Életképek, 1845. január-június (3. évfolyam, 1/1-26. szám)
1845-02-01 / 5. szám
164 légü előjátéka és T h e r n urnak Császár ,Tihany ostroma czimü daljátékához irt legújabb nyitánya, mellyel e’ napokban ugyan szerző úrtól volt szerencsém hallani, ’s mellyröl valamint az opera egyes számairól ítélve, ezt legjelesebb daljátékaink közé sorolhatni, fog adatni. #No lám, mi nem fejlett ki minden a’ hosszú előszóból, annyira belejöttem a’ fecsegésbe , hogy alig érém végét. Engedjék meg tehát, t. olvasóim , hogy kissé kipihenhessem magamat a mához egy hétig, mert a’ társalkodónak úgy, mint az újságírónak óvakodnia kell az unalmatosságtól, hogy kedves vendégül fogadtassák. Szerencsés jó reggelt mindnyájunknak ’s ollyan jó kedvet, mint holnap a’ wármudvar vagy lakóház tulajdonosi érezni fognak, midőn a’ negyedéves lakbért tömik zsebeikbe. Az egész világot átölelhetném az istennek azon jó gondolatáért, ha engemet csak egyetlen egy gyertyaszentelőre a’ váczi utczának háziurává tenne!! Az ,Életképek a múlt félévi folyamában megjelent legjobb novella- és költeményre kitűzött jutalom ügyében felszólított bíráló urak következő véleményt küldenek be alálirthoz: Tisztelt szerkesztő úr! Felszólítatván ön által, adnék véleményünket aziránt, az Életképek 1844-iki második félévi folyamában megjelent novellák közül, mellyiket ítéljük legjobbnak, van szerencsénk önnek ezennel válaszolni, hogy átolvasván az Életképek nevezett folyamának novelláit — Jósika terjedelmesbőlsen ujja 44 czimü czikkjét, mellyet a’ szerző maga is regények, közé soroz , ide nem értve — és összehasonlítván egymás között, azon meggyőződésben vagyunk, hogy a’ „Külszin és való“ czimü novella Márktól mind érdekes szövedéke és megragadó jelenetei, mind lélekábrázoló festései, észrevételeinek valódisága ’s az egészet átlengő költői ihlés és ügyes jellemzés, valamint előadás és szabatos nyelvnél fogva legtöbb becsü. Pest, január 24. 1845. Szontagh Gusztáv, m. k. Bajza József m. k. Tisztelt szerkesztő ur! A’ költeményeket a’ mi illeti, mellyek az életképek a múlt félévi folyamában mejelentek, ezek közt Berecznek „Polgárhit44 czimü költeményét tartom minden tekintetben legkerekebb és hibátlanabbnak ’s tárgyánál fogva is, érdekesnek. Költ mint felebb. Bajza József, m. k. Tisztelt szerkesztő ur! Áttekintvén az Életképek 1844-ki második félévének folyamát, a’versekre nézve azt tartjuk, hogy Petőfi összes dalait, ’s ezek közt pedig leginkább kitűnőnek vélik az Egri hangokat. Pesten, január 25-én 1845. Garay János m. k. Yachott Sándor m. k. Előrebocsájtván tehát a’ t. bíráló urak válaszait, miután a’ t. ez. közönség közül, mellyet véleménye kijelentésére lapjaimban ismételve és idején felszólítani bátorkodám, csak igen kevesen küldék be hozzám eziránti becses nyilatkozataikat, a’ legjobb novellára kitűzött 10 db. aranyat Mark urnak, a’ legjobb költeményért eső 3 db. aranyat pedig a’ szótöbbséget nyert .Egri hangok czimü költemény szerzőjének, Petőfi Sándor urnak, mihelyest eziránt a’ jutalmazott urak rendelkezéseiket veendem, tüstint átszolgáltatni kész vagyok; fentartván magamnak azon szabadságot, miszerint Berecz urnak ,Polgárhitű czimü szép költeményét külön díjjal megjutalmazni szerencsém lehessen. Költ Budán, január 31-kén 1845. Frankenburg Adolf, az „Életképek kiadó-szerkesztője.44