Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

2002-08-16 / 33. szám - Kárpáti János: Feuer Mária születésnapi köszöntése • köszöntő • Feuer Mária 70 éves (8. oldal) - Szeifert Judit: Útközben. Bács Emese munkáihoz (8. oldal)

Feuer Mária születésnapi köszöntése Egy főszerkesztőt köszöntünk augusztus 20-án, hetvenedik születés­napján. Akik személyesen találkoznak vele, persze úgy sem hiszik el ezt a hetven évet, életkorát húsz-harminc évvel fiatalabbra taksál­nák. Ha van napjaink zenei újságírásának emblematikus személyisé­ge, akkor Feuer Mária az, a Muzsika főszerkesztője. Az 1958-as ala­pítástól kezdve munkatársa volt a lapnak, majd Asztalos Sándor 1970-ben bekövetkezett halála után nagy vívódás árán elvállalta a vezetés felelősségét. Több­ mint három évtized után ma már bizton mondhatjuk: helyes döntés volt részéről, és mi csak hálásak lehe­tünk érte. Jól ráérezve, mi a fontos közlendő zeneéletünkben, jól orientálódva a különböző vélemények és érdekek között, ügyesen taktikázva megannyi kultúrpolitikai irányvonal között Feuer Mária sikerrel vezette el a lapot a mostani, negyvenötödik évfolyamig. És ez már önmagában is sokat mondó adat, hiszen az elődnek tekint­hető lapok közül a Temesvárott megjelenő Zenei Szemle 1917-től kezdve csak tizenhárom évet, a Magyar Zenei Szemle 1941-től négy évet, az Új Zenei Szemle pedig 1950-től hét évet élt meg. A Muzsika havonta megjelenő zenei folyóirat, mely — ha kis ké­séssel is — híven követi a belföld és külföld zenei eseményeit, elem­ző kritikákat közöl hangversenyekről, opera-előadásokról, új mű­vek bemutatóiról, beszélgetéseket zeneéletünk meghatározó sze­mélyiségeivel, vagyis olyan lap, amely a „teljes” zeneéletnek kíván­ja hű tükrét adni. Sokoldalúságában és képekkel illusztrált megje­lenési formájában immár számos külföldi zenei lap méltó verseny­társa, különösképpen hogy mint azok - például a Neue Zeitschrift für Musik vagy a Musical Times­­, a zeneélet eseményeiről szóló be­számolókat tudományos értékű tanulmányokkal társítja. Feuer Mária azonban nem csupán zenei újságíró és szerkesztő. Losonczi Ágnes és Vitányi Iván mellett részt vett a magyar zene­szociológia megalapozásában is. 1969-ben egészen egyedülálló vál­lalkozást kezdeményezett: szociológiai felmérést végzett a Győri Filharmonikusok Sándor János vezényelte koncertsorozatának egyik estjén (1969. április 14.), kérdéseit a 20. századi zene befo­gadásának meglehetősen bonyolult problematikájára fókuszálva. E koncert műsorán, egy népszerű Bartók-mű, a Divertimento mel­lett Láng István, Lendvay Kamilló, Szőllősy András darabjai szó­laltak meg, valamint Penderecki Sirató Hiroshima áldozatainak emlé­kére című kompozíciója mint legfőbb „kísérleti matéria”. A felmé­rés eredményét, árnyalt értékelését Feuer Mária könyvformában is közreadta, Kinek kell a modern zene? címmel. Feuer Mária interjúiban a magyar zenei élet színe-java megszó­lalt, és különböző - szerzői, kritikusi, előadói, pedagógusi­­ oldal­ról járult hozzá a korszak számos fontos kérdésének megvilágításá­hoz. Következetes,­a teljes magyar zeneéletet feltáró sorozatának az Élet és Irodalom nyújtott fórumot 1968-tól kezdve csaknem egy teljes évtizeden keresztül. Ezek a beszélgetések a Zeneműkiadó „Zeneélet” sorozatában is napvilágot láttak: először 1972-ben 88 muzsikus műhelyében, majd 1976-ban 50 muzsikus műhelyében címmel. És végül 1978-ban megjelent az ES-beszélgetések egy újabb, 26 mu­zsikust megszólaltató kötete, a Pillanatfelvétel - Magyar zeneszerzés 1975-1978. Hasztalan dolog lenne megkísérelni e 164 beszélgetés tanulságait összefoglalni, a sok találó, okos és érvényes megállapí­tás közül csak egyet idéznék, a korán elhunyt Kalmár Lászlóét: „Az irodalomban felbukkanó ellentétek - szerencsére - nálunk is­meretlenek. Nem valamiféle irodalmi analógia mintájára határo­lom el tehát magam a múltkeresés jelszavától, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy a zenében is jelenünket és jövőnket kellene firtatnunk. Nagyon egyetértek Láng Istvánnal, aki Adornót idézve vallotta, hogy eredményeinkből táplálkozva jövőnket kell építe­nünk. Ami a »zenei anyanyelvet« illeti: a kötelező olvasmány min­denki számára Palestrinától Webernig terjed.” Feuer Mária újságírói, szerkesztői és zeneszociológusi tevékeny­ségéért 1980-ban Erkel-díjat kapott, 1994-ben pedig szerkesztősé­gi munkatársaival együtt az igen rangos Akadémiai Újságírói Díj­ban részesült. Mint régi barátja és lapjának egyik szerzője kívánok neki születésnapja alkalmából még sok-sok „muzsikás” évet. Kárpáti János B­ács Emese esetében az Útközben címadás több szempontból is indokolt. Hiszen a fiatal alkotó a művészi út elején (képletesen), a lehetséges ösvények között halad előre, megpihenve egy­­egy tisztáson, elidőzve egy-egy él­mény láttán. Az őt érő hatások kö­zül természetes módon válogatja ki az alkatának, egyéniségének leg­megfelelőbb látványokat, módszere­ket, eszközöket illetve témákat. De ez általánosságban minden pályája kezdetén járó művészről elmondha­tó. Bács Emesénél azonban ennél sokkal konkrétabb oka van ennek a címnek. Minden képe azt sugallja, hogy alkotójuk folyamatosan moz­gásban van. Mindig halad, tart vala­honnan valahová. Mintha egy vonat vagy villamos ablakából szemlélve tűnnének fel a különböző helyszí­nek, egy-egy park, állomások, köz­terek vagy éppen aluljárók. Ezek le­hetnek bárhol, a néptelen buszmeg­állóban álló magányos figura is le­hetne bármelyikünk. Bárki a világ­ból. A focipályát a lelátóról vagy a pálya széléről szintén akárki nézhe- Útközben Bács Emese munkáihoz is, a kávéház szegletében is mind­annyian ülhetnénk. De csak Bács Emese láthatja és láttathatja ebből a szemszögből, ebben a furcsa rövidü­lésben, torzulásban a focikaput, és ezzel a léptékváltással is csak ő érzé­keltetheti, hogy milyen üres is a pá­lya tere. Csak ő irányítja rá a figyel­münket az üres kávéházi asztalok között álló nőalak magányára épp­úgy, mint a buszmegálló oltalma alatt várakozó figura elhagyatott­­ságára. A pályaudvaron is egyedül baktat egy férfi, de az aluljáróban megjelenő több kis alak egymástól elszigetelten, idegenül létezik a kö­zös térben. A Strandon álldogáló Pár egymásnak hátat fordít, a környeze­téből kiszakítva ábrázolt Pár pedig egymás mellett jelenik meg. Nem fogják egymás kezét. Páros magány­ban, időtlen terekben várakozó em­beralakok. A parkban, a téren egy­egy pad a megpihenés he­lye, a kopasz fa pedig szintén a magányra utal. Némely nyomaton szemé­lyesebb élmények, bará­tok, családtagok is felbuk­kannak. Konkrét helyszí­nek, mint Szicília vagy Nápoly, tűnnek fel. S talán ennek a dél-itáliai élménynek a hatására klasszicizáló megjelenítésmód jel­lemzi a képek egy csoportját. Archa­ikus és árkádikus, hol idilli, hol me­tafizikus környezetben maszkszerű fejek, illetve kontrasztos, ám mégis puha fény-árnyék modellálással megoldott, klasszicizáló emberala­kok láthatók. A Botanikus kertben ugyan magányosan üldögél egy fér­fiakt, de az itáliai tájban megjelenő Állomáson a két (etruszk hatású) ál­arc egymás felé fordul. Hazatérve, csak most veszem ész­re, hogy a Hunyadi téren a padon háttal ülő két alak egyike (bár bi­zonytalanul, de) átkarolja a másik vállát. Ám a mellettük álló száraz fa még nem hozott hajtást. Szeifert Judit A Soros Alapítvány pályázati felhívása VIDÉKI KULTURÁLIS PROGRAM­­SOROZATOK TÁMOGATÁSA (pályázati kódszám: 445) A pályázat célja a magaskultúra iránt érdeklő­dő közönség körének szélesítése minden mű­vészeti ágban. A pályázók köre: civil szervezetek, magán­­személyek, vidéki önkormányzatok vagy vidé­ki önkormányzat fenntartásával működő in­tézmények pályázhatnak kulturális, művészeti rendezvénysorozatok résztámogatására; hi­vatásos együttesek, csoportok, művészek pályázhatnak vidéki rendezvénysorozataik résztámogatására. A pályázatban nem vehetnek részt: budapesti önkormányzatok és a fenntartásukkal működő intézmények, amatőr művészek. A pályázat követelményei: a résztámogatás összege nem haladhatja meg a rendezvény­­sorozat költségvetésének 50%-át; támogatást csak a 2003. augusztus 31-ig megvalósuló, legalább három részből álló rendezvénysoro­zatok kaphatnak; a rendezvények szervezői­nek a pályázathoz mellékelniük kell a progra­mok, produkciók részletes felsorolását és a meghívott együttesek, művészek fellépési nyilatkozatait; amennyiben a pályázatot a fel­lépő művészek nyújtják be, mellékelniük kell az előadásoknak otthont adó intézmények be­fogadó nyilatkozatait. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek országosan ismert, rangos együttesek/művé­­szek vagy tehetséges pályakezdők fellépésé­hez kérnek támogatást. Beküldési határidő : 2002. szeptember 13. Értesítés a döntésről: 2002. november 30-ig. További információ és a pályázat részletes fel­tételeit tartalmazó adatlap beszerezhető sze­mélyesen, valamint postai úton a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett közepes méretű vá­laszboríték megküldésével, illetve letölthető az Internetről: Soros Alapítvány, 1023 Budapest, Bolyai u. 14., postacím: 1525 Budapest, Pf. 34., Internet: www.soros.hu, (tel.: 315-0315, fax: 315-0201, e-mail: info@soros.hu). 175. hete a Nap-kelte az élen! Országosan hétköznap az m1-es közel holtverseny, hétvégén annál is jobb.. MAGYAR ■ □ V Közel két és félszer többen nézték a Magyar ATV-n je­lentkező Nap-keltét, mint az m1 műsorát azokban a tér­ségekben, ahol valamennyi adás egyaránt fogható. Az AGB Hungary adatai szerint a Nap-kelte közönségará­nya hétköznapokon átlagban 39,4 százalék volt, az m1-é 17 százalék, az RTL Klub Reggeli című műsoráé 10,1 százalék, a Tv2 Jó reggelt, Magyarország! című produkci­ójáé 9,3 százalék. Az országos összevetésben, bár a Ma­gyar ATV lefedettsége csak közel fele, mint a földi csator­náké, a Nap-kelte kiegyenlítve hátrányát az m1-el közel azonos közönségarányt ért el, 25,9 százalékot 26 száza­lékkal szemben. Az RTL Klub reggeli adásának országos aránya 14,2 százalék, a Tv2-é pedig 14,8 százalék volt. A hétvégén, szombaton és vasárnap - ahol azonosak a feltételek - a Nap-kelte közönségaránya 36,7 százalék volt, az m1-é ennek alig az ötöde, 7,6 százalék. Az orszá­gos összevetésben a Nap-kelte közönségaránya 23,3 szá­zalék, a kétszer olyan lefedettségű m1 műsoraié a Nap­kelte jelentkezésének időszakában 11,3 százalék, majd­nem fele, mint a Nap-keltéé. hétfő, péntek: kedd: szerda: Bánó András Mélykúti Ilona Aczél Endre csütörtök: szombat: vasárnap: producer: Forró Tamás Verebes István Lakat T. Károly Gyárfás Tamás Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora A Nap-kelte új internet-elérhetősége napkelte.fotexnet.hu ÉLET És­· IRODALOM 8 2002. AUGUSZTUS 16. Közönségarányok 2002.32. hét (augusztus 5-től augusztus 11-ig), ahol mind az öt reggeli műsor látható Vili. 5. Vili. 6. Vili. 7. Vili. 8. Vili. 9. Vili. 10. Vili. 11. t^!átl' 1 Heti a 11­ .fe* hétköznap hétvégén hétköznai Magyar ΛΉ 37,2 44,0 38,7 40,3 37,3 38,1 35,2 39,4 36,7 25,9 m1 17,6 14,0 17,7 18,2 17,1 6,2 8,9 17,0 7,6 26,0 RTL Klub 9,3 10,0 10,2 8,4 13,1 19,03 17,2 10,1 18,3 14,2 h/2 11,0 11,0 7,8 7,9 9,1 10,1 9,4 9,3 9,8 14,8 Duna TV 3,9 4,3 3,0 2,6 3,2 3,6 2,7 3,3 3,2 2,3 [~Forrás: AGB Hungary

Next