Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
2002-08-16 / 33. szám - Kárpáti János: Feuer Mária születésnapi köszöntése • köszöntő • Feuer Mária 70 éves (8. oldal) - Szeifert Judit: Útközben. Bács Emese munkáihoz (8. oldal)
Feuer Mária születésnapi köszöntése Egy főszerkesztőt köszöntünk augusztus 20-án, hetvenedik születésnapján. Akik személyesen találkoznak vele, persze úgy sem hiszik el ezt a hetven évet, életkorát húsz-harminc évvel fiatalabbra taksálnák. Ha van napjaink zenei újságírásának emblematikus személyisége, akkor Feuer Mária az, a Muzsika főszerkesztője. Az 1958-as alapítástól kezdve munkatársa volt a lapnak, majd Asztalos Sándor 1970-ben bekövetkezett halála után nagy vívódás árán elvállalta a vezetés felelősségét. Több mint három évtized után ma már bizton mondhatjuk: helyes döntés volt részéről, és mi csak hálásak lehetünk érte. Jól ráérezve, mi a fontos közlendő zeneéletünkben, jól orientálódva a különböző vélemények és érdekek között, ügyesen taktikázva megannyi kultúrpolitikai irányvonal között Feuer Mária sikerrel vezette el a lapot a mostani, negyvenötödik évfolyamig. És ez már önmagában is sokat mondó adat, hiszen az elődnek tekinthető lapok közül a Temesvárott megjelenő Zenei Szemle 1917-től kezdve csak tizenhárom évet, a Magyar Zenei Szemle 1941-től négy évet, az Új Zenei Szemle pedig 1950-től hét évet élt meg. A Muzsika havonta megjelenő zenei folyóirat, mely — ha kis késéssel is — híven követi a belföld és külföld zenei eseményeit, elemző kritikákat közöl hangversenyekről, opera-előadásokról, új művek bemutatóiról, beszélgetéseket zeneéletünk meghatározó személyiségeivel, vagyis olyan lap, amely a „teljes” zeneéletnek kívánja hű tükrét adni. Sokoldalúságában és képekkel illusztrált megjelenési formájában immár számos külföldi zenei lap méltó versenytársa, különösképpen hogy mint azok - például a Neue Zeitschrift für Musik vagy a Musical Times, a zeneélet eseményeiről szóló beszámolókat tudományos értékű tanulmányokkal társítja. Feuer Mária azonban nem csupán zenei újságíró és szerkesztő. Losonczi Ágnes és Vitányi Iván mellett részt vett a magyar zeneszociológia megalapozásában is. 1969-ben egészen egyedülálló vállalkozást kezdeményezett: szociológiai felmérést végzett a Győri Filharmonikusok Sándor János vezényelte koncertsorozatának egyik estjén (1969. április 14.), kérdéseit a 20. századi zene befogadásának meglehetősen bonyolult problematikájára fókuszálva. E koncert műsorán, egy népszerű Bartók-mű, a Divertimento mellett Láng István, Lendvay Kamilló, Szőllősy András darabjai szólaltak meg, valamint Penderecki Sirató Hiroshima áldozatainak emlékére című kompozíciója mint legfőbb „kísérleti matéria”. A felmérés eredményét, árnyalt értékelését Feuer Mária könyvformában is közreadta, Kinek kell a modern zene? címmel. Feuer Mária interjúiban a magyar zenei élet színe-java megszólalt, és különböző - szerzői, kritikusi, előadói, pedagógusi oldalról járult hozzá a korszak számos fontos kérdésének megvilágításához. Következetes,a teljes magyar zeneéletet feltáró sorozatának az Élet és Irodalom nyújtott fórumot 1968-tól kezdve csaknem egy teljes évtizeden keresztül. Ezek a beszélgetések a Zeneműkiadó „Zeneélet” sorozatában is napvilágot láttak: először 1972-ben 88 muzsikus műhelyében, majd 1976-ban 50 muzsikus műhelyében címmel. És végül 1978-ban megjelent az ES-beszélgetések egy újabb, 26 muzsikust megszólaltató kötete, a Pillanatfelvétel - Magyar zeneszerzés 1975-1978. Hasztalan dolog lenne megkísérelni e 164 beszélgetés tanulságait összefoglalni, a sok találó, okos és érvényes megállapítás közül csak egyet idéznék, a korán elhunyt Kalmár Lászlóét: „Az irodalomban felbukkanó ellentétek - szerencsére - nálunk ismeretlenek. Nem valamiféle irodalmi analógia mintájára határolom el tehát magam a múltkeresés jelszavától, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy a zenében is jelenünket és jövőnket kellene firtatnunk. Nagyon egyetértek Láng Istvánnal, aki Adornót idézve vallotta, hogy eredményeinkből táplálkozva jövőnket kell építenünk. Ami a »zenei anyanyelvet« illeti: a kötelező olvasmány mindenki számára Palestrinától Webernig terjed.” Feuer Mária újságírói, szerkesztői és zeneszociológusi tevékenységéért 1980-ban Erkel-díjat kapott, 1994-ben pedig szerkesztőségi munkatársaival együtt az igen rangos Akadémiai Újságírói Díjban részesült. Mint régi barátja és lapjának egyik szerzője kívánok neki születésnapja alkalmából még sok-sok „muzsikás” évet. Kárpáti János Bács Emese esetében az Útközben címadás több szempontból is indokolt. Hiszen a fiatal alkotó a művészi út elején (képletesen), a lehetséges ösvények között halad előre, megpihenve egyegy tisztáson, elidőzve egy-egy élmény láttán. Az őt érő hatások közül természetes módon válogatja ki az alkatának, egyéniségének legmegfelelőbb látványokat, módszereket, eszközöket illetve témákat. De ez általánosságban minden pályája kezdetén járó művészről elmondható. Bács Emesénél azonban ennél sokkal konkrétabb oka van ennek a címnek. Minden képe azt sugallja, hogy alkotójuk folyamatosan mozgásban van. Mindig halad, tart valahonnan valahová. Mintha egy vonat vagy villamos ablakából szemlélve tűnnének fel a különböző helyszínek, egy-egy park, állomások, közterek vagy éppen aluljárók. Ezek lehetnek bárhol, a néptelen buszmegállóban álló magányos figura is lehetne bármelyikünk. Bárki a világból. A focipályát a lelátóról vagy a pálya széléről szintén akárki nézhe- Útközben Bács Emese munkáihoz is, a kávéház szegletében is mindannyian ülhetnénk. De csak Bács Emese láthatja és láttathatja ebből a szemszögből, ebben a furcsa rövidülésben, torzulásban a focikaput, és ezzel a léptékváltással is csak ő érzékeltetheti, hogy milyen üres is a pálya tere. Csak ő irányítja rá a figyelmünket az üres kávéházi asztalok között álló nőalak magányára éppúgy, mint a buszmegálló oltalma alatt várakozó figura elhagyatottságára. A pályaudvaron is egyedül baktat egy férfi, de az aluljáróban megjelenő több kis alak egymástól elszigetelten, idegenül létezik a közös térben. A Strandon álldogáló Pár egymásnak hátat fordít, a környezetéből kiszakítva ábrázolt Pár pedig egymás mellett jelenik meg. Nem fogják egymás kezét. Páros magányban, időtlen terekben várakozó emberalakok. A parkban, a téren egyegy pad a megpihenés helye, a kopasz fa pedig szintén a magányra utal. Némely nyomaton személyesebb élmények, barátok, családtagok is felbukkannak. Konkrét helyszínek, mint Szicília vagy Nápoly, tűnnek fel. S talán ennek a dél-itáliai élménynek a hatására klasszicizáló megjelenítésmód jellemzi a képek egy csoportját. Archaikus és árkádikus, hol idilli, hol metafizikus környezetben maszkszerű fejek, illetve kontrasztos, ám mégis puha fény-árnyék modellálással megoldott, klasszicizáló emberalakok láthatók. A Botanikus kertben ugyan magányosan üldögél egy férfiakt, de az itáliai tájban megjelenő Állomáson a két (etruszk hatású) álarc egymás felé fordul. Hazatérve, csak most veszem észre, hogy a Hunyadi téren a padon háttal ülő két alak egyike (bár bizonytalanul, de) átkarolja a másik vállát. Ám a mellettük álló száraz fa még nem hozott hajtást. Szeifert Judit A Soros Alapítvány pályázati felhívása VIDÉKI KULTURÁLIS PROGRAMSOROZATOK TÁMOGATÁSA (pályázati kódszám: 445) A pályázat célja a magaskultúra iránt érdeklődő közönség körének szélesítése minden művészeti ágban. A pályázók köre: civil szervezetek, magánszemélyek, vidéki önkormányzatok vagy vidéki önkormányzat fenntartásával működő intézmények pályázhatnak kulturális, művészeti rendezvénysorozatok résztámogatására; hivatásos együttesek, csoportok, művészek pályázhatnak vidéki rendezvénysorozataik résztámogatására. A pályázatban nem vehetnek részt: budapesti önkormányzatok és a fenntartásukkal működő intézmények, amatőr művészek. A pályázat követelményei: a résztámogatás összege nem haladhatja meg a rendezvénysorozat költségvetésének 50%-át; támogatást csak a 2003. augusztus 31-ig megvalósuló, legalább három részből álló rendezvénysorozatok kaphatnak; a rendezvények szervezőinek a pályázathoz mellékelniük kell a programok, produkciók részletes felsorolását és a meghívott együttesek, művészek fellépési nyilatkozatait; amennyiben a pályázatot a fellépő művészek nyújtják be, mellékelniük kell az előadásoknak otthont adó intézmények befogadó nyilatkozatait. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek országosan ismert, rangos együttesek/művészek vagy tehetséges pályakezdők fellépéséhez kérnek támogatást. Beküldési határidő : 2002. szeptember 13. Értesítés a döntésről: 2002. november 30-ig. További információ és a pályázat részletes feltételeit tartalmazó adatlap beszerezhető személyesen, valamint postai úton a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett közepes méretű válaszboríték megküldésével, illetve letölthető az Internetről: Soros Alapítvány, 1023 Budapest, Bolyai u. 14., postacím: 1525 Budapest, Pf. 34., Internet: www.soros.hu, (tel.: 315-0315, fax: 315-0201, e-mail: info@soros.hu). 175. hete a Nap-kelte az élen! Országosan hétköznap az m1-es közel holtverseny, hétvégén annál is jobb.. MAGYAR ■ □ V Közel két és félszer többen nézték a Magyar ATV-n jelentkező Nap-keltét, mint az m1 műsorát azokban a térségekben, ahol valamennyi adás egyaránt fogható. Az AGB Hungary adatai szerint a Nap-kelte közönségaránya hétköznapokon átlagban 39,4 százalék volt, az m1-é 17 százalék, az RTL Klub Reggeli című műsoráé 10,1 százalék, a Tv2 Jó reggelt, Magyarország! című produkciójáé 9,3 százalék. Az országos összevetésben, bár a Magyar ATV lefedettsége csak közel fele, mint a földi csatornáké, a Nap-kelte kiegyenlítve hátrányát az m1-el közel azonos közönségarányt ért el, 25,9 százalékot 26 százalékkal szemben. Az RTL Klub reggeli adásának országos aránya 14,2 százalék, a Tv2-é pedig 14,8 százalék volt. A hétvégén, szombaton és vasárnap - ahol azonosak a feltételek - a Nap-kelte közönségaránya 36,7 százalék volt, az m1-é ennek alig az ötöde, 7,6 százalék. Az országos összevetésben a Nap-kelte közönségaránya 23,3 százalék, a kétszer olyan lefedettségű m1 műsoraié a Napkelte jelentkezésének időszakában 11,3 százalék, majdnem fele, mint a Nap-keltéé. hétfő, péntek: kedd: szerda: Bánó András Mélykúti Ilona Aczél Endre csütörtök: szombat: vasárnap: producer: Forró Tamás Verebes István Lakat T. Károly Gyárfás Tamás Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora A Nap-kelte új internet-elérhetősége napkelte.fotexnet.hu ÉLET És· IRODALOM 8 2002. AUGUSZTUS 16. Közönségarányok 2002.32. hét (augusztus 5-től augusztus 11-ig), ahol mind az öt reggeli műsor látható Vili. 5. Vili. 6. Vili. 7. Vili. 8. Vili. 9. Vili. 10. Vili. 11. t^!átl' 1 Heti a 11 .fe* hétköznap hétvégén hétköznai Magyar ΛΉ 37,2 44,0 38,7 40,3 37,3 38,1 35,2 39,4 36,7 25,9 m1 17,6 14,0 17,7 18,2 17,1 6,2 8,9 17,0 7,6 26,0 RTL Klub 9,3 10,0 10,2 8,4 13,1 19,03 17,2 10,1 18,3 14,2 h/2 11,0 11,0 7,8 7,9 9,1 10,1 9,4 9,3 9,8 14,8 Duna TV 3,9 4,3 3,0 2,6 3,2 3,6 2,7 3,3 3,2 2,3 [~Forrás: AGB Hungary