Élet és Irodalom, 2003. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-03 / 1. szám - Nádas Péter: Az értelem kockázata • reflexió | Visszhang • Kis János: Az erkölcsi minimum (ÉS, 2002. december 20.) (2. oldal) - Bojtár Endre: Kis-minimum • reflexió | Visszhang • Kis János: Az erkölcsi minimum (ÉS, 2002. december 20.) (2. oldal) - Nyilas Attila: Vagy-vagy • reflexió | Visszhang • Csuhai István: Garaczi nyálazza (ÉS, 2002. 50. szám) (2. oldal) - Székely András: Tisztelt Szerkesztőség! • reflexió | Visszhang • Tábor Ádám (ÉS, 2002. december 8.) (2. oldal)
Az értelem kockázata Szartól a vajat valóban szeretem pedánsan elválasztani, de az erkölcsöt a politikától még soha nem választottam el. Vannak politikai helyezetek, amikor nem erkölcsi szempontból nem tartom értelmesnek az erkölcsi érvet, hanem politikai szempontból. Nehéz elképzelni olyan demokráciát, amelyben ne erkölcsi elvekre építenék a törvényeket, s ezért politikai vitákban általában értelmesebb ezekre hivatkozni, mint egy olyan erkölcsi minimumra, amelyet legfeljebb diktatúrában lehetne érvényesíteni. Ha valaki nem sértett törvényt, akkor nem sértett törvényt. A politikai értelemnek ilyesmivel még akkor is számolnia kell, ha valakinek vannak indokolt erkölcsi kifogásai valakivel szemben. Lehet, hogy kiábrándító, de a demokráciában nincsen a törvénynél magasabb instancia. Legfeljebb véleményeket, személyes tekintélyt, tüntetést, éhségsztrájkot, polgári engedetlenségi mozgalmat, imát, terrorista akciót lehet vele szembehelyezni, ám erkölcsi vagy politikai fölény ezekkel sem garantálható előre. Mindezt azért érzem szükségesnek ismét leírni itt, mert igen nagy szomorúsággal töltene el, ha a demokratikus jogállamról alkotott felfogásom Kis János interpretációjában rögzülne az olvasóközönség tudatában. Kis János A politika mint erkölcsi probléma című nagyobb tanulmányához írott előszavában (Az erkölcsi minimum, ÉS, 2002. december 20.) nevemhez fűzi a liberális értelmiség megújulásához szükséges megrendültség elmaradásának tényét. A liberális értelmiséggel én fogadtattam volna el „a politika és az erkölcs elválasztásának tézisét”, s ezért nem nézett volna szembe „a morális konfliktussal, amit a Medgyessy melletti kiállás okoz”. Ezzel a képpel nem az a bajom, hogy nem ismerek magamra benne. Lenin a munkások közé megy a júniusi tézisekkel. Előszavát olvasva inkább az volt a benyomásom, hogy ez nem az erkölcs és a politika szétválasztásának vagy öszszefüggésének kérdése, hanem a demokratikus feltételrendszer ingerli. Az erkölcs és az ésszerűség viszonylata a diktatúrához képest tényleg alaposan megváltozott. A demokrácia erkölcsi relativizmusa undorítja, habár megvalósításáért ő maga is sokat tett a kerekasztal tárgyalásokon, vagy éppen az Antall Józseffel kötött paktummal. Most nem tudja elfogadni, hogy a demokráciában az erkölcs és a politika összefüggésének egyetlen foglalata a törvény. Nem tudja elfogadni, hogy ez nem rontás, nem erkölcsi kisiklás, hanem erkölcsi felfogás. Nádas Péter Kis minimum Meglepett Kis János tanulmánya (Az erkölcsi minimum, ÉS, dec. 20.), a máskor tőle megszokott kérlelhetetlen logikájú mondatok helyett csúsztatás csúsztatás hátán. Ezek közül csupán azokat szeretném a lehető legrövidebben kiigazítani, amelyek az éna Klub Rádióban elhangzott, majd a Népszabadságban - VISSZHANG Szerkesztői üzenetek Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókívánságokat, magunk is hasonlóan boldog és békés új esztendőt kívánunk. * Tíz év után befejezzük az ÉS glosszaversenyét. 1992-ben azzal a céllal indítottuk, hogy életben tartsuk a műfajt, új szerzőket keressünk, a régieket további glosszaírásra serkentsük. A műfaj életben maradt, régi és új szerzőink vannak, akiket a továbbiakban a lehetőségekhez képest emelt honoráriummal igyekszünk íráskedvre serkenteni. * A lap ára sajnos, amint azt korábban jeleztük, e számunkkal kezdődően emelkedett. Ennek feledtetésére igyekszünk színvonalas számokat szerkeszteni. Olykor, ha a beérkező kézirat mennyisége úgy kívánja, 32 oldalas számokat jelentetünk meg, az ÉS alapterjedelme azonban 28 oldal marad. * ÉS-tárlat Pécsett. Január 16-án a Művészetek Házában az Élet és Irodalom képzőművészeinek anyagából nyílik kiállítás, erről következő számainkban bővebb hírt adunk. * Emlékeztetőül: levélcímünk megváltozott. Az új: 1450 Budapest, Pf.: 84. 2002. november 9. - megjelent) Mihancsik Zsófiával folytatott beszélgetésemet tüntetik fel hamis színben. Az alapvető csúsztatás az, hogy sehol nem mondtam - mivel nem gondolom (egyébként az a Nádas Péter sem, akit Kis fő vitapartnerének tekint) -, hogy „a politikát el kell választani a moráltól”. Én (Nádassal egyetértőleg) azt állítottam, hogy demokratikus társadalomban e kettő nem hozható közvetlen kapcsolatba. Az erkölcsnek a törvények szűrőjén keresztül kell átmennie, az erkölcs az alkotmányban, a jogrendben rögzül, s úgy hat a politikára, s mint ilyen törvényben rögzült erkölcs - kérhető számon a politikán. Különben - Kis kifejezésével - „erénydiktatúra” jön létre, ami persze minden esetben gyakorlatilag az erénytelenség diktatúrája. (Kisnek mind a négy, az erkölcs közvellen politikai szerepét, a „politikai erkölcsöt” támogató érve cáfolható avval, hogy amikor erkölcsi kifogások merülnek fel a politikával kapcsolatban, akkor ezek a jogrend, a törvények módosításával, új törvények megalkotásával oldhatók és oldandók meg. Fő mondanivalóm azonban nem is erre, erkölcs és politika elméleti viszonyára vonatkozott (meglehetősen megalázónak érezném, ha a Magyar Nemzet mondaná meg, mikor elmélkedjek az élet nagy kérdéseiről). Pusztán arra akartam rámutatni, hogy Kis véleményével ellentétben, aki továbbra is köti az ebet a karóhoz, mikor azt írja, hogy „a Medgyessy-ügy tengelyében” két erkölcsi kérdés áll - a Medgyessy-ügy politikai kérdés volt, amelyet Orbán Viktorék azért igyekeztek erkölcsi kérdésnek beállítani, hogy visszakerülhessenek a hatalomba, s Kis János bedőlve a trükknek akarva akaratlan ezt segítette - szerencsére csak volna elő. (A nyugati politikusok önkéntes lemondásáról szóló összes példája hamis: állításával ellentétben Brandtól Nixonig mindegyikük pártpolitikai, nem pedig erkölcsi okokból mondott le.) Végezetül egy-két szót ahhoz, amit Kis a liberális értelmiség megrendültségének és a magyar liberalizmus identitásválságának nevez. A megfogalmazás, amely nyilvánvalóan Kis - számomra teljesen érthető - személyes megrendültségéből és identitásválságából fakad (az utóbbinak volt félreérthetetlen jelzése, hogy kilépett abból a pártból, amelynek egyik alapítója és elnöke volt), megengedhetetlenül túloz és általánosít. Megrendültség helyett én például szimpla rossz érzést érzek, amely engem is eltölt annak az erkölcsi szempontból (is) rossz törvénynek a láttán, amelyiknek a létrehozásában Kis Jánosnak is része volt, s amelyik nemhogy nem tette lehetővé, de egyenesen megtiltotta, hogy Medgyessy bevallja ügynökmúltját, s amelyiknek a megváltoztatása a Medgyessy-ügy egyetlen pozitív hozadéka lehetett volna. Elmaradásával marad a rossz érzés - de nem Medgyessy erkölcsei, hanem a jelenlegi törvényhozás iránt. A nagy kérdés az, hogy hány ilyen, erkölcsileg is kifogásolható törvényt bír el egy demokrácia. Ami „a magyar liberalizmus identitását" illeti, nem nagyon tudom, az mi fán terem. Lenne valamiféle liberális káté, amit illene betartani? Ki állította össze? Kis erkölcsi minimumát esetlegesnek, nagyon is a Medgyessy-ügyre szabottnak érzem. Magam Robert Spaemann nyomán két olyan alapértéket említettem, amelyet el kell fogadniuk egy demokratikus társadalom tagjainak: a tolerancia és a belső béke elvét, s talán ez lehetne egy liberális minimum is. De az is elképzelhető, hogy a magyar liberalizmus identitása már csak azért sem került válságba, merthogy nem létezett, hanem éppenséggel most van kialakulóban. Mindenesetre jelenleg az a helyzet, hogy Kis János is liberálisnak tartja magát, de eléggé liberálisnak tartják magukat olyanok is, mint Nádas meg csekélységem, akik, lám, alapvető kérdésekben nem értünk vele egyet. Sőt (konzervatív) liberálisnak tartja magát a könyvében nyíltan zsidózó Debreczeni József, s még sőtebb, e pillanatban (még?, már megint?) talán épp liberálisnak tartja magát Tamás Gáspár Miklós is, akinek sikerült a rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodás mélypontját jelentő mondatot leírnia („Meggondolandó ugyanakkor, hogy kudarcai ellenére vajon nem mégis Orbán Viktor-e a leginkább messze tekintő magyarországi politikus.” - Népszabadság, 2002. november 7., 14. o.), s aki a demokratikus parlamentarizmus és Magyarország EU-s csatlakozása ellen ágál. Kis jelzi, hogy cikke előszó egy nagyobb tanulmányhoz. Hogy gondolatai célba érjenek, ahhoz más, valóságosabb, nem ennyire csupán maga által kiagyalt elrugaszkodási pontokat kéne választania. Bojtár Endre ÉLET ÉS#2 Vagy-vagy Csuhas István a múlt évi 50. számban, Garaczi László könyvéről szóló kritikájában (Garacy nyálazza a Vagyvagy-ot) idézett egy évekkel ezelőtti, alkalmi szövegemből. A casus belli, hogy belekevertem annak idején Kierkegaard művének címét, az volt, hogy a Tartsd a szemed a kígyón! Garaczi-kötet egyik szövegében, a No igen címűben szerepel az alábbi kitétel: „Házasodj meg vagy ne házasodj meg, mindenképpen megbánod, hogy elolvastad a Vagy-vagyot.” Különben visszatérve most már az én szövegemre, volt még abban egy értékelhető sor (az alany itt is Garaczi): „...mert Ament mond a Neuroticra”, ha valaki még emlékszik erre a két zenekarra, de a többi - hát szóval tényleg hagyjuk. Nyilas Attila Tisztelt Szerkesztőség! Az ÉS december 8-i számának Visszhang rovatában Tábor Ádám kifogásolta, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) honlapján található — általam összeállított — Kertész Imre-bibliográfiából hiányzik az ő recenziója. Mielőtt mások is jelentkeznének hasonló kifogással, el kell mondjam, a DIA oldalain található bibliográfiák válogató jellegűek, nem ún. teljes bibliográfiák. Tábor Ádám észrevételét ezúton köszönöm, és örömmel fogadok bármely más észrevételt és kiegészítést. Üdvözlettel: Székely András Hibaigazítás Múlt évi 50. számunk H for Hungary című írásában sajnálatos hibával közöltük a veszprémi Petőfi Színház művészének, Karalyos Gábornak a nevét. Szintén hibásan jelent meg Szabó T. Anna neve ugyanennek a számnak egyik hirdetési anyagában. Mindkettőjüktől és az olvasótól ezúton kérünk elnézést. Esterházy Péter francia kitüntetése A francia nagykövet, Dominique de Combles de Nayves a múlt év utolsó napjaiban otthonában látogatta meg Esterházy Pétert, hogy átadja neki a Művészetek és az Irodalom Rendje parancsnoki fokozatát. Az író, aki korábban már megkapta ugyanezen díj lovagi, illetve tiszti fokozatát, ezzel a legnevesebb francia kulturális érdemrend legmagasabb tisztségének birtokosa lett. Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 22 095 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 6550 példány jut előfizetőinkhez, 14 965 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 83 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2002. I. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210- 5149 és a 210-5159-es telefonon. (az árak az áfát nem tartalmazzák) Méret (mm) Fekete-fehér Színes (mm) (eFt) (eFt) 7/7270x420 345 470 1/2 álló 130x407, fekvő 270x200 195 270 1/3 álló 105x407, fekvő 270x135 132 180 1/4 álló 160x200, fekvő 270x100 110 150 1/6 álló 105x200, fekvó 270x70 78 1/8 csík 270x50, fekvő 160x100 62 2/100 105x100 43 7/700 50x100 22 2/50105x50 22 7/50 50x50 11 ÉLET ÉS irodalom. Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET Korrektor: GAJDÓ ÁGNES Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, A Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI), a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: Hazay Interservice Kft., vaamint olvasóink, R EGIS akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: Klessel a Kapcsolat Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj 2003-tól egy évre 11 856 Ft, fél évre 6300 Ft, negyedévre 3366 Ft, egy hónapra 1170 Ft. 2002-ben az előfizetési díj 780 Ft/hó Kedvezményes éves előfizetés 11 300 Ft a Pont Könyvesboltban (Bp., V. Nádor u. 8.) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 160 USA-dollár, a környező országokba 130 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. IRODALOM 2003. JANUÁR 3.