Élet és Irodalom, 2005. július-december (49. évfolyam, 26-52. szám)
2005-07-22 / 29. szám - Károlyi Csaba: Egy fenyőfa tette • könyvkritika | Követési távolság • Nemes Nagy Ágnes: Az öt fenyő (Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2005.) (22. oldal)
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Károlyi Csaba Egy fenyőfa tette ■ Nemes Nagy Ágnes: Az öt fenyő. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2005. 111 oldal, 2200 Ft Botrány! - kiáltotta június 6-án Varga Lajos Márton cikke a Népszabadságban, mikor megjelent az ünnepi könyvhétre Nemes Nagy Ágnes kiadatlan kisregénye, Az öt fenyő. Irodalmi szenzációt is emleget, de aztán nem erről, hanem e könyv ürügyén az írók halála után megjelenő műveinek kiadási körülményeiről szól általában (illetve foglalja össze Ferencz Győző gondolatait), és azt a kérdést teszi fel, vajon „joga van-e az utókornak, a jogörökösnek, a kiadói szerkesztőnek, irodalomkutatónak a tiltakozni immár képtelen író, költő nem kiadásra szánt műveit közzétenni”. Elolvasván Az öt fenyőt nem érzek semmi botrányosat. (Amint Takács Ferenc sem írt ilyesmiről kritikájában - Népszabadság, július 16.) És az irodalmi közéletben sem érzékelek egyelőre semmilyen botrányt. Inkább azt látom, hogy a kiadást követően nem sok minden történt. Nemhogy botrányt nem váltott ki a könyv megjelenése, de irodalmi szenzáció se nagyon lett még belőle. Az örökös, Lengyel Balázs (akinek jogi értelemben nyilván joga van a közzétételhez) a fülszövegben megírja, tisztában van a kiadás problematikusságával, mégis úgy döntött: „aki olyan szinten részt vett és részt vesz ma is a magyar irodalomban, mint ő [mármint Nemes Nagy], az minden művében - még a kifogásolhatóban is fontos lehet”. Szerintem igaza van. Az öt fenyőt szerzője nem semmisítette meg (sőt sajnálta, hogy le kellett mondania a kiadásáról, hiszen eredetileg ki akarta adatni, csak visszakapta). Fikciós műről van szó, személyes érzékenységeket nem sért, hiszen szereplői kitalált figurák (sokkal inkább sérthet személyes érzékenységet Nemes Nagy leveleinek, jegyzeteinek némely csípős megjegyzése, mely kortársaira vonatkozik). Ráadásul a kisregény írója a XX. század második felének egyik legnagyobb,magyar költője és esszéistája. Az öt fenyő kuriózum is: szerzőjének egyetlen elbeszélő prózai műve, újabbat 1991-es haláláig tudomásunk szerint nem írt. Most láthatjuk, hogy nemcsak az értekező próza lehetett volna a költészet mellett fontos és sajátosan megművelt területe a verseiért 1946-ban Baumgarten-díjat nyert nagy tehetségnek, hanem - ha abba nem hagyja ezzel a kézirattal 1948-ban - akár a regényírás is. Ez a szöveg nem hoz szégyent szerzőjére, nem lehet azt mondani, hogy a remek költő pocsék prózát írt volna. Ezzel szemben azt lehet mondani, hogy Nemes Nagy Ágnes tehetséges fiatal prózaíró volt. Botrány, mondjuk, a Szabad ötletek jegyzéke... megjelenése volt, pontosabban az igazán botrányos a József Attila-szöveg maga, de az - ha szabad így mondanom - a legáltalánosabb lételméleti és esztétikai szempontokból botrányos. Másfelől a személyesség szférájának, a magánélet intimitásának feszegetése miatt érezhették sokan botrányosnak (általában minél idősebb volt az olvasó, annál inkább érezte kínosnak) Babits beszélgetőfüzeteinek közreadását, ám az ilyen jellegű problémákat az idő hamar megoldja: meghalnak az emlegetett figurák, sőt az utódaik is, ezzel irodalomtörténetté válik az egész. Külön eset az, amikor a hagyaték birtokosa tudatosan a meghalt szerző kívánságával ellentétes döntést hoz, mert nem venné a lelkére, ha az emberiség meg lenne fosztva azoktól a remekművektől, amelyek elégetését tőle kérték - ezért olvashatjuk ma (Max Brod jóvoltából) Kafka regényeit. Itt most a három közül egyik esettel sincs dolgunk: ez a mű nem égbekiáltó, nem intimitásokat tartalmazó és nem is zseniális. A Szabad ötletek elég jelentősen módosította a József Attila-képünket. Az öt fenyő nem fogja jelentősen módosítani a Nemes Nagyról alkotott képünket. Babits füzetei sok érdekes apróságot dokumentáltak a szerző utolsó éveiről és környezetéről. Az öt fenyő csak azt a képet árnyalhatja, amit a negyvenes évek környékének fiatal művészvilágáról eddig alkothattunk magunknak, mondjuk Ottlik Hajnali háztetőkje révén. Kafka regényei nélkül más lenne a XX. századi európai próza története. Az öt fenyő nem fogja átírni a háború utáni magyar próza történetét. Mindent összevetve mégis egyértelműen örülhetünk annak, hogy ez a kisregény most megjelent. Főleg azért, mert nem rossz. Bár, mint Nemes Nagytól is tudjuk, Schöpflin Aladár sem ajánlotta kiadásra, igaz, dicsérte is, aztán egy kiadó (Balogh Tamás alapos utószava szerint a Franklin vagy a Révai) sem találta kiadásra érdemesnek a regény első változatát. Ennek ellenére - tárja fel a történetet részletesen Balogh - a szerző átdolgozta, bővítette a művet, addig-meddig, míg aztán a negyvenes évek végétől már egyébként sem lehetett reménye a kiadásra. Később pedig nem foglalkozott vele, csak legyintett rá, „pocsék rossz regény”nek, „olyan kis utánzatregény”-nek, Kosztolányi-, Ottlik- és Illés Endrestílusutánzatnak nevezte a Látkép, gesztenyefával című, 1981-ben megjelent, Kabdebó Lóránt által készített nagy interjújában. Lengyel Balázs fülszövege Szerb Antal regényeivel rokonítja Az öt fenyőt, a fennmaradt és az utószóban közölt kiadói lektori jelentés is Szerb Antalt és Virginia Woolfot emlegeti, joggal. Balogh Tamás utószava ehhez még Agatha Christie-t teszi hozzá, aki Nemes Nagy kedvenc krimiírója volt. Ezen koordináták alapján már nagyjából el is képzelheti az olvasó ezt a krimiszerű művészregényt. Az alaphelyzet a következő: egy nagyrészt fiatal képzőművészekből és művészettörténészekből álló társaság egyik tagját, Tamást halva találják az erdőben egy vihar után. A körülmények rejtélyesek, a szereplők sokféle szállal kötődnek egymáshoz, az érzelmek, a vágyak, az indulatok, a vonzások és taszítások bonyolult képletekbe rendeződnek. Fölmerül, hogy vajon nem gyilkosság történt-e. A nyomozást igazából a jegyző helyett Viktor, a festő kezdi el, aki a művészettörténész Tamás barátja (képet is fest róla) és bizonyos értelemben riválisa. Miután hosszan körüljártuk, hogy ki kivel milyen viszonyban van, és vajon Tamással kinek milyen lehetett épp a kapcsolata, Viktor megoldja a rejtélyt: egy fenyő dőlt rá Tamásra - Viktor épp a fenyőket festette, tegnap még öt volt, mára egy hiányzik. Szimpla történet, kicsit kurtán is van a vége megírva, de ügyes kifordított krimi kerekedik belőle, melyben a „ki a tettes?” körüli rejtvényfejtés vége az lesz, hogy kiderül: nincs is gyilkos. De nem ettől jó a mű, hanem elsősorban a figurák viszonyrendszerének finom rajza miatt, a társaságon belüli rokonszenvek és ellenszenvek ügyes feltérképezése miatt, a hol indulatos karakterű, hol lefojtott érzékiségű, hol kissé melankolikus, de mindig izgalmasan érzékeny párkapcsolatok, háromszögek, sokszögek leírásában és boncolgatásában. Amiket viszont a nem beazonosítható lektori jelentés írója (Czibor János?, Rónay György?, Vajda Endre? - Balogh Tamás nem tudja eldönteni) kifogásként emleget, ma akár pozitív kitételek is lehetnének egy fiatal író jellemzésében: „bizonyos fokig ideges, nyugtalan elhallgatásokkal, közbeiktatásokkal, szimultán ábrázolásokkal dolgozó regénytechnika”, „in médiás rés ugró misztikus félhomály, melyben a szerző regénye elején személyes helyzete s kiléte felől hagy”, az atmoszféra fontosabb, mint a lélektan, „a fejezetek meglehetősen monoton módon ugyanúgy kezdődnek”. Abban viszont igaza van a lektornak, hogy a társaság megrajzolása kissé belterjes, és a dialógusok sokszor nem elég jók. Azt már én teszem hozzá, hogy a tájleírások és a természeti jelenségek leírásai néha zavaróan túl líraiak, úgy látszik költőnők prózájában gyakori jelenség ez, például újabban Rakovszky Zsuzsa regényeiben is szembesülhetünk vele. Itt nem tud a nap csak úgy a szobába sütni, hanem „vörös tócsává sűrűsödik” a szőnyegen, a pergamenlámpán (!) keresztültűzve. Itt nem süt csak úgy a nap hőseink fejére sem délben, hanem „mint trópusi gyöngyfüggöny az égboltmagasságú ajtón, úgy hullottak rájuk a függőleges sugarak.” Ami versben jó, az sokszor a prózában zavaró. De én mondtam? Tudta ezt jól későbbi értekező prózájában Nemes Nagy Ágnes (és versben is sokkal visszafogottabb volt később). Sok apró sajátosság fölfedezhető viszont ebben a kisregényben, ami későbbi műveiben is visszaköszön. Legelőször a fák fontossága. A fenyők, a tölgyek, a gesztenyék, a bikkfák ott vannak a versekben, esszékben, interjúkban, a kötetcímeiben is. Az 1986-os összegyűjtött verseknek, A Föld emlékeinek a nyitóversévé emelt Fák című remeklés végén például ezt olvashatjuk: „meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit”. Talán nem haragudna meg a költő, amiért e két veretes sor is eszembe jutott a regényzárlat kapcsán. Igaz, a Fák című költemény nehezen mondható titkához képest Az öt fenyő titka sokkal egyszerűbb. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Balikó Nándor. Költészet Kaláka - Kosztolányi CD-melléklettel Helikon Kiadó-Gryllus Kft., 48 old., 4490 Ft Katona B. Katalin: Hullócsillagok Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 62 old., 1200 Ft Mócsai Gergely: Eléig Ráció Kiadó, 46 old., 1000 Ft Szegedi Kovács György: Pompeji mozaikok Ráció Kiadó, 91 old., 1500 Ft Szöllősi Mátyás: Halálba menő Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 128 old., 1700 Ft Dráma Carl Merz-Helmut Qualtinger: Kari úr Ford.: Parti Nagy Lajos, CD-melléklettel Kortina Kiadó, 96 old., 3600 Ft Elbeszélő próza Herbert Ernest Bates: Jó széllel francia partra Ford.: Róna Ilona Új Palatínus Könyvesház, 315 old., 2490 Ft Bródy Sándor: Jegyzetek a szerelemről Fekete Sas Kiadó, 143 old., 1280 Ft Agatha Christie: Macska a galambok között Ford.: Kosáryné Réz Lola Európa Könyvkiadó, 277 old., 1500 Ft Julio Cortázar: Játékok Ford.: Blastik Margit et al. L’Harmattan Kiadó, 366 old., 2700 Ft ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ford.: Csergő Hugó Míves Céh, 239 old., 1260 Ft Unger Ego (Dr. Maria Magyar): Szélkiáltó Gladiátor Kiadó, 386 old., 2150 Ft Sandra Gullard: Napóleon felesége Ford.: Kós Krisztina Tericum Kiadó, 411 old., 2870 Ft Rudi Hermans: Törökbálint messze van Ford.: Gera Judit Tinta Könyvkiadó, 79 old., 1199 Ft Carl E. Olson-Sandra Miesel: Ada Vinciblöff Ford.: Békési József Cold Book Kft., 286 old., 1999 Ft Sajó Elise: Ezüst skorpió Elstrade Kft., 167 old., 2780 Ft Terök Nándor: Felsírás Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 128 old., 1700 Ft Antológia Eötvös József összes versei és novellái Szerk.: Kováts Dániel Eötvös József Kiadó, 255 old., 2415 Ft Életrajz, napló Komlóssy Viktor: Éljen a művészet! Éljen a bor! Alterra Svájci Magyar Kiadó, 243 old., 2500 Ft Irodalomtudomány Féja Géza: Móricz Zsigmond Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 216 old., 2520 Ft Lőrinczy Huba: Az emigráció jegyében Savaria University Press, 254 old., 2500 Ft Magyar Ferenc: Karneváli kavargás - Furfang és kaland Savaria University Press, 182 old., 1700 Ft Vasy Géza: „Hol zsarnokság van” Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 304 old., 2825 Ft Művelődéstörténet, néprajz Szabó László: Népi építészeti gyökerek felmérése, kutatása diákjaimmal 1976-2001 Építésügyi Tájékoztatási Központ, 268 old., 3675 Ft Történelem, politika A monori tanácskozás 1985. június 14-16. Szerk.: Rainer M. János 1956-os Intézet, 289 old., 3900 Ft Bartis Ferenc: Az összmagyar eszme Összmagyar Testület, 303 old., 3231 Ft Mészáros István: Mindszenty és Barankovics Eötvös József Kiadó, 114 old., 788 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog Gerő András: A zsidó szempont PolgART Könyvkiadó, 179 old., 2490 Ft Miszlivetz Ferenc: Új szuverén születik: az európai konstrukció Savaria University Press, 196 old., 2500 Ft Filozófia, aforizma Szabó Tibor: Életutak és életelvek Dantétól Derridáig Eötvös József Kiadó, 267 old., 3150 Ft Vallás Kozmikus teológia Vál. és szerk.: Bugár M. István. Ford.: Bugár M. István et al. Kairosz Kiadó, 535 old., 3500 Ft III. Ince pápa: Az emberi lét nyomorúságáról Ford.: Lőkös Péter Eötvös József Kiadó, 73 old., 945 Ft Lódó Harada: Bódhidharma ösvényén Ford.: Egy Csepp Szangha munkacsoport, valamint Dettre Gábor Filosz Kiadó, 326 old., 2480 Ft Pszichológia, pedagógia Benedek László: Játék és pszichoterápia Könyvfakasztó Kiadó, 348 old., 3500 Ft Pier Vroon-Anton van Amerongen-Hans de Vries: A rejtett csábító Ford.: Varga Orsolya Korona Kiadó, 268 old., 2500 Ft Művészetek Budai Aurél: Környezetesztétika, elmélet és gyakorlat Építésügyi Tájékoztatási Központ, 120 old., 1974 Ft Gelencsér Gábor: Más világok Új Palatínus Könyvesház, 221 old., 2500 Ft Gabo Rindo-Hollódi Gergely: Retró-repró - A magyar lemezborító Chelsea Bt., 290 old., 3150 Ft Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete Enciklopédia Kiadó, 223 old., 3200 Ft Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói Teve Kiadó, 277 old., 2500 Ft Schäffer Zsuzsa: Amerre én járok... Gera Mihály írásával Városháza Kiadó, 2500 Ft Életmód, gasztronómia, útleírás Roald Amundsen: Roald Amundsen északi útja Ford.: Halász Gyula Enciklopédia Kiadó, 179 old., 2200 Ft Sir Ernest Shackleton: Az Antarktisz szívében Ford.: Halász Gyula Enciklopédia Kiadó, 219 old., 2200 Ft Technika, műszaki Dr. Seregi György-Kristófi Ákos: Kovácsművesség Építésügyi Tájékoztatási Központ, 176 old., 2982 Ft főnixtelevízió városi televízió Egy televízió, amely humánus, hiteles, független, amelyen egyre több népszerű tudományos műsort, dokumentumfilmet, kulturális műsort és meghitt beszélgetést láthat. A FŐNIX TV IRODALMI-KÖZÉLETI MŰSORA MINDEN PÉNTEKEN 19-30-kor ÉS SZOMBATON 16.00-kor a képernyőn: ....ÉS.... arcok E heti vendég Károlyi Csaba, beszélgetőtárs: Wiegmann Alfréd FILMSZEM - dokumentumfilmek és -filmesek július 24., vasárnap, 19.30 Báron György vendége Bacsó Péter FŐNIX TV - UHF 31. AZ IGÉNYES EMBEREK TELEVÍZIÓJA -kelte 5000. adás: 47,3% És a hétfő Orosz József kedd, szerda: Aczél Endre csütörtök: Betlen János péntek: szombat: vasárnap: producer: Pallagi Ferenc Verebes István Lakat T. Károly Gyárfás Tamás A közönség, a legfontosabb is méltányolta a Nap-kelte jubileumát. A mögöttünk álló héten a szombati 5000. adás 47,3 százalékos közönségarányt ért el (a városokban 52,6 százalékos volt az eredmény). Közönségarányok 2005. 28. hét (július 11-től július 17-ig), országosan VII. 11. VII. 12. VII. 13. VII. 14. MMMI VII. 15. VII. 16. VII. 17. Országos átlag Országos átlag hétköznaphétvégénTIOP? MV Nap-kelte 34,1 36,1 36,4 34,7 35,8 47,3 40,0 35,4 43,5 8*Mmm 22,4 21,4 19,6 18,1 18,1 15,0 17,4 20,0 16,3 031 Zrt 18,3 14,3 17,4 15,3 17,7 11,2 16,0 16,5 13,7 3CD Q) Duna TV 2,6 3,5 1,8 2,9 2,9 1,3 3,0 2,7 2,2 A Nap-kelte honlapcíme: napkelte.wisdom.hu ÉLET ÉS 19 9? IRODALOM 2005. JÚLIUS 22.