Élet és Irodalom, 2002. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
2002-05-31 / 22. szám - Rádai Eszter: „Idén sem történt semmi”. Könyvheti listán az Orbán-monográfia (7. oldal)
RÁDAI ESZTER: „Idén sem történt semmi” - Könyvheti listán az Orbán-monográfia - Nem ügy! - mondja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László. Kultúrbotrány! - állítja a könyvszakma több prominense amelyet lemondásoknak kellene követniük. Az egyesek szerint nem létező, másokat végtelenül felháborító ügy egy könyv körül zajlik, amelyet Debreczeni József közíró és tanár (azelőtt MDF-es képviselő) írt Orbán Viktorról, és amely a Fidesz-szimpatizánsként számon tartott Osiris Kiadó gondozásában jelenik meg az ünnepi könyvhét alkalmából. A történet 2002 márciusában kezdődött, amikor az MKKE által felkért könyvheti zsűri - ahogyan 1991 óta minden évben - összeült, hogy a kiadók pályázata alapján összeállítsa az ünnepi könyvhét hivatalos katalógusát. Abban mindenki egyetért, hogy ez a lista komoly - bár nem feltétlenül anyagiakra váltható - presztízsértékkel bír, ezért nagyon fontos, kik állítják össze. „A könyvszakmát az egyesülés által delegált személyek, kiadók, kereskedők képviselik, a többiek minden évben köztiszteletben álló, közmegbecsülésnek örvendő neves írók, tudósok, művésziek, akik véleményére lehet és érdemes építeni” - mondja Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója. Ebben az évben is így történt, a társaságot - amelynek az ötszáz-hatszáz pályázó közül a mintegy másfél száz szerencsést kellett kiválasztania - Romsics Ignác, Csíki László, Petőcz András és három kiadó, illetve kereskedő, Kőszeghy Péter a Balassi Kiadó, Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó és Révai Gábor a Magyar Könyvklub igazgatója alkotta. Az elnök pedig Görgey Gábor volt, akinek akkor természetesen még sejtelme sem lehetett arról, hogy májusban Medgyessy Péter meghívja őt kormányába. Petőcz András úgy emlékszik, „a könyvekről a kiadók sorrendjében, egyenként szavaztunk, és mivel nagyon sokan pályáztak, elég tempósan kellett haladnunk. így is négy-öt órán át zajlott a dolog, többnyire nagy egyetértésben. Persze az is előfordult, hogy érvek hangzottak el egy-egy könyv mellett vagy ellen, ilyenkor a zsűri szavazattöbbséggel döntött. A listára kerüléshez, mivel a zsűri héttagú, legalább négy szavazat kellett.” Révai Gábor is hasonlóképpen emlékszik: „A dolog nagy békességben zajlott, a címek nyolcvan-kilencven százalékában teljes volt az egyetértés, a többi tíz-húsz százalék esetében szavazással döntöttünk. Élesebb vita egyedül Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvéről zajlott, végül 5:2 arányban úgy határoztunk, hogy nem vesszük föl a listára.” * Petőcz is nemet mondott, „nem mintha bármi kifogásom lenne a könyv ellen, de a könyvhét a kortárs magyar irodalom ünnepe, nem a politikáé. Reklámra és marketingre egyébként is a szépirodalomnak van szüksége, egy Orbán Viktorról szóló könyv bizonyosan anélkül is képes eladni önmagát. És én azt szeretném látni, hogy a magyar írók könyveiért és dedikációjáért álljanak sorba az emberek a Vörösmarty téren, nem pedig a politikusokért, legyenek azok akár jobb-, akár baloldaliak. ” A szavazással azonban nem ért véget az Orbán-könyvről zajló vita, Zentai Péter László ugyanis, aki az MKKE igazgatójaként a zsűrinek házigazdája volt, arra kérte a társaságot, fontolják meg újból a dolgot, majd hosszan sorolta érveit a monográfia listára kerülése mellett. Ezután a zsűri újból szavazott, és újból nemet mondott, Révai emlékei szerint ezúttal 4:3 arányban. Kőszeghy Péter, a Balassi igazgatója szerint Zentai rámenőssége következtében volt még egy harmadik szavazás is (az eltérő emlékek a parkolóórák rendszeres látogatásával magyarázhatók), az is elutasítással végződött. És itt a 2002-es könyvheti zsűri történetének is véget kellett volna érnie, hiszen teljesítette hivatását, a lista összeállt, már csak kinyomtatásra várt. * Közben telt-múlt az idő, már a választások is lezajlottak, amikor Gyurgyák János, az Osiris igazgatója felhívta Révai Gábort, hogy megtudakolja tőle, hány darabot rendel a Magyar Könyvklub az Orbánkönyvből. Egyúttal arról is biztosította, hogy kitűnő munkáról van szó, nagy reklámot csapnak körülötte, a könyv egyébként is előkelő darabja a könyvheti listának. - Az lehetetlen! - így Révai. - Dehogyis lehetetlen! - válaszolta Gyurgyák -, hiszen magam írtam ez ügyben levelet az MKKE-nak. A kiadó levele - Révai szerint - igen hatásos lehetett (ne felejtsük, mindez még a választások előtt történt), mert kézhezvétele után, április 2-án az egyesülés elnökségi ülése - anélkül, hogy a zsűrit újra összehívta vagy megkérdezte volna - nagy hirtelen hét pontban módosította a listát: egyebek mellett négy Osiris-könyvet is rátett, köztük Debreczeni vitatott és háromszor is elutasított Orbán-monográfiáját. Révai Gábor szerint Zentai utóbb mindezt úgy magyarázta, hogy a zsűrinek az elnökségben ülő két tagja, Kőszeghy és Kocsis részesei voltak az új döntésnek, így a többséghez elegendőnek vélte, ha mindössze Görgey és Romsics beleegyezését szerzi meg, ezért a többieket meg sem kérdezte. „Az érveléssel csak az a baj — állítja Révai -, hogy Kőszeghy Péter azon a bizonyos elnökségi ülésen nem vett részt, de ha részt vett volna is, akkor sem mondott volna igent, hiszen valahányszor módja volt rá, mindannyiszor nemmel szavazott.” Romsicsot és Görgeyt pedig csak holmi orvosolni való aránytalanságokról tájékoztatták, amire azt mondták, ha a zsűri is egyetért, az aránytalanságok orvoslásának természetesen ők sincsenek ellene. A zsűri többi tagjának azonban nem volt módja nem egyetérteni, hiszen az egészről ők az. Osiris igazgatója, Gyurgyák János megvilágosító erejű telefonjáig - semmit sem hallottak. Akkor azonban hirtelen öszszedőléssel fenyegetett az egész, szépen felépített konstrukció. A zsűrielnök Görgey Gábor ugyanis - értesülvén a történtekről - kijelentette: csak akkor támogatja a módosítást, a további hét könyv listára vételét, ha arról a teljes zsűri szavaz, és a többség egyetért vele. Május 9-én tehát Zentai Péter László újabb szavazást rendez, de most már körtelefonon, körfaxban és kör e-mailen azok nyilatkozatát is kéri, akikére addig nem volt kíváncsi. Petőcz, Kőszeghy és Révai azonban újból nemet mond a módosított katalógusra, nem is sejtve, hogy az már régen a nyomdában van, talán már el is készült. „Az MKKE igazgatója ekkor nagyon kellemetlen helyzetbe került” - emlékezik Révai, ám a lista felett tornyosuló viharfelhők újból eloszlottak, Zentai ugyanis csak két ellenszavazatról számol be Görgeynek. „A MKKE igazgatója valószínűleg félreértette a nyilatkozatomat, véli Petőcz, pedig én határozottan nemet mondtam. Amikor azonban erre faxban felhívtam a figyelmét, akkor teljesen korrekt módon azonnal kijavította a jegyzőkönyvet, és így nem 5:2, hanem 4:3 arányban született meg a döntés. Ez azonban a végeredményen már nem változtatott. ” „Kár, hogy nem ismertem az igenek és nemek arányát, a szavazás pontos eredményét - sajnálkozik a Medgyessy-kormány leendő kultuszminisztereként Görgey Gábor -, ha ismerem, talán másképp döntök. De közben a helyzet is nagyot változott, Orbán Viktoré is, meg az enyém is. Ebben a helyzetben miért ne lehetnék én - aki négy éven át támadtam őt - ma kicsit nagyvonalú és toleráns, miért ne gyakorolhatnám azt az erényt, amely belőle és a hatalom többi gyakorlójából az elmúlt négy évben annyira hiányzott. Ugyanakkor azt gondolom, szomorú lenne, fölösleges és igazságtalan, ha most egy ilyen piszlicsáré ügy miatt kétségbe vonnám bárki jó szándékát és tisztességét.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László szerint sem arról szól a történet, ki hogyan szavazott, hiszen „idén sem történt semmi, ami különös figyelmet érdemelt volna, csak olyasmi, ami minden évben szinte törvényszerűen bekövetkezik, amikor a pályázó könyvek közül a kiadók - például mert azok nem készültek el időben - néhányat visszavonnak, és helyettük másokat javasolnak a listára. Ilyen »fellebbezés« során került négy kiadó hét könyve pótlólag a katalógusba, amit a könyvheti zsűri többsége is jóváhagyott.” - Az Osiris négy könyve azért került a zsűri döntése után, annak ellenére a listára, mert négy másik könyvét visszavonta? - Az Osiris huszonhét könyvet jelentet meg a könyvhétre - válaszolja Zentai Péter László -, tízzel pályázott, a zsűri azonban csak kettőt fogadott el. Most pedig hat könyvvel szerepel. De - teszi hozzá - visszakérdezek: az Osiris könyveivel van baja, azért kíván velem beszélgetni? - Az Osiris négy könyve került fel különös módon, utólag a listára válaszolom. - Csakhogy ez így méltányos - mondja Zentai -, hiszen a könyvheti zsűrinek a sok mérlegelendő szempont között arra is figyelemmel kell lennie, hogy a jelentős, nagy hatékonysággal, ugyanakkor kiegyensúlyozottan működő kiadók méltóképpen legyenek képviselve a könyvhét katalógusában. Az Osiris pedig, amely évente 250 könyvet ad ki, kétségkívül ilyen. - Talán a zsűri döntött rosszul, amikor csak két könyvét tette a listára? És ennek korrigálására kérte önöket Gyurgyák János - Révai szerint - fenyegető hangú levelében? - Először is nem szeretném a zsűri munkáját minősíteni, az a névsor meggyőző, csupa szuverén, kiváló ember, akiknek a döntését nem illik megkérdőjelezni. Másodszor - folytatja Zentai - a Magyar Könyvklub igazgatója olyan szempontokat kever az ügybe, amelyek miatt maga és a lapja azt gondolják, hogy „ügy” van. Pedig „ügy” nincsen. Harmadszor: Gyurgyák János levele - megengedem - ideges és keserű hangú volt, ám az Osiris ezek után is csak ugyananynyi könyvvel szerepel a listán, pontosan hattal, mint a Révai Gábor által vezetett Magyar Könyvklub. Ezért azt gondolom, neki nincs oka méltánytalanságot emlegetni. Tudniillik csak annyi történt, hogy az MKKE elnöksége figyelembe vette az Osiris tevékenységét, a zsűri pedig ezt akceptálta, tehát megszavazta. - Méltánytalanságot mindig van ok emlegetni, ha méltánytalanság történik - mondja Révai Gábor, aki nem érti, hogy kerül a csizma az asztalra. A Magyar Könyvklub hat könyvét ugyanis senki nem vitatta, a zsűri megszavazta, az Osiris négy könyvét nem. Azok a zsűri tudta nélkül, háta mögött, döntése ellenére kerültek fel a listára. Vagyis ez elvi kérdés, valójában nem az Orbánkönyv ügye hanem az MKKE-é. A saját „nem” szavazata mellett mindvégig kitartó Kőszeghy Péternek is hasonló a véleménye. És bár félti az egyesülést, amely a könyvszakmát az elmúlt nehéz években Szküllák és Kharübdiszek közt, de mégiscsak sikeresen kormányozta, a döntést nem tudja helyeselni, azzal etikai problémái vannak. A zsűri határozatát ugyanis - bár néha az elfogultságok kompenzálására is szükség van - ebben az esetben nem lett volna joga megváltoztatnia senkinek. Annál is kevésbé, hiszen az Orbán-könyvről korábban háromszor is szavaztak, és mindig azonos, elutasító döntést hoztak. „Nem a személy miatt - érvel Kőszeghy -, valószínűleg ugyanígy döntöttünk volna egy Medgyessy-monográfia esetében is, mert a szépirodalom ünnepén nincs keresnivalójuk a politikusokról szóló könyveknek.” Arra a kérdésre, hogy vajon miért szavazták be Lengyel László - feltehetőleg ugyancsak Orbánról írt - új Fortin- Gas-könyvét, elgondolkozva, majd önkritikusan azt válaszolja, maga sem tudja, erre eddig nem gondolt. (E kérdésre ugyanígy válaszolt Révai Gábor is.) Kőszeghyt - aki nemcsak az MKKE elnökségét, hanem a zsűrit is hibáztatja, mert három hét alatt megváltoztatta álláspontját - különösen az zavarja, hogy „akik a döntést végül ezen az antidemokratikus módon meghozták, teljesen formálisnak tekintették a zsűri szerepét, hiszen amikor újbóli szavazásra szólították föl, a katalógus már rég a nyomdában volt. ” - Nincs ügy - kiáltja a telefonba Kocsis András Sándor, az Orbánkönyvre „nagyvonalúságból” igent mondó, majd mellette mindvégig - elnökségi tagként is - kiálló zsűritag. Az MKKE alelnöke, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, akit néhány napja a Magyar Televízió kuratóriumának is alelnökévé választottak az MSZP képviseletében, most a könyvszakma békéjét félti: „Az Egyesülés eddig olyan volt, mint egy nagy család, a 124 tag mindig meg tudott egyezni, egymás szemébe néztünk, és mindannyian tudtuk, mi a dolgunk. Minek az ilyen vitákat az utcára vinni?” * Az ügyről, ami egyesek szerint nem létezik (de amelyről május 24-i számában már a Népszabadság is tudósított), egyre többen beszélnek csalódottan és keserűen a könyvszakmában, és azon túl is. „Rákosi Mátyást nem övezte akkora félelem az ötvenes években, mint ma a könyvesek között Gyurgyák Jánost” - mondják szinte szó szerint ugyanúgy többen is. Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója nem érti, mindez hogyan történhetett meg. „Fel vagyok háborodva. Hiszen a dolognak van törvényes rendje, amit most egyesek felrúgtak és kijátszottak - mondja. - A következő közgyűlésen mindenkit le fogok szavazni, aki részt vett benne. És ha mégsem távoznak, akkor magam lépek ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületéből. ” SALZBURG MEDICAL SEMINARS 2002 (pályázati kódszám: 852) A pályázat célja: A Soros Alapítvány és az American Austrian Foundation (AAF), az Együtt Egészségesen Egyesület közreműködésével szakorvosoknak szóló, egyhetes szemináriumokat hirdet az alábbi témákban és időpontokkal: Időpont: október 6-11. Szeminárium: Bone and Joint Beadási határidő: 2002. június 14.; Időpont: október 6-11. Szeminárium: Rehabilitation Medicine; Beadási határidő: 2002. június 14.; Időpont: december 15-21. Szeminárium: Urology Beadási határidő: 2002. június 14. A pályázók köre: 30-40 éves, angolul jól beszélő magyar szakorvosok jelentkezését várjuk. A pályázóknak részt kell venniük egy kötelező angol nyelvi meghallgatáson, amelynek helyszíne: a Soros Alapítvány irodája (II. Budapest, Bolyai u. 14.), időpontja: 2002. június 26. 11-16 óra között (időpontegyeztetés: Vida Gabriella, tel.: 315-0303, vida@soros.hu). A végleges döntést a pályázati anyagok és a meghallgatás eredményének ismeretében az American Austrian Foundation bírálóbizottsága hozza meg. 2002. MÁJUS 31. A pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni 3 példányban: Soros Alapítvány, 1525 Budapest, Pf. 34. Pályázni kizárólag az e célra szolgáló angol nyelvű jelentkezési lap kitöltésével és a szükséges mellékeltek csatolásával lehet. A pályázati adatlap letölthető a Soros Alapítvány honlapjáról: www.soros.hu, valamint e-mailen és telefonon igényelhető (szakmai információ: www.aof-online.org). ÉLET ÉS ÍR IRODALOM