Élet és Irodalom, 2010. január-június (54. évfolyam, 1-25. szám)
2010-02-12 / 6. szám - Szentkirályi Balázs: Ősellenség? Miért közeledik Orbán Viktor Surányi Györgyhöz? (6, 8. oldal)
SZENTKIRÁLYI BALÁZS: Ősellenség? Miért közeledik Orbán Viktor Surányi Györgyhöz? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelős azért, mert Magyarország az elsők között vált a gazdasági világválság áldozatává. A kormány is hibás, mert a kelleténél nagyobb költségvetési kiigazítást hajtott végre, ezzel túlhűtötte a gazdaságot, a belső kereslet összezuhant, a GDP pedig az elkerülhetetlennél nagyobb mértékben csökkent - fejtette ki sarkos álláspontját Surányi György volt jegybankelnök a Népszabadság hétvégi mellékletében az elmúlt évek gazdaságpolitikájáról. A kormányt és a jegybankot ért kemény szakmai kritikák felkeltették a Fidesz elnökének figyelmét. A Surányival egyébként már hosszabb ideje jó kapcsolatot ápoló Orbán Viktor a Facebookon állt ki Surányi dolgozata mellett. „Aki tudni akarja, ki a hunyó a gazdaságpolitikában, olvassa el Surányi György Népszabadságban megjelent cikkét” - buzdította ismerőseit a pártelnök az esszé tanulmányozására, nem kis meglepetést okozva ezzel. Az eset kérdések sorát veti fel, melyeknek Fideszen belüli „humánpolitikai” (kissé leegyszerűsítve: Surányi vagy Járai), gazdaságfilozófiai (árfolyam- vagy inflációs célkövető monetáris politika) és a minden bizonnyal megvalósuló Fidesz választási győzelem esetén gyakorlati (gyengébb forint magasabb inflációval, alacsonyabb kamatokkal, vagy újabb kiigazítás és folytatódó szigor, feszes monetáris politika) vetületei is vannak. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy mit és miért kritizál Surányi, hogyan reagálnak erre vezető közgazdászok, és megkíséreljük felvázolni azt is, hogy mit jelent (és miért furcsa) Orbán Viktor állásfoglalása. Surányi véleménye 2006-ról... A 2006-os kiigazítás szerkezetét sok közgazdászhoz hasonlóan kritizálja Surányi. A (fiskális) megszorítás -adóemelésekre alapozott deficit (hiány) lefaragás - kifejezetten hátrányosan érintette az üzleti szektort és a növekedési kilátásokat, a Gyurcsány-csomag egyetlen eleme sem javította a versenyképességet - sőt, rombolta azt -, ezzel pedig hozzájárult a munkanélküliség növekedéséhez. A monetáris politika (a gazdaságpolitika azon részét nevezzük így, amit nem a kormány, hanem az MNB irányít) is hibás volt - ezt a véleményt sok közgazdász már nem osztja -, mert csak az alacsony inflációs várakozásokra (tehát az árstabilitás elérésére) koncentrált, ami megkövetelte a magasabb irányadó kamatokat és az erősebb forintárfolyamot - ez pedig óriási hiba volt. „Az MNB az inflációs célkövető rendszer doktrínájából kiindulva ott fékezett és ott élénkített, ahol népi kellett volna” - állítja Surányi. Az MNB-t célzó kritika lényege tehát: az erős forint fékezte az exportot, és ösztönözte az importot (a behozatal az erős forint miatt olcsóbbá vált), ezzel visszafogta a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést, és gyorsította a lakosság eladósodását - az olcsó devizahitelek fékezték a pénzügyi megtakarítást. Az alacsony inflációt elősegítő magasabb jegybanki irányadó kamatok ráadásul drágították az államadósság finanszírozását - hiszen magasabb kamatot kellett fizetni az ország forintban fennálló tartozása után. Surányi szerint a jegybank inflációs célkövető doktrínája és a kormány rossz szerkezetben végrehajtott kiigazítása legfeljebb egy súlyos pénzügyi krízistől mentette meg az országot, és félsikernek is csak nagy adag jóindulattal nevezhető. ...és az elmúlt másfél évről A hazai és külföldi (IMF, Világbank, EU) közgazdászok, köztük a Pénzügyminisztérium és az MNB vezetőinek az álláspontja régóta ismert a válság kapcsán: a likviditási és reálgazdasági gondok 2008 őszétől azért érintették érzékenyebben Magyarországot, és azért kellett külső segítséget, mankót igénybe vennie, mert nagyon magas volt az államadósság- és a devizahitel-állomány. Mindkét tényező óriási hátrányt jelent akkor, amikor a hitelek finanszírozása a világban a befektetők pánikhangulata miatt befagy. Ilyenkor az eladósodott országokat és társadalmakat a nemzetközi pénzvilág nem hajlandó tovább finanszírozni, fennáll az államcsőd és a tömeges hitelbedőlések veszélye. Ez a magyarázat tiszta, egyszerű és könnyen érthető. Egy hibája van csupán: legfeljebb féligazságot tartalmaz - véli Surányi. Diganózisa pedig a következő. Szerinte a magyar gazdaság összes gyengesége - a magas külső adósságszint és az államadósság, a túlterjeszkedő és rossz szerkezetű állami újraelosztás, a rendkívül magas dinamikájú és kedvezőtlen szerkezetű forint- és devizahitelállomány-növekedés, a forint jelentős túlértékeltsége, a magas pozitív reálkamatszint és nem utolsósorban ezen tényezők összessége miatt is a gazdaság potenciális növekedési ütemének súlyos visszaesése még mindig nem ad teljes magyarázatot a 2008. őszi pánikra. A kormány és a jegybank sürgős külső segítségkérését a régió többi országától eltérően meghatározóan a devizatartalékok kritikusan alacsony szintje váltotta ki - fogalmazza meg legfőbb kritikáját a közgazdász. „Az MNB hosszú ideje abban az illúzióban élt, hogy nincs szükség jelentős devizatartalékokra. Úgy vélte, hogy a tiszta, a »szent« piac a kereslet-kínálat automatizmusán keresztül minden egyensúlytalanságot felold.” Surányi szerint az MNB elégséges nemzetközi tartalékok hiányában „lefegyverezve szemlélte a folyamatokat. .. A 2008 szeptemberét megelőző években a jegybank nyugodt körülmények között - a forint irreális felértékelődésének elkerülése mellett - feltölthette volna a szükséges mértékig a devizatartalékokat (feltéve hogy nem egydimenziósan az infláció erőltetett elfojtására koncentrál csupán)” - tér vissza az inflációs célkövető jegybanki stratégia kritizálásához a szakember, aki a piacfetisiszta magatartásért is lehordja az MNB-vezérkart. „Az MNB a válságot megelőző hoszszú éveken át vakon hitt a pénzügyi piacok önszabályozó szerepében és azok hatékonyságában. Magára az éjjeliőr szerepét osztotta, és durván elutasított minden ezzel ellentétes megközelítést.” A közgazdász nem csak a jegybankot, a kormány gazdaságpolitikáját is elhibázottnak tartja. Bár azt elismeri, hogy „egy anciciklikus - a válságban a hiányt aktívan növelő (ezzel a gazdaság visszaesését fékező - a szerk.) - költségvetési politika lehetőségeit Magyarország a válságot megelőző években veszítette el a korábbi évek súlyosan felelőtlen gazdaság-, elsősorban költségvetési politikájának következtében”, azonban a 2009-ben és idén megvalósult szerkezeti reformok nélküli megszorítások mértékét túlzottan nagynak tartja. „Az, hogy az első hirtelen reagálása a kormánynak és a jegybanknak a deficit további (téves) lefaragása volt, az a helytelen diagnózis következménye.” Megerősítettük a forint vásárlóértékét Az elmúlt évben a forint jelentős leértékelődése miatt több tízezer hitelfelvevő veszíthette volna el otthonát, autóját. Ezt mindenképpen el kellett kerülnünk. Az MSZP-kormány meghozta a szükséges döntéseket, és felelős költségvetési politikájával visszaállította az ország pénzügyi egyensúlyát. Baloldali pártként garantálnunk kell, hogy mindenki biztonságban érezhesse nehéz munkával megszerzett értékeit. ÉLET ÉS ÍRZ IB IRODALOMIJ2010. FEBRUÁR 12.