef Chuchro, a Hanus Wyhan-díj I. fokozatával kitüntetett prágai csellóművész és Josef Hála prágai zongoraművész nagysikerű hangversenyt adott október 22-én, szerdán este a Művészeti Szövetségek Házában. A DEBRECENI DÉRI MÚZEUMBAN megnyílt a Hajdú- Bihar megyei képzőművészek őszi tárlata. SZOVJET ÉS AMERIKAI ZENESZERZŐK kölcsönös látogatására kerül sor a közeljövőben. A Szovjetunióba már megérkezett az amerikai zeneszerzők egy csoportja, közöttük Roger Sessions, Howard Hanson, és Peter Mannin. Januárban és februárban D. Sosztakovicsot, A. Hacsaturjánt és D. Kabalevszkijt várják az USA-ban. JEANETTE MACDONALD, a háború előtti zenés filmek ünnepelt csillaga állítólag ismét filmszerepet vállalt, mégpedig egy Spanyolországban készülő amerikai filmben. Az egykor népszerű művésznő elmúlt ötven éves. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI FERDINAND DÜMMLER kiadó október 20-án ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A kiadó ebből az alkalomból egy 300 oldalas „Dümmler-Krónikát” jelentetett meg a könyvkiadó másfél évszázados tevékenységéről. A Grimm Testvérek és Wilhelm von Humboldt műveit is a Dümmler- Verlag adta ki. A BERLINI DEUTSCHES THEATER idei műsorába beiktatta Solohov Új barázdát szánt az eke című regényének színpadi változatát. A ZALA MEGYEI ESZTERGÁLY községben művelődési házat építenek. A községfejlesztési alapból több mint 400 000 forintot költenek erre a célra. A Hazafias Népfront kezdeményezésére a lakosság 100 000 forint értékű társadalmi munkával segíti az építkezést. AZ ELSŐ ROMANID NYELVŰ SAJTÓKÖZLEMÉNY. Világszerte nagy érdeklődést váltott ki a dr. Magyar Zoltán debreceni tanár által alkotott új nemzetközi műnyelv: a romanid. Több mint 30 országból érkezett érdeklődő levél a nyelv debreceni alkotójához. Az Egyesült Államokban megjelenő International Language Review legutóbbi számában romáid nyelven közölte nyelv feltalálójának életrajzát. Ez az első romaid nyelvű közlemény, amely nemzetközi folyóiratban megjelent. NYIKOLAJ ZABOLOCKIJ, a kiváló szovjet költő rövid, de súlyos betegség után október 14-én meghalt. Zabolockij egyike volt a magyar irodalom kiváló ismerőinek.) Számos magyar verset fordította oroszra, köztük Arany János több költeményét. A ZSENNYEI MŰVÉSZTELEPEN évek óta gyűjtik Vas 0 megye kastélyainak szép kályháit. A gyűjtemény egyik rendek példányát a napokban szállították a művésztelepre a gencsapáti Apponyi kastélyból. Ez a cserépkályha 1687 ben készült, — tehát most 2711 éves — s zománcozott csempéin egy-egy bibliai jelenetet mintázott meg készítője. Színészház-avatás és évadnyitás Szolnokon Ezen az őszi, enyhe napon kettős izgalom forrósította a szolnoki Szigligeti Színház tagjait. Az évadnyitás, amikor hosszú szünet után újból találkoznak közönségükkel, mindig most egy nagy dolog, s ehhez olyan esemény is hozzájárult, amelyhez hasonló még nem volt Magyarországon, de talán másutt sem. Látszólag egyszerű építési és közigazgatási, mégis nagyon nagy dolog s nemcsak azoknak, akiknek könnyebbséget hozott, hanem a magyar színészek összességének is. lán 1958. október 24-ére tamajd úgy emlékeznek vissza színházaink tagjai országszerte, mint egyik legnagyobb kezdeményezésre, életük és munkájuk jobbátételére. Ezen a napon avatták föl Szolnokon a Színészházat s negyvenkét színésznek, rendezőnek, zenésznek stb. — közöttük hat házaspárnak — oldották meg lakásgondját — talán legnagyobb problémáját vidéki színészeinknek. Már a kora délutáni órákban megkezdődött a terepszemle. Akinek az új lakástulajdonosok közül ideje volt, átszaladt tíz percre vagy félórára a még nem kész emeletes házba s teljesen szemrevételezte leendő hajlékát. Hat órakor kezdődött a Színészház ünnepélyes avatása. Fodor Mihály, a megyei tanács VB elnökhelyettese mondott rövid beszédet, majd átadta a kulcsokat a színház igazgatójának. Fél hétkor Déryné mellszobrát leplezték le ünnepélyesen a színház előcsarnokában. S mire végeznek a szobor átadásával, nyomban megszólal a csengő, jelzi, hogy kezdődik az évad első előadása. A nyitány után felgördül a függöny, kezdetét veszi Ábrahám Pál híres operettjének, a „Bőr a Savoyban”-nak szolnoki bemutatója. Kitűnő előadást láthattunk, olyat, amely magasan felülmúlja a Szigligeti Színház régebbi színvonalát. Vargha D. József (Musztafa bey) és Csornai Irén (Daisy Parker) jóízű humora s nemcsak tánca és éneke, hanem művészi játéka is elragadó volt s Karácsonyi Magda (Madleine) szén énekhangja és kultúrált játéka is nagyban elősegítette a sikert. Gellei Kornél (Celestin) mulatságosan formálta meg szerepét. Krencsei Marianne (La Tangolita) a nem egészen nekivaló szerepben is jó volt. A bonviván Takács Lajos (Henry) a prózai részekben olykor nem találta el a megfelelő hangot, viszont énekszámaiban semmivel sem maradt el partnereitől. A többi szereplő is megérdemli a dicséretet. Upor Tibor díszletei hangulatosak, nem egyszer bravúrosak. Az aránylag kis létszámú zenekar — Gyulai Pál Ferenc vezénylésével — jól kísérte az előadást, néhol azonban túl hangos volt s elnyomta az énekesek hangját. Hortobágyi Margit ízléses rendezése között az enyhe iróniával igyeoperett cselekményét és alakjait elénk állítani, legnagyobbrészt sikerrel. Egyes jelenetekben azonban jobb lett volna nagyobb'' könnyedség, élesebben irónikus hangsúly. Itt-ott a túlfűtött drámai hang a régi nagyoperett-stílust idézi fel s a végső, kibékülési jelenetben nem ártott volna annak az érzékeltetése, hogy Madeleine valóban megcsalta Henryt, de ezt az előkelő körökben szokásos közös megegyezéssel meg nem történtnek tekintik. Erre a megoldásra Heltai Jenő szövegének tiszteletben tartásával is megvolt és megvan a lehetőség. Amellett nem ártana a szövegkönyvet eszmeileg felfrissíteni, az egészén végigvinni a leleplező gunyorosságot. Ezzel nem sértenék meg Heltai Jenő emlékét. Y A színészházavatást és az előadást követő vacsorán volt miről beszélgetni a színészeknek s arra is jutott kedvükből és erejükből, hogy jóval éjfél utánig táncoljanak —s ezúttal kizárólag saját szórakozásukra. A szolnoki Színészház fel-is építése Színház nemcsak a Szigligetit művészeinek öröme, hanem az egész magyar színésztársadalomé is. Reméljük, hogy a szolnoki példát, más városokban is követni fogják. ) LUKÁCS IMRE – FRIDECZKY FRIGYES: Kart karba fonva.. Reámzuhant e kor, mint bányászt beömlő tárna, eltemet, ha értelem-faragta állványt nem ácsolnak testvérkezek. A mélyre ástam, egyre beljebb: lényegét lássam, — felszínét látva látja züm-züm bogárka, — tapintsam végre a szívét! Mélyre ástam, felszínre hoztam sorsotok célját, emberek, a mindenséget összefogtam s megingok, két karom remeg, a szörnyű súly alatt lerogyna törpeségem, ha fél világ nem emelne kart karba fonva, dalolva.......összefogni hát!” Érzékek zűrzavara Nyugtalan tudósok egy idő óta még egy hatodik érzéket kezdenek keresni (mikor ezzel az öttel se bírunk). Jaj, csak valahol meg ne találják! Keresik, de rossz nyomon indultak. Pedig, persze, megvan az emberben is. Megvan _ a szerelemben. Micsoda forradalom az, ha a szerelem megjelenik! Mindenik érzék el akarja csikarni a többinek a hatalmát. A hatodik érzék, amely mindent tud, mindent lát, mindent megérez, ebben a káoszban jön ) VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: DS, PU, GI, KE, SzE, VK, ET, DA.) —1. Volt Hansa-város. 5. Érzékek , zűrzavara (1. rész). — 10. Szovjet város. 11. Nélkül, németül. 13. Dán író. 14. Tagadás. 15. Akta. 16. Zárt társadalmi csoport. 17. Érzékek zűrzavara (2. rész). — 18. Dubrovnik dalmát város olasz neve. 20.Telefonszó. 22. Német genitívus I (akinek a . . .) 23. Ne csinálj róla jegyzetet) 26. . . . France: régi francia tartomány, amelynek Párizs volt a fővárosa. 28. Nyom, csapás. angolul (SPOOR). 30. Olasz hurrázás. 32. Névelővel: hajótartozék. 36. Érzékek zűrzavara (3. rész). — 37. Megtapossa. 39. Katonafizetség. 41. Férfinév. 44. Szignál. 46. Kirámol. 48. Továbbjut, törtet. 51. Visszasírta. 53. Alóra. 55. Csüng. 56. Skálahangok. 57. Harcias ókori lovasnép. 58. Az Aare svájci mellékfolyója. 59. Testrésze. 60. Édes mártás. 61. Mesebeli csodaló. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: EL, SE, EL, IK, AC, TÖ, HA, SL.) _ 1. Író, aki egy főváros nevét kapta. 2. Nincs benne semmi. 3. Petőfi tábornoka. 4. Világhírű magyar basszista. 5. A Golf-áramlat másik neve. 6. Falu a ráckevei járásban (ék.-hiány). 7. Vinni, hordani németül. 8. Asszíria egykori fővárosa. 9. Forr, bugyborékol. 12. Honi. 17. A halhatatlan cirkáló. 19. Csibuk (ék.-felesleg). 21. Odajegyez. 24. A mezítlábasok vezére. 25. Hajítasz. 27. Szájat nyit. 29. Ne- elő, mikor mind az öt érzék megbomlik, elszilajodik, egymás tetejére ágaskodik ... 5., 17. és 36. VÍZSZINTES. 32. FÜGGŐLEGES. (A rejtvény négy sorában elrejtett Mikszáth-idézet megfejtését kérjük beküldeni, lehetőleg levelezőlapon. — Határidő: 1958. november 8. ) A megfejtők között tíz példányt sorsolunk ki Mikszáth Kálmán összes művei kritikai kiadásának 5. kötetéből. (Kísértet Lublón, Az eladó birtok, Páva a varjúval). más virág. 31. Gépkocsik. 32. Érzékek zűrzavara (4. rész). — 33. Szappan-márka (ék.-felesleg). 34. Francia író (1805—64). 35. Éveinek száma. 38. ... Said: egyiptomi kikötőváros. 40. Vezényel. 42. A tej fehérjéje. 43. Bádogcsengő. 45. Ijedt. 47. Bőséges. 49. Hamis arany. 50. Az Élet és Tudomány c. hetilap népszerű rejtvény-Miskája. 52. Angol nyelvész (SKEAT). 54. Karthago alapítója. 57. Bibliai alak. (Fenyősy Antal) Megfejtés a 42. számból: Föld, erdő, város, az egész — megmért világ _ ringassa kegyelettel és — anyásán hű fiát. JUTALMAZOTTAK: Garai Gábor: „Ének gyógyulásért” című verskötetét nyerték. Baksay Alajos, H., Vörös hadsereg útja 102. Moravcsik József, Mátravidéki Erőmű, Apr. 4. Gépgyár, kirendeltség. Ambrus Zoltán, Mohács, Sallai u. 6. Márkus Zoltán, Somlóvásárhely, Ring László, XIV., Telepes u. 12. Dr. Molnár Rezső, Pécs, Kossuth tér 8. Kátai XI., Badacsonyi u. 1/b. Gáti Géza, Kálmánná, Ormosbánya. BKV. IX. sz. építk. Surányi Károly. Szekszárd, Megyei kórház. Dr. Szegedi Vilmos. V.. Apáczai Csere János u. 10. Legfőbb ügyészség. — A jutalomkönyveket postán elküldjük. JÖN! ÉDES ÁH NE JÖN! MAGYAR FILM ♦ „Csak 16 éven felülieknek" ♦ Bemutató: november 6 Kísérőműsor Főszereplők: Törőcsik Mari, Mezei Mária, Kovács Károly, Fülöp Zsigmond f. h. TENGERÉSZ LESZEK Színes magyar rövidfilm, írta és rendezte: SZEMES MARIANNE. Fényképezte: HERCZENIK MIKLÓS. Megjelenik minden pénteken. — Szerkesztő bizottság: Bölöni György (főszerkesztő), Fodor József, Földeák János, Goda Gábor, néh Béla, Jankovich Ferenc. Mester *Jázs Lajos, (felelős szerkesztő)* Rideg Sár Sándor KálmÁn - Szerkesztő«5ée Bp. V., Nádor utca 31. — Telefon n—424 Kiadásért felel a Larktade V igazgatóis Brv., VII Lenin krt 9—11 Telefon >21_285 — Égve? 97*0-» 4TM F» I 50 előfizetés negyed évre Ft 18 —, fél évre Ft 36.—. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hirlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál. Csekkszámlaszám: egyéni 61.210, közületi 61,066. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — Külföldön terjeszti a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. Telefon: 429-760, vagy a KULTÚRA külföldi képviseletei. - Szikra Lapnyomda. F. v.s Kulcsár Mihály. vh. mÍMagf y £\\z ;#rS um Qn um '/M um um Ffil