Élet és Irodalom, 2015. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-09 / 1-2. szám
Tarnói Gizellaemlékdíj Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. Az idén hatodik alkalommal meghirdetett díjra 2015. február 2-ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.) A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és Kovács Péter alkotását kapja. Részletes kiírás a lap honlapján: www.es.hu. Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókívánságokat. Az első megjelenés alkalmából ismételten szerencsés és sikeres új évet kívánunk olvasóinknak! Oroszellenesség Kedves Gazsi! Nagy érdeklődéssel olvastam Magyarok és románok című írásodat az ÉS ünnepi számában. Informatív és meggyőző volt, mint mindig. Ami az erdélyi, illetve romániai állapotokat ismertető megállapításokat, következtetéseket illeti, azokat sem okom, sem fogom vitatni (már csak ismeretek híján sem). Vitatkoznom kell azonban azzal a kijelentéseddel, hogy :A hidegháborús szovjet- és oroszellenesség Magyarországra 1989 után érkezett (...) ám Romániában ez már az 1970-es évektől kezdve hivatalos világnézet...” Nem tudom, mi a különbség a „hidegháborús” és egyéb szovjet- és oroszellenesség között, azt azonban igen, hogy - jelzővel vagy anélkül - igen erős gyökereket vert ebben az országban már 1945-től, különösen pedig az 1948/49-es kommunista hatalomátvételt követően. Az ’56-os forradalom vérbefojtása után pedig elemi erejű, minden társadalmi réteget mélyen átitató közérzületté fejlődött. Az idő múltával csak igen lassan csillapodott, és éppen az általad említett időszakban (a rendszerváltást, az orosz csapatok kivonulását és a Szovjetunió széthullását követően), 1989-91 táján kezdett foszladozni, hogy a Putyin-féle hatalmi arrogancia és a jelenlegi kormány ostoba ballépései nyomán újra fölerősödjön. Nem hiszem, hogy ezekről Téged nekem kéne oktatnom; ismétlem, bizonyára félreértettem valamit. Barátsággal: Dr. Tóth András ny. nagykövet, 1990-94 között az SZDSZ külügyi titkára A miniszter jobban tudja? Nem kisebb ember, mint egy alkotmánybíró mondta ki karácsony előtt, hogy nem baj, ha egy miniszter utasítást adhat egy bírónak. Ez az újszerű megközelítés megérdemli, hogy a szélesebb közönség is tudomást szerezzen róla. A történet banális. A Budapesten működő Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ egyik elbocsátott munkatársának perét tárgyalva a Kúria rájött, hogy meg van kötve a bíróság keze. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. A nemzetközi szervezet a magyar joghatóság alól teljes mentességet élvez, ahogyan ez szokás, erről - bár egy ilyen esetben megtehetné - nem mondott le, és az ilyenkor követendő jogszabály egy 1973-ból származó törvényerejű rendelet. (Ez a forma 1989 ősze óta nem létezik, de a régiek közül néhány még hatályban van.) Ez pedig azt mondja, hogy az igazságügyi és a - mostani nevén - külgazdasági és külügyminiszter döntheti el, érvényes-e az adott ügyre a mentesség, és az ilyen határozat „a bíróságra vagy más hatóságra kötelező”. Az Ab. úgy döntött, hogy ez elfogadhatatlan. Hiszen a mostani alaptörvény is kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy (...) valamely perben a jogait és kötelezettségeit (...) független és pártatlan bíróság (...) bírálja el, továbbá hogy :A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” Ezért a határozat megsemmisítette az idézett mondatrészben az „a bíróságra” szavakat, továbbá felhívta a figyelmet: „a joghatóság alóli mentesség (...) nem vezethet arra az eredményre, hogy az alkalmazott számára semmilyen lehetőség nincs vélt vagy valós munkajogi igényeinek érvényesítésére." Ezzel még a 2010 után választott, a régiekkel gyakran vitatkozó alkotmánybírák is egyetértettek, kivéve Salamon Lászlót. Ő 1990-ben nem túl ismert ügyvédként került be az Országgyűlésbe, és 23 éven át ott maradt. (Hol az MDF, hol a Fidesz, hol a KDNP frakciójában, de ebben az esetben igaz az, hogy nem annyira ő változott, mint a pártok körülötte.) Kétszer volt az alkotmányügyi bizottság elnöke. Alkotmányjogot tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2013-ban rögtön az Országházból ment át az Alkotmánybíróságra, és miután megszüntették a 70 éves korhatárt, 2025-ig, 78 éves koráig ott maradhat. Működését az sem akadályozza, hogy az ott tárgyalt törvények jelentős részét képviselőként megszavazta, mert a laza szabályok ezt nem tekintik összeférhetetlenségi oknak. Nos, Salamon László a következő különvéleményben indokolta meg, hogy nem ért egyet a többségi határozattal: „...annak eldöntése, hogy a konkrét üggyel érintett (...) személy élvez-e diplomáciai vagy egyéb mentességet - olyan speciális, adott esetben rendkívül bonyolult és szerteágazó szakkérdés, amelynek megválaszolásához a külpolitikáért felelős miniszter rendelkezik a megfelelő szaktudással, szakértelemmel. (...) Egy, esetlegesen a diplomáciai vagy egyéb mentességet sértő bírósági döntésért a külkapcsolatokban a politikai konzekvenciát nem az adott ügyben eljárt bíróság hanem a magyar állam viseli. A Kormány - és ezen belül a külkapcsolatokért felelős miniszter - szerepe az ilyen konfiktushelyzet megelőzése.” Tehát a bíró nem képes kellő felelősséggel értékelni egy miniszteri szakvéleményt, ha az nem kötelező rá nézve. Azt már tudjuk a miniszterelnöktől, hogy a liberális demokrácia és az amerikaiak által ránk erőltetni próbált fékek és egyensúlyok rendszere idejétmúlt, fölösleges kölönc. Azt azonban Salamon László alkotmánybíró mondta ki először, hogy a hatalmi ágak szétválasztása is az, illetve hogy a bíró attól még független marad, ha egy miniszter, például Szijjártó Péter mondja meg neki, hogyan ítéljen. Gratulálok: Domány András Az egészségügyi dolgozó sem állat Igen terjedelmes (és nagyon szerencsétlen című) interjút közölt az év végi duplaszám Kovácsy Zsomborral, a közismert „egészségügyi szakjogásszal”. (A beteg nem állat”, ES, 2014/51-52., dec. 19.) A sok régi igazság mellett néhány régi tévedés is visszaköszön a szövegből. Ezek közül kettőt nem szoktam reflexió nélkül hagyni, továbbá az ilyen részletes, a teljesség igényét fölmutató beszélgetésből nem maradhatna ki az ellátó rendszer szolgáltatási színvonalának javítását megakadályozó legfontosabb tényező, az elavult struktúra bemutatása, a szükséges változtatás irányának fölvázolása. Az első, nagyon kellemetlen (téves) állítás a következő: „...az egészségügyi dolgozónak nem érdeke, hogy elégedett legyen a beteg. Valószínű, hogy Kovácsy itt a hiányzó komfortra és a nem mindig elég empatikus bánásmódra utal, nem arra, hogy az egészségügyi dolgozó nem lenne érdekelt a gyógyítás sikerességében. (Utóbbi, vagyis, hogy az orvosok és az asszisztensek számára a gyógyult páciens „kábítószerként hat, remélem, evidencia! Ez ellensúlyozza a mostoha munkahelyi körülményeket, a társadalmi megbecsülés elmaradását.) Az elsőnek kiemelt állításban az a hiba, hogy a jelenlegi szerkezetben és létszámban lehetetlen megfelelni a mai kor páciensei jogos elvárásainak. Goromba igazságtalanság a létszám-, illetve épületállomány hiányosságai miatt pont azokat tenni felelőssé, akik (minden fizikai és lelki kapacitásukat latba vetve, szó szerint éhbérért) igyekeznek szolgáltatni. Ugyanabban a bekezdésben találtam a második rosszul kezelt probléma leírását,nincs verseny, nincs elvárás, (...) az egészségbiztosító dolga lenne elvárni (...) a minőséget...”. Valóban, ha az OEP nem saját maga által diktált és erősen nyomott árat fizetne a szolgáltatónak, megfogalmazhatna elvárásokat. Azonban addig, amíg a finanszírozásból csak eladósodásra futja, még a mennyiségi elvárásoknak sem szerezhet érvényt. Arról is beszélni kell, hogy (horribile dictu!) a szolgáltató profitja sem lenne bűnös dolog. Abból adódnának a (paraszolvenciát kiváltó) tisztes bérek és az elmaradhatatlan fejlesztések. A versenyt általában a magánszférától várjuk, szerintem ez sem az egyedül üdvözítő igazság. Sajnos, Magyarországon a kormányok mindent megtettek, hogy az egészségügyben ne alakulhasson ki sem ellátási, sem biztosítási privát szektor. És persze, 2010 óta folyamatosan haladunk vissza az „átkos ” múltba: minden államosítva van, a gonosz laikusok által kitalált központi vezérlést (GYEMSZI) idén cserélik... nem tudjuk mire. Mégis, ilyen törvényhozási viszonyok között is lehetséges volna tisztességes versenyhelyzetet kialakítani (legalább) a szolgáltatók között. Ennek részletezésére itt nincs hely, ezért csak jelzem, hogy a szolgáltatók (esetleg évente, pályázaton) valós áron, amely tisztes profitot is tartalmazna, kínálnák szolgáltatásaikat az OEP-nek. Ez természetesen járna némi plusz költségvetési kiadással, azonban nem hiszem, hogy jelentősen meghaladná az összeg a rendszeres adósságrendezések százmilliárdjait. (Azt is érdemes lenne összeszámolni, hogy az egészségügyre beszedett pénzek valóban odakerülnek-e.) És végül, de elsősorban: százéves épületben az ötven évvel ezelőtti gyógyító munkára meghatározott létszámkerettel a mai feladatok csakis súlyos hiányosságokkal végezhetők el! És ami szintén figyelemre volna méltó: ezt a pocsék szolgáltatást, arányait tekintve bizony nagyon drágán (ha úgy tetszik), pazarolva lehet teljesíteni! Például: egy százéves, többpavilonos kórház fűtési költsége szó szerint is „az ablakon kidobott pénz”. Haskó László VISSZHANG [UNK] Alberto Giacometti: Kellemetlen dolog (1931) Jövő heti számunkban Halmai Gábor, J. Győri László, Mihályi Péter, Scheiring Gábor, Ungvári Tamás és Tamás Pál írását olvashatják. ÉLET ÉS# Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4060 példány jut előfizetőinkhez, 11 080 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. Online előfizetőink száma átlagosan 1532 fő. A hirdetések technikai feltételeiről részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210- 5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@es.hu címen. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az hefBSERVER www.observer.hu Observer Budapest Médiafigyelő Kft. 1139 Budapest, Frangepán u. 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 E-mail: ugyfelkapcsolat@observer.hu Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 15 200 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Méret (mm) F 1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 114 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 7/1 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700105x100 49 11100 50x100 25 2/50105x50 25 7/50 50x50 12,5 ÚJ - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. 1 IRODALOM[ 2 ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken I TARNÓI GIZELLAI Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő: RUFF BORBÁLA Művészetkritika, ruff@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHÁI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13, szikszai@es.hu Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET Korrektor: VILCSEK ANDREA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU-ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaál Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211,210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Székhely: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001 -20043393 Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2015-ben egy évre 18 720 Ft, fél évre 9750 Ft, negyedévre 5655 Ft, egy hónapra 1920 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 18 000 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Anker köz 1-3., bejárat a Király utca felől). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, az alábbi bankszámlára történő utalással, a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett: Számlavezető: Budapest Bank Nyrt. Ibanszám: HU82-10102237-07105000-01004309 Swiftkód: BUDAHUHB Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. MAGYAR BRANDS 1213 2015. JANUÁR 9.