Élet és Irodalom, 2001. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
2001-08-31 / 35. szám - Margócsy István: Jókai mint pszichodráma • könyvkritika | Követési távolság • „… az őrültek házába akartok zárni…” Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: F. Almási Éva (Enciklopédia Kiadó, 2001.) (22. oldal)
■ .... az őrültek házába akartatok zárni... ” Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései. (Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta F. Almási Éva.) Enciklopédia Kiadó, 2001. 267 oldal, 2900 Ft · Ritka dolog, hogy egy irodalomtörténeti forráskiadvány, mely ráadásul nem is elsősorban szépirodalmi, hanem „csak” szépíróhoz kapcsolódó életrajzi anyagot tár fel, ennyi érdekességet, ennyi történeti, szociológiai, lélektani és irodalmi újdonságot és izgalmat rejtsen magában, mint ez a mostani dokumentumgyűjtemény kivált azért, mivel az irodalmi köztudatban (azaz az iskolai tananyagban, valamint a művelt társalgási közismeretekben) a most érintett szerzőről, azaz Jókai Mórról az a teljesen hamis kép uralkodik, mintha az ő élete - legalábbis a forradalom és szabadságharc után - eseménytelen és szürke lett volna, s mintha a róla (szintén teljesen hamisan) kialakított és gyakran ismételt irodalmi ítélet, miszerint irodalmisága öncsaló illúziók és naiv idillek egyszerűségében merülne ki, az életére is kiterjeszthető lenne, s Jókai, akár mint író, akár mint magán- vagy közéleti ember, nem lett volna több, s nem lett volna más, mint ahogy az elcsépelt közhely mondja: a „nemzet nagy mesemondója”, vagy ahogy egykor Juhász Ferenc fogalmazott: „a kis vatta-ember, decemberünk piros Mikulása: Jókai bácsi”... Holott Jókai nemcsak rendkívül nagy író volt, hanem különlegesen érdekes ember is, akinek az élete is, mely persze a nagyon látványos nyilvános pózokat és gesztusokat inkább kerülte, sokszor hihetetlen szélsőségeket rejt magában. Az eddig is ismeretes volt, bár kellő élességgel soha nem elemeztetett, hogy a fiatal, „szelíd”, „jámbor” Jókai kihívó házassága Laborfalvi Rózával jóval nagyobb társasági botrányt kavart, mint Petőfié, hisz Jókainak szabad, nagyszabású emancipatorikus, egzisztenciálisan is súlyosan kockázatos döntése, mellyel a nála idősebb, leányként már gyermeket szült, s így „kétes erkölcsű” színésznőt teljes értékűként elismerte, elfogadta, s feleségeként vállalta, oly erősen konvencióellenes volt, hogy még a romantikus szabadság-szerelem ideológia legszangvinikusabb képviselőjét, a jó barát Petőfit is felháborította; azt is érintgette a szakirodalom, bár nagyon halkan s nagyon szégyenlősen, nehogy már valakire is valahogy rossz fény essék, hogy az öregkori, második házasság is (természetesen: ismét színésznővel!) szintén megbotránkoztatta a közvéleményt - de hogy e kései skandalum milyen méreteket öltött, s milyen mélységeket tárt fel Jókai egész életének feszültségeiből és elfojtásaiból, az csak e mostani levélközlésekből válik igazán nyilvánvalóvá. Az özvegy Jókai ugyanis (öreg ember nem vén ember), országos hírnevének és dicsőségének csúcspontján, hatalmas merészséggel el merte venni a nála sokkal fiatalabb Nagy Bellát, s ezzel egész családját ismét magára haragította; az ifjú színésznőnek ugyanis rengeteg vétke volt: nemcsak erotikusan varázsolta el az idős írót, az Hiedelem határain messze túlmenően (mint a megütközött levelekből megtudjuk: már a házasság előtt rendszeresen látogatta a szobájában Jókait!), nemcsak a vagyon öröklése szempontjából jelentett komoly veszélyt (Jókaitól ekkor már nem csekély örökségre lehetett számítani: a jogdíjak nagyon sokat értek!), hanem ráadásul még zsidó is volt, kinek kedvéért a liberális Jókai még azt is megtette, hogy csak polgári házasságot kötött (ez a vallásos rokonságot annyira megrázta, hogy az esküvőt nem is tekintették érvényesnek. Jókai testvére még egy év múlva is úgy címzi levelét: özvegy Jókai Mórnak...). A nagy és tiszteletre méltó család (melynek egyik fontos tagja eddigre már miniszter lett), a tisztesség megőrzésének okán (no meg persze a vagyon öröklésének reményében) inkább orvosilag őrültnek, agyalágyultnak akarta nyilváníttatni s gondnokság alá kívánta volna helyezni Jókait, akin egyébként semmi más őrültség nem volt kimutatható (hisz még jó pár művet is meg tud majd írni), s ha már ezt végül mégsem kockáztathatták meg, legalább minden kapcsolatot, kivéve persze a pénzügyi veszekedéseket és követeléseket, megszakítottak vele. Milyen groteszk is lehetett például a nagy jelenet, melynek során a temetőben Jókai Róza letépi anyja sírjáról, s meggyalázza a Jókai által elhelyezett koszorút, minek következtében Jókai bíróság elé idézi nevelt lányát, s csak akkor tekint el a kirótt büntetés végrehajtásától, ha a lány nyilvánosan kijelenti, hogy vér szerint nem Jókaitól származik... Mintha az élet utánozná az irodalmat, mintha egy nagy Jókairegény oly őrjöngő jelenetét olvasnánk, melyre a kritika aztán azt mondaná: hiszen ez nem tipikus... S ahogy a botrány dokumentumai s a visszaemlékezések a könyvben követik egymást, úgy bomlik ki Jókai életének megannyi elhallgatott és elfedett rémsége. Képzeljük el: miközben az öregedő Laborfalvi Róza szörnyűséges féltékenységi jeleneteket rendez Jókainak (ki nemegyszer öngyilkossági fenyegetődzésekkel rohant el otthonról), leánya, az ifjabbik Róza (ki a későbbi irodalomtörténész ki nem adott feljegyzései szerint „nagyon ledér életet élt”), megismétli anyjának fiatalkori félrelépését, s gyermeket hoz a házhoz - történetesen épp gróf Andrássy Gyulától, a későbbi miniszterelnöktől, kinek Jókai majd mint képviselő, buzgó ellenzéke lesz... Vagy: milyen is lehetett az a családi élet az idős Laborfalvi Rózával, milyen lehetett az a családi otthon, melyben kizárólag a komor fegyelem és feszült komolyság uralkodott (ahogy Jókai Róza írja fiatalkoráról: „évek múltak, s a mi házunkban nevetés nem hangzott”) egy olyan író számára, kinek humora és iróniája a magyar irodalomban szinte páratlan szélességben ömlik, szinte megszakítás nélkül, folyamatosan. A humorban élvezkedő, élclapokat szerkesztő, állandóan anekdotákban gondolkodó nagy író úgy éli otthoni életét, úgy dolgozik otthon, hogy épp a családban nem hangzik fel a nevetés... S mindeközben Jókai olyannyira isteníti feleségét, magánemberként is, íróként is, hogy kedvéért akár egy kis történelemhamisítást is vállal: csak a legutóbbi évek kutatásai derítették ki (Hermann Róbert jóvoltából), hogy a szép menekülési legenda, mely szerint a szabadságharc után bujdosó Jókainak Laborfalvi Róza szerzett volna komáromi menlevelet, nem egyéb mesénél, ami persze helyénvaló, ha regényben szólal meg (mint első megfogalmazásában: a Politikai divatokban), de ami, ha történeti-életrajzi dokumentumként neveztetik meg, csalásnál másképp aligha minősíthető... Van a magyar irodalomnak egy sajnos ritkán emlegetett, hasonlíthatatlan remekműve: Mikszáth Kálmánnak Jókai-életrajza. Ez a színes, adatokban és jelenetekben gazdag, pompás életrajz, mely hihetetlen bölcsességgel, ravaszsággal, páratlan ismeretanyaggal, finom elemzésekkel és fölényesen mindentudó szemlélettel mutatja fel Jókai alakja köré rendezve az előző századi irodalomnak és történelemnek rendkívül széles panorámáját, s mely nemcsak a századfordulós világnézetet, hanem az egész tizenkilencedik századot illetően is komoly forrásértékkel rendelkezik, tulajdonképpen csak egy szempontból bírálható: itt fogalmazódik meg először, innen hagyományozódik az a Jókai-kép, mely az ábrándos, mesélő kedvű jó ember figuráját rajzolja meg, s mely Jókainak mind politikai, mind irodalmi, mind magánéleti szélsőségeit, „kilengéseit” vagy elhallgatja, vagy pedig megszelídítve, konszolidálva mutatja be. Ha aforisztikusan akarnánk fogalmazni: a Mikszáthtól ránk hagyott, azóta rendkívül szélesen elterjedt Jókaikép olyan, mintha egy átlagos Mikszáth-regény hőse lenne; milyen kár, hogy a huszadik század oly sok jórossz művészregénye után sem akadt még olyan, lélektan iránt érzékeny író, ki Jókai életét és pszichodrámáját komolyan feldolgozta volna. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Margócsy István Jókai mint pszichodráma Urbán Tibor rajza Sajó László: Éjszakai járat (Osiris Kiadó) című kötetének dedikálással egybekötött bemutatója szeptember 5-én, szerdán du. 4-kor lesz az írók Boltjában (Bp. VII., Andrássy út 45.). A kötetet bemutatja Domokos Mátyás és Hermann Róbert, közreműködik Vallai Péter. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Márkus József. Költészet Orosz költők antológiája Válogatta és szerkesztette: Szőke Katalin és Zöldhelyi Zsuzsa Magyar Könyvklub, 528 old., 2990 Ft Elbeszélő próza, antológia Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ Európa Könyvkiadó, 259 old., 1800 Ft Charles Fenyvesi: Mikor az angyalok túljártak a világ eszén (Akik zsidókat mentettek a háborús Magyarországon) Európa Könyvkiadó, 346 old., 2000 Ft Misima Jukio: Hullámok sűrűjében Magyar Könyvklub, 218 old., 1550 Ft Garami Erzsébet: A jerikói rózsa CET Belvárosi Könyvkiadó, 228 old., 990 Ft Vincze István: Szerelmeim CET Belvárosi Könyvkiadó, 228 old., 990 Ft Pierre Boulle: A majmok bolygója K.u.K. Kiadó, 223 old., 1400 Ft Király László: Az örök hó határa Mentor Kiadó, 186 old., 1260 Ft Jean Rhys: Nagy mosolyt kérek! Csokonai Kiadó, 177 old., 980 Ft Deborah Moggach: Libikóka Ulpius-ház Könyvkiadó Bt., 285 old., 1680 Ft Imátlan ima (Kortársak Devecseri Gábor emlékére) CET Belvárosi Könyvkiadó, 279 old., 1800 Ft Ifjúsági irodalom Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában? Holnap Kiadó, 171 old., 1200 Ft Tutsek Anna: Cilike rövid ruhában Holnap Kiadó, 155 old., 1500 Ft Sohonyai Edit: Macskaköröm Móra Könyvkiadó, 156 old., 890 Ft Lajta Erika: A zöld angyal Móra Könyvkiadó, 45 old., 850 Ft Tanulmányok Georg Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok Novissima Kiadó, 243 old, 1490 Ft Szociológia, közgazdaságtan Nagy Pongrác: Mindenkinek: A rendszerváltás gazdaságpolitikája CET Belvárosi Könyvkiadó, 349 old., 3000 Ft Vallás Hans Küng: Van örök élet? Európa Könyvkiadó, 486 old., 2500 Ft Művészetek Móser Zoltán: Zsámbék - avagy a múlandóság dicsérete Kairosz Kiadó, 90 old., 3000 Ft Szilágyi András: Műérték, műár Szerzői kiadás, 187 old., 1580 Ft Ezsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője (Pitti Katalin életútja) K.u.K. Kiadó, 135 old., 1600 Ft Minarik, Sonnenschein és a többiek (Zsidó sorsok magyar filmen) Szerkesztette: Surányi Vera Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és folyóirata, a Szombat, 135 old., 1490 Ft Galavics Géza—Marosi Ernő-Mikó Árpád-Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig Corvina Kiadó, 507 old., 5400 Ft André Kertész ismeretlen fotográfiái. (Képek és tárgyak a Washington Square-i lakásból) Magyar Fotográfiai Múzeum, 35 old., 1000 Ft Természettudomány G. H. Hardy: Egy matematikus védőbeszéde (C. P. Snow előszavával) Európa Könyvkiadó, 119 old., 1200 Ft Tankönyv Kárpáti Tamásné-Tasnádyné Pap Zsuzsanna-Vajda Sándorné: Betűről betűre (Olvasásfejlesztő füzetek 6.) Okkultiumus, ezoterika Julius Evola: A Grál misztériuma és a ghibellin birodalmi idea Kvintesszencia Kiadó, 225 old., 1690 Ft Életmód, sport, útikönyv, szakácskönyv Kristen Dörmann: Budapest Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 85 old., 1290 Ft Doris Seitz: Görög szigetek Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 96 old., 1290 Ft Rena Tix-Shewita: Egyiptom Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 96 old., 1290 Ft Tatjana Alisch: Róma Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 94 old., 1290 Ft Ulrike Grimm: London Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 96 old., 1290 Ft Catherine F. Marschal: Párizs Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 95 old., 1290 Ft F. Nagy Angéla: A család szakácskönyve Sík Kiadó, 517 old., 2400 Ft Lexikonok Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona Athenaeum 2000 Kiadó, 310 old., 2490 Ft ÉLET ÉS ÍZ IRODALOM Az Olvasás Éve jegyében a könyvkiadók arra kérik a könyvbarátokat, hogy már elolvasott könyveiket ajánlják fel és hozzák el a hátrányos helyzetű családoknak, közösségeknek és iskolai könyvtáraknak. Program Megnyitják: Harrach Péter, az akció fővédnöke, szociális és családügyi miniszter; Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke Műsorvezetők: Liptay Katalin és Tarján Tamás íróvendégek: Csukás István; Janikovszky Éva; Kányádi Sándor; Szabó Magda; Závada Pál Fellépnek: Döbrentey Ildikó; Ki kopog? Levente Péter az égből pottyant mesékből; Hegedős együttes; Radványi Balázs és Bencze Gábor, a Kaláka AJÁNDÉKOZZUNK KÖNYVET, HOGY MÁSOK IS OLVASHASSANAK! 2001. szeptember 8-án, az írásbeliség Nemzetközi Napján, 10.00-16.00 óra között, a budapesti Millenáris Parkban (bejárat a Lövőház utca, Kisrókus utca, Fény utca és Marczibányi tér felől). együttes tagjai; Sebő Ferenc és együttese; Bihari táncegyüttes gyermekcsoportjai Támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; Magyar Máltai Szeretetszolgálat; Országos Széchényi Könyvtár; Élet és Irodalom szerkesztősége Belépés legalább egy ajándékkönyvvel. Szervezi a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Millenáris Programiroda Kht.-val együttműködve 22 I ' /VevycV| L·Lm 2001. AUGUSZTUS 31.